Még várathat magára a Fidesz EPP-tagságáról szóló döntés

Továbbra sem biztos, hogy a koronavírus-válság közepette az Európai Néppárt (EPP) politikai közgyűlése mielőbb össze tud ülni, így a Fidesz EPP-beli tagságáról szóló döntés is még várathat magára.

Az Európa-szerte érvényben lévő utazási korlátozások miatt a pártcsalád elnökségében csak a jövő héten születik döntés arról, hogy a több száz küldött személyesen vagy online találkozik-e egymással szeptember végén, illetve hogy milyen ügyek szerepelnek majd az egyeztetés napirendjén

– tudta meg a Magyar Nemzet.

Egy, a néppárt elnökségéhez közeli forrás a lapnak Brüsszelben megerősítette:

a folyamatosan változó járványhelyzet fényében egyelőre nem tudtak pontos információt adni a közgyűlés tagjainak a pontos dátumról, de elméletileg még nem fújták le a találkozót.

Korábban néppárti berkekből többen is arról számoltak be, illetve az Európai Parlament osztrák néppárti alelnöke, Othmar Karas is arról nyilatkozott: a szeptemberben esedékes gyűlésen születhet döntés a Fidesz jelenleg még felfüggesztett tagságáról.

Utóbbival kapcsolatban egy neve elhallgatását kérő kormánypárti forrásunk arra figyelmeztetett: egyrészt a járványhelyzet függvénye, hogy valóban megtartják-e a találkozót, másrészt egyáltalán nem biztos, hogy ott terítékre kerül a Fidesz-kérdés.

Mi most arra készülünk, hogy ez nem lesz a napirenden – mondta a lapnak a forrás. A felvetésre, hogy amennyiben online találkoznak a néppárti küldöttek, lehetséges-e tárgyalni a magyarügyet, elmondta:

főszabály, hogy a politikailag fontos döntések személyes jelenlétet igényelnek.

A lap által megkérdezett néppártiak körében úgy tűnik egyetértés van arról is, hogy bár a legnagyobb európai pártcsalád számára fontos, hogy rendezze a kapcsolatot Budapesttel, a jelenlegi gazdasági és politikai helyzetben ennél sürgetőbb feladatok is vannak.

Emlékezetes, hogy a Fidesz 2019 márciusa óta működik felfüggesztett tagsággal az Európai Néppártban. A pártcsalád politikai közgyűlése – amely döntéshozó testület a tagok kizárásáról határozhat – legutóbb a járvány európai berobbanása előtt, idén februárban tárgyalta a felfüggesztést.

Akkor arra jutottak, hogy nincs érdemi előrelépés az ügyben, így maradt a patthelyzet. Időközben az is kiderült, hogy a kapcsolatokat vizsgáló néppárti bizottság, a „bölcsek” gyakorlatilag befejezték a munkát – az előzetes várakozásokkal ellentétben a Wolfgang Schüssel, Herman van Rompuy és Hans-Gert Pöttering alkotta trió írásos jelentést sem készített a Fidesz és az EPP viszonyáról.

Utóbbi a vírusválság tetőpontján egy darabig elmérgesedni látszott: Donald Tusk néppárti elnök a pártcsalád liberális törpepártjaival egyetértésben bírálta a magyar vírustörvényt, majd egy, a tagoknak küldött levelében arra kérte a Fidesz mellett kiálló pártokat, hogy a járvány lecsengését követően mérlegeljék az álláspontjukat.

Orbán Viktor miniszterelnök május elején az EPP-tagpártok vezetőinek írt levelében kikérte magának a hazai védekezés elleni dezinformációs kampányt, valamint bírálta Tuskot, aki egy lapinterjúban párhuzamot állított a magyarországi intézkedések és Carl Schmitt, a náci német rezsim ideológusa között.

Noha a kormánypártnak a néppárt lengyel részével viharos a viszonya, a pártcsalád gerincét adó és az EPP politikai közgyűlésében legtöbb szavazattal rendelkező német uniópártokkal (CDU/CSU) jók a kapcsolatok.

Az Európai Unió német elnökségének első napjaiban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Novák Katalin a Fidesz külügyekért felelős alelnöke Berlinben tárgyaltak, ahol a néppárti tagság is téma volt.