Magyarország katonai kontingenst küld az Iszlám Állam ellen

Az Országgyűlés kedden határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképzőközpontba. A magyar katonák 2017. december 31-ig maradnak a támaszponton, ahol biztosítási, kiképzési feladatokat látnak majd el.

A képviselők 137 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyták jóvá Hende Csaba honvédelmi miniszter kétharmados többséget igénylő előterjesztését. Igennel a Fidesz-KDNP-frakció mellett nyolc független képviselő voksolt: [namelink name="Fodor Gábor"], [namelink name="Gyurcsány Ferenc"], [namelink name="Kész Zoltá"]n, [namelink name="Oláh Lajos"], [namelink name="Szabó Szabolcs"], [namelink name="Szelényi Zsuzsanna"], [namelink name="Vadai Ágnes"] és [namelink name="Varju László"]. Nemmel az MSZP, a Jobbik és az LMP, a fideszes [namelink name="Bencsik János"], valamint a független [namelink name="Kónya Péter"] és [namelink name="Szabó Tímea"] szavazott.

[namelink name="Hende Csaba"] indoklásában azt közölte, hogy az al-Kaida iraki szárnyából 2013 áprilisában kivált, Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges szunnita terrorszervezet megalakulásától számítva rövid idő alatt jelentős nagyságú területeket foglalt el Szíria keleti és Irak északnyugati részén. Ezeken a területeken az Iszlám Állam a keresztények és a szunnitáktól eltérő más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan emberiesség elleni bűncselekményeket hajtott végre. Tevékenysége egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának két határozata, az iraki kormány tavaly június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett felkérése mellett az Amerikai Egyesült Államok "egyértelmű szövetségesi igényét fejezte ki Magyarország hozzájárulására".

[namelink name="Szijjártó Péter"] külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, hogy a misszió költségvetése nem éri el a 20 milliárd forintot.

A döntést követően a tárcavezető úgy vélekedett, az Országgyűlés a legbölcsebb döntést hozta azzal, hogy megadta a felhatalmazást. Ennek következtében Magyarország megfelelhet azon kötelezettségeinek, amelyek a nyugati értékvilághoz való tartozásából fakadnak - mutatott rá.

Szijjártó Péter szerint az Iszlám Állam fenyegetést jelent a világra, mert a terrorszervezet az egész nyugati értékközösség ellen indított átfogó és brutális támadást. Hozzátette, hogy a döntésről még kedden értesíti az Egyesült Államok budapesti nagykövetét, az iraki külügyminisztert és a kurdisztáni regionális kormány külügyminiszterét.

Az MSZP az Országgyűlés döntését megelőzően kiadott közleményében azt hangsúlyozta, hogy a párt mindig támogatta a terrorizmus elleni harcot, ezért korábban is és most is támogatja Magyarország részvételét az Iszlám Állammal szemben létrejött koalícióban. Ugyanakkor szerintük semmi nem indokolja a kormány előterjesztésében szereplő nagyságú katonai kontingens Irakba küldését. Úgy fogalmaztak: az elmúlt hetek történései bebizonyították, hogy kormány nem felkérést kapott, hanem maga ajánlkozott, márpedig az MSZP nem fog asszisztálni Orbán Viktor külpolitikai pávatáncához.

A Jobbik szerint a nemzeti érdekekkel teljesen ellentétes az Iszlám Állam elleni nemzetközi fellépésben való magyar szerepvállalás. [namelink name="Gyöngyösi Márton"] frakcióvezető-helyettes keddi sajtótájékoztatóján úgy vélte: sokat elárul a nemzeti szuverenitásról, hogy a Washingtonból érkező felszólításra pár hét alatt Magyarország egy missziót küld ki Irakba. Továbbá - mondta a politikus - a magyar részvételnek nincs meg a nemzetközi jogalapja, mert nem egy ENSZ- vagy NATO-felhatalmazással jött létre a felkérés, illetve a potenciális terrorveszély hatalmas kockázatokat rejt magában.

[namelink name="Schiffer András"], az LMP társelnöke ugyancsak sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy a magyar katonai szerepvállalás csak egy lap Orbán Viktor pókerjátszmájában, amivel megfizetik a kormány kalandor külpolitikáját. Közölte, azért sem támogatták a javaslatot, mert szerintük részben ezzel akarják az orosz közeledés árát megfizetni, illetve nincs információ arról, hogy milyen belbiztonsági kockázatot jelent a részvétel.

[namelink name="Kónya Péter"], a Szolidaritás Mozgalom társadalmi elnöke szerint Magyarországnak nem "a világ csendőre szerepében kellene tetszelegni", inkább egy békebírói szerepet kellene vállalnia. Ezért nem szavazza meg az Iszlám Állam elleni magyar katonai szerepvállalásról szóló javaslatot.

Fodor Gábor, a Liberálisok elnöke ugyanakkor - mint azt sajtótájékoztatón elmondta - "elkötelezett atlantistaként" támogatja a magyar részvételt.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt - a Korszakváltók Pártja politikusa közölte, hogy képviselőtársával, a szintén az Együttben politizáló Szabó Szabolccsal közösen támogatták az Iszlám Állam elleni fellépésben való magyar részvételt, mert szerintük Magyarországnak részt kell venniük a népirtást és az emberi jogok eltiprását megakadályozó nemzetközi missziókban.

[namelink name="Nógrádi György"] biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában azt mondta: ha az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezetet sikerül is kiverni Irakból, azt követően hosszú távú harcra kell készülni a nemzetközi terrorizmus ellen. A szakértő kifejtette: a szervezetnek a muzulmán világban nagyon sok támogatója van, akik úgy érzik, hogy a globalizált világ vesztesei, s a CIA és az ENSZ által közzétett adatok szerint 15-20 ezer külföldi harcol az Iszlám Állam oldalán.

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés kedden határozatot hozott arról, hogy Magyarország legfeljebb 150 katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképző központba.

A képviselők 137 igen szavazattal, 57 nem ellenében hagyták jóvá Hende Csaba honvédelmi miniszter kétharmados többséget igénylő előterjesztését. Nemmel az MSZP, a Jobbik és az LMP, a fideszes Bencsik János, valamint a független Kónya Péter és Szabó Tímea szavazott. Igennel a Fidesz-KDNP-frakció mellett nyolc független, Fodor Gábor, Gyurcsány Ferenc, Kész Zoltán, Oláh Lajos, Szabó Szabolcs, Szelényi Zsuzsanna, Vadai Ágnes és Varju László szavazott.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban azt mondta, az iraki helyszínen 110 katona teljesíthet majd szolgálatot, hat magyar tiszt a vezetési pontokon lenne jelen, míg a további katonák Magyarországon állnak rendelkezésre. A tárcavezető szerint a misszió költségvetése 20 milliárd forint alatt marad.

A határozati javaslat értelmében a magyar katonák 2017. december 31-ig látják el feladatukat az erbíli támaszponton.

A parlament döntésében kikötötte, hogy a kormánynak ülésszakonként legalább egy alkalommal tájékoztatást kell nyújtania a kontingens tevékenységéről, amely a határozat értelmében partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokra terjed majd ki.

Hende Csaba indoklásában ismerteti, hogy az al-Kaida iraki szárnyából 2013 áprilisában kivált Iszlám Állam elnevezésű szélsőséges szunnita terrorszervezet megalakulásától számítva rövid idő alatt jelentős nagyságú területek felett vette át az uralmat Szíria keleti és Irak észak-nyugati részén.

Ezeken a területeken az Iszlám Állam a keresztények és a szunnitáktól eltérő más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan hajtott végre emberi jogi jogsértéseket, sőt népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket. Az Iszlám Állam terrorszervezet eredeti iraki és szíriai működési területe mellett a legutóbbi időben más államokban is elkezdte kifejteni tevékenységét, amellyel az iraki és szíriai bűncselekmények mellett egyre nagyobb mértékben veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot.

A honvédelmi miniszter indoklásában - az ENSZ Biztonsági Tanácsának két határozata, az iraki kormány tavaly június 25-én az ENSZ tagállamaihoz intézett felkérése mellett - kiemelte, hogy az Iszlám Állam elleni koalíció vezető nemzete, az Amerikai Egyesült Államok "egyértelmű szövetségesi igényét fejezte ki Magyarország hozzájárulására". Ez a felkérés az észak-iraki kurd régió fővárosa mellett működő kiképzőtábor biztosítási feladatának ellátásáról szól. Emellett viszont a kiképzési feladatokkal összefüggésben még egyéb vállalásról is zajlik az egyeztetés - jegyezte meg.