Magyarellenes bírósági átszervezés a Vajdaságban

A többségében magyarok által lakott területek, Ada, Zenta, Magyarkanizsa és Csóka községek bíróságai a törvény értelmében elveszítették a központi, körzeti jellegüket, a továbbiakban ezeket valahonnan kívülről fogják irányítani – jelentette ki Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke.

- Egyre rosszabb helyzetbe kerül a magyarság. Parlamenti szinten nem lehetséges védeni a kisebbségi érdekeket. Pontosan látszik ez a bíróságok körzetesítéséről hozott törvényből is. Láthattuk már, hogy a szerb bíróság nem egyforma módon kezeli a magyarokat és a többségi nemzethez tartozó embereket. A tanácskozáson kiderült, hogy vannak még lehetőségek a bírósági körzetesítésekkel kapcsolatban, amelyekkel a pártrendszerű érdekvédelem nem élt. Az Alkotmánybíróságon fölülvizsgálatot lehetne kérni a törvénnyel kapcsolatban, hiszen ez a kisebbségi jogokat csorbítja. A pártrendszerű érdekvédelem sajnos sok olyan elemmel rendelkezik, amikor a párt a saját érdekeit veszi csak figyelembe, és feláldozza a közösségi érdekeket. Ez látszik abból, hogy a választásokon a magyar szavazatok alapján a parlamentbe bejutott képviselők csupán annyit tettek, hogy nem szavaztak a törvényre, ahelyett, hogy érdekvédelmi pártként azt mondták volna, hogy ezentúl nem szavazzák meg a szerbiai költségvetést és nem támogatják a kormányt. Ezzel szemben a Magyar Koalíció képviselői a szavazások lebonyolítása előtt előrebocsátotta, hogy függetlenül attól, hogy a bírósági körzeteket hogyan szavazzák meg, ők továbbra is támogatni fogják a kormányt. Itt látszik, hogy mennyire szemben áll a közösségi érdek az egyéni érdekkel, és ilyen esetekben a közösség mindig alulmarad. Mi elvártuk volna, hogy eljöjjön a VMSZ és a VMDP, hogy közösen megvitathassuk ezeket a kérdéseket – hangoztatta az MPSZ elnöke.

Az tanácskozáson részt vett Nagy Margit, a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének elnöke, mgr. Bozóki Antal, az Árgus - Vajdasági Magyar Kisebbségjogi Civil Egyesület elnöke, Papp Ferenc, az újvidéki Nagy Sándor Műemlékvédő és Hagyományápoló Egyesület elnöke, Berze József, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége képviseletében, valamint az MPSZ két képviselője.
A megjelentek támogatták Becsey Zsolt európai parlamenti képviselő javaslatát, miszerint Szerbia európai uniós csatlakozásának legyen feltétele a szerb bocsánatkérés az 1944-45-ben vajdasági magyarok ellen elkövetett népirtásért, ugyanakkor a kártalanítás kérdése is felmerült, és a kollektív bűnösségnek a végleges és gyakorlati szinten történő eltörlése is. A magyarság részéről ez magával hozná a megbocsátást - állították az összejövetel résztvevői.

A jelenlévők külön napirendi pontban vitatták meg azt a javaslatot, miszerint a vajdasági magyar népirtásnak legyen egy emléknapja. Az összejövetel résztvevői valamennyien támogatták a kezdeményezést, s az emléknap dátumaként január 23. hangzott el. Végül arra az álláspontra jutottak a résztvevők, hogy a pontos dátumot tudományosi kutatás alapján kell meghatározni.
A megbeszélésen felvetették a vagyon-visszaszármaztatás kérdését is. Ennek apropóját az adta, hogy az újvidéki pravoszláv egyház vagyonát már visszaszármaztatta az állam, ellentétben a többi egyházéval. A jelenlévők követelték, hogy az állam kivétel nélkül származtassa vissza a többi egyház vagyonát is - írja a VajdaságMa.