Lehangoltak a betegek, de van segítség: zöld hályoggal is megőrizhető a látás

A szem és a szemkörnyék fájdalma, szempirosodás, szemnyomás-emelkedés, homályos látás, zöldes-szürkés szaruhártya, roham esetén akár hányinger, hányás – mind a zöld hályog, azaz a glaukóma lehetséges tünetei. Az elsődleges glaukómának, vagyis a nem valamely más betegség következtében kialakuló glaukómának két típusa van, a nyílt és a zárt zugú glaukóma. A betegség a negyven év fölötti korosztály két százalékát érinti, s bár genetikai háttere nem tisztázott, jelentkezésénél családi halmozódás megfigyelhető. Egyes felmérések szerint mintegy 65 millió ember szenved ebben a betegségben világszerte, amiből csaknem 6,7 milliónyian mindkét szemükre vakok.

Pusztulnak az idegsejtek

– A glaukóma, azaz a zöld hályog egy, a szemet érintő betegségcsoport, amely a szemnyomás megemelkedésével és a látóideg károsodásával jár – mondja dr. Horpácsy Balázs szemészorvos, és hozzáteszi, pontos okát nem, a rizikófaktorait viszont jól ismerjük.

A zöld hályog gyógyíthatatlan, ám kezelhető szembetegség. Kialakulása a látóidegek vérellátási zavarával állhat kapcsolatban, amelynek következtében az idegsejtek, az úgynevezett ganglionsejtek pusztulni kezdenek. Míg régen a biztos vakság várt a betegségben szenvedőkre, a mai módszereknek köszönhetően megelőzhető a látás elvesztése.

Fontos a jó kapcsolat orvos és beteg között.

A glaukómás rohamot leszámítva a betegség akár észrevétlenül is kialakulhat. A érintettek sokszor azért nem mennek időben orvoshoz, mert jelentéktelennek érzik a kezdeti tüneteket, vagy észre sem veszik azokat. Előfordul ugyanis, hogy a látótér szűkülése olyan lassú, hogy szó szerint hozzászokik a beteg ahhoz, hogy rosszabbul lát, tudjuk meg.

40 éves kor felett szűrni kell

– Az embernek egymillió ganglionsejtje van szemenként. Glaukóma esetén a szemészorvos feladata az, hogy ebből sikerüljön minél többet megőrizni az élet végéig – tudjuk meg dr. Horpácsy Balázstól, aki megnyugtat, erre a mai kezelési módszerek mellett minden esély megvan. – Mivel élethosszig tartó betegségről van szó, nagyon fontos, hogy bizalmi kapcsolat alakuljon ki az orvos és a beteg között. Általában rendkívül lehangolja a betegeket a diagnózis, ami érthető, de szerencsére a legtöbb esetben ma már tényleg le lehet élni egy teljes életet anélkül, hogy elveszítené a beteg a látását – folytatja.

Kiderül, 40 éves kor fölött nagyobb a rizikó, így ekkortól mindenkinek érdemes szűrésre járnia. Glaukómás károsodás kialakulhat normál szemnyomásértékek mellett is, ezért fontos, hogy a rutin szemészeti vizsgálat mellett például látótérvizsgálat is történjen gyanú esetén. A többféle diagnosztikai módszer közül a szemnyomásmérést tekintve a szakértő szerint a legbiztosabb a Goldmann applanációs tonométerrel végzett vizsgálat, amely tulajdonképpen a szem felszínének lenyomásával állapítja meg, hogy megfelelő-e a szemnyomás mértéke. – Ennek értékét higanymilliméterben állapítjuk meg. Korábban 21 higanymilliméter felett már minden korosztálynál aggódni kezdtünk, mára azonban változtak kicsit a szabályok. A jelenlegi álláspont szerint minél fiatalabb valaki, annál alacsonyabbnak kell lennie a szemnyomásának, így akár a 16–18 higanymilliméter fölötti értéket már figyelmeztető jelnek vesszük, ha a beteg kora indokolja. 80 év felett azonban a 22-es szemnyomás is jó, ha a látótér vizsgálata során bebizonyosodik, hogy nincs funkcionális károsodás – magyarázza a szemészorvos.

Itthon a cseppentős kezelést alkalmazzák nagyobb részben.

Rizikót jelent a vérnyomásprobléma

Javasolja, hogy mindenki figyeljen az apró változásokra is, különösen, ha érvényesül nála valamelyik kockázati tényező. – A köztudatban az él, hogy rizikófaktor a magas vérnyomás, ami inkább áttételesen igaz. A vérnyomás-ingadozás az, ami jelentős károsodást okozhat a szem vérellátásában. Például, ha valakinek alapvetően magas a vérnyomása, de előfordul, hogy például éjszaka nagyot zuhan lefelé, majd visszaáll – kezdi sorolni dr. Horpácsy Balázs, és hozzáteszi – bár a genetikai háttér nem tisztázott –, az egyértelmű családi halmozódást sem szabad félvállról venni. – A glaukóma egyik típusa, a zárt zugú glaukóma a nőknél kicsit gyakoribb, de a cukorbetegség is kockázatot jelent. A túllátóknál pedig a szem formája miatt nagyobb a valószínűsége a fájdalommal is járó, akár rohamként jelentkező zárt zugú zöld hályog kialakulásának – magyarázza, és újra kiemeli, bármi is legyen az ok, kezelni lehet a betegséget. – A világon két nagy csoportja alakult ki a lehetséges kezeléseknek. Az egyik a műtéti úton történő kezelés, a másik a valamivel konzervatívabb, cseppentős terápia. Magyarországon, bár mindkettő elérhető, inkább az utóbbit alkalmazzák. Szerencsére a szemcseppekből is egyre jobbak állnak ehhez rendelkezésre – fejezi be.

A galukóma nem csak észrevétlenül, lassan kialakulva keserítheti meg az életet. Rohamként is jelentkezhet. Ilyenkor a betegség tünetei gyorsan alakulnak ki, és rendkívül erős, szemgödörben kezdődő fejfájás, hányás, hányinger, szédülés kíséri őket. Ebben az esetben láthatja tulajdonképpen a beteg a betegségnek nevét ihlető szürkés ködöt.