Megszületett a békemegállapodás a kolumbiai kormány és a gerillák között

"A kormány és a FARC delegációja végleges megegyezésre jutott a konfliktus rendezési tervének minden pontjáról és a tartós béke megteremtéséről Kolumbiában" - áll a közös nyilatkozatban. 

Barack Obama amerikai elnök telefonon gratulált a megállapodáshoz a kolumbiai elnöknek.

A békemegállapodást a felek szeptemberben írják alá, és annak főbb pontjait október elején népszavazásra terjesztik.

Ezzel végéhez érhet a Latin-Amerika legrégebbi fegyveres konfliktusa. Az ország biztonsági erői, a baloldali lázadók és a jobboldali félkatonai szervezetek összecsapásaiban több mint 220 ezren haltak meg és több mint ötmillióan kényszerültek elhagyni otthonukat a harcok 1964-es kirobbanása óta.

A megállapodásban, amelynek végleges szövegét még közzé kell tenni, a kormány kötelezettséget vállalt egy széleskörű földreform végrehajtására, kábítószerellenes stratégiájának átalakítására, a lázadók politikai életbe való integrálására, valamint a konfliktus áldozatainak kárpótlására és az állami intézmények működésének kiterjesztésére az ország hagyományosan elhanyagolt térségeibe.

Az elmúlt napok folyamatos egyeztetésein kidolgozott megállapodás fontos részletei azonban egyelőre nem ismertek, mivel a kubai-norvég nyilatkozat elsősorban a tárgyalások lezárásának méltatására összpontosít.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök egykori konzervatív szövetségesei és egyes emberi jogi csoportok korábban élesen bírálták a megállapodás-tervezet egyik kulcselemét, amelynek értelmében a bűntetteiket beismerő gerillák mentesülnek a börtönbüntetés alól, s legfeljebb nyolc évi büntetésüket a konfliktus sújtotta települések újjáépítésének segítésével róhatják le.

Egy másik "béka", amelyet Santos elnök szavai szerint még le kell nyelniük, hogy a törvényhozásban helyet kapnak majd volt lázadó vezetők, az általuk később megalakítandó politikai mozgalom képviseletében.

A békemegállapodás népszavazási jóváhagyása sem garantált. A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a lázadókkal való megállapodás hívei és ellenfelei egyaránt 31 százalékos támogatottságot élveznek.

A felmérésekből az is kiderül, hogy a kolumbiaiak többsége leginkább "narko-terroristáknak" tekinti a FARC lázadóit az ország kokainkereskedelmében betöltött kulcsszerepük miatt, amelyért a szervezet vezetőit vád alá is helyezték az Egyesült Államokban. A FARC hívei pedig továbbra is ragaszkodnak ahhoz a hidegháború korabeli nézetükhöz, hogy a kolumbiai politikai és gazdasági elit tagjai valójában az Egyesült államok szolgálatában álló oligarchák.