2009.08.28. 17:14
Mint a mókus fenn a fán - úttörők ma
Az előző rendszerben felcseperedők emlékezetében még élénken él a kisdobos és úttörő lét. A szövetség ma is létezik, igaz, az elmúlt 20 évben sokat változott.
„Mint a mókus fenn a fán / Az úttörő oly vidám / Ajkáról ki se fogy a nóta" – zengett több mint 40 éven át a vidám úttörődal, és még szól napjainkban is, a rendszerváltozással ugyanis nem tűnt el a hazai mozgalom, csak átalakult, méghozzá kiemelkedően közhasznú civil egyesületté. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a régi gyermekindulók mára "kikoptak", helyettük inkább hazai és külföldi előadók slágereit éneklik a huszonegyedik század úttörői.
– A Magyar Úttörők Szövetségének közel 20 ezer tagja van, ezzel a legnagyobb taglétszámú hazai gyermekszervezet – tudtuk meg Rácz Pétertől, a szövetség ügyvezető elnökétől. – Jogutódja vagyunk az 1946-ban megalakult szervezetnek, amely 1989-ben átalakult, és óriási változásokon ment keresztül. Megszűnt a központi irányítás, a vezetőség csupán koordinációs feladatokat végez, nem szól bele a szervezeti egységek működésébe, azok teljesen önállóak. Nincsenek kisdobosok, nincs őrs és raj, eltűnt a vörös nyakkendő, helyette fehér színűt kapnak a gyerekek, amelyen a szövetség jelképe, a nemzeti zászlóban lévő háromszirmú rózsaláng látható. Egyébként a szövetségnek a rendszerváltás előtt is ez volt a szimbóluma. Rácz Péter hozzátette: az úttörő szövetséghez korhatár nélkül bárki csatlakozhat, bár a tagok többsége általános iskolás. Ugyan van mód egyéni jelentkezésre, legtöbben mégis csoportba tömörülve kérik felvételüket a szövetségbe, így egyszerűbb a kapcsolattartás és az ingyenes programokon való részvétel megszervezése. A közösség alakulhat iskolában, de lehet baráti társaság is. Egy a fontos, legyen köztük legalább egy felnőtt. A belépési nyilatkozat kitöltése, és a szövetség alapszabályának elfogadása után az új tagok egy bankkártyához hasonló tagkártyát kapnak.
A Magyar Úttörők Szövetsége 1946-ban alakult meg.
Civilszervezetként a Magyar Úttörők Szövetsége is pályázati úton próbálja előteremteni az anyagi forrást különböző, főként szabadidős programjaihoz. Emellett szponzori segítséget is kap. Tavaly 60-65 millió forintból gazdálkodott a szövetség, a gazdasági válság azonban őket is érzékenyen érinti, így az idei esztendő a korábbiakhoz képest sokkal nehezebb lesz – Kevesebb a pályázati lehetőség, illetve a támogatók is szorosabbra húzták a nadrágszíjat.
Úttörő-történelem
A Magyar Úttörők Szövetsége „a gyermekek önkéntes tömegszervezeti tömörülése" a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség vezetése alatt alakult meg, 1946-ban. Az első úttörőcsapatok Budapesten jöttek létre, a szerveződés 1948-ig, az iskolák államosításáig tartott. A mozgalom lapja a Pajtásújság volt. A gyerekek két csapatban, két korosztályban tevékenykedtek: 2-4. osztályosok kisdobosként, míg az 5–8. osztályosok úttörőként. A világ számos országában működik úttörőmozgalom.
Az úttörőszövetség térképén azonban vannak fehér foltok, olyan megyék, ahol gyenge a szerveződés vagy egyáltalán nincsenek jelen. Ilyen például Csongrád megye, valamint Fejér, Szolnok, Veszprém és Zala. A gyermekszervezet Tolnában, Somogyban és Baranya megyében a legerősebb. A támogatottság elvesztésének számos oka lehet: demográfiai, sőt politikai is – véli a szövetség ügyvezető elnöke. A szövetség 2005-ös határozatában az olvasható: a Magyar Úttörők Szövetsége nem tudott megszabadulni... a múlt rendszerhez kötődés bélyegétől, az aktív politikai szerepvállalás, illetve a rendszerváltás előtti struktúrához való ragaszkodás látszatától".
– Vannak nagyon aktív szervezeti egységeink, és olyan csoportok is, amelyekről csak ritkán hallunk – árulta el Rácz Péter. – A legaktívabbak saját programokat szerveznek, ehhez pedig anyagi támogatásra is pályáznak. Szervezeti egységeink többsége nem regisztrálja magát a bíróságon, a pályázatokon való részvételhez a szövetség biztosítja a jogi hátteret. Tagdíj van, ennek mértékét azonban az adott közösség határozza meg, a befolyt összeg pedig teljes egészében náluk marad. Az ügyvezető elnök elmondta: a szervezeti egységek működését főként pedagógusok segítik, akik ellenszolgáltatás nélkül, a szabadidejükben foglalkoznak ezzel.
Úttörő ünnepség napjainkban.
Fotó: uttoro.hu
A Magyar Úttörők Szövetsége rendezvényeik népszerűsítésével próbálja meg növelni tagjainak számát. A Csillebércen megrendezett nagyszabású gyermeknapon például évről-évre 5-6 ezren vesznek részt. „A közösen megélt élmény a legjobb reklám!" – mondják az úttörők.
Kitüntetések
Ahogy a rendszerváltás előtt, úgy ma is kaphatnak kitüntetést az úttörők. Egyik fajtája a Gyermekekért Díj, amelyet olyan személyiségek kaptak meg eddig, mint Göncz Árpád, Kányádi Sándor, Dargay Attila vagy Vágó István. További kitüntetések: Gyermekekért Érdemérem; Gyermekekért Elismerő Plakett I., II., III. fokozata; Kiváló Munkáért Cím, valamint Együtt-Egymásért Kitüntető Oklevél. Utóbbit közösségek kaphatják meg.
