Nagy lépés az emberiségnek: a Hold az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, ahol jártunk

Pontosan ötven évvel ezelőtt, magyar idő szerint 21 óra 18 perckor az Apollo-11 holdkompja megérkezett a Holdra. ,,Itt a Nyugalom tengere. A Sas leszállt" - vált híressé Neil Armstrong akkor tett kijelentése, amit a Földnek intézett. A holdraszállás idején az űrkutatás még gyerekcipőben járt, azóta számos területen a mindennapi életünk részévé vált.

– Ha nem csupán az emberes űrrepülést nézzük, hanem az űrkutatás egészét, akkor megállapítható, hogy az elmúlt 50 évben rengeteget fejlődött ez a terület: ma már egy folyamatosan lakott nemzetközi űrállomást tartanak fenn, ahol hat ember dolgozik együtt – mutat rá Frey Sándor. A Magyar Asztronautikai Társaság alelnöke azt is elmondta: – Mára a hétköznapi életünket is teljesen behálózza az űrtechnológia. Műholdak ezrei keringenek a világűrben, ami meghozta az emberiség számára az áttörést a távközlés, meteorológia, helymeghatározás/navigáció (GPS) területén is. A holdraszállás a jéghegy csúcsa volt annak idején. Borzasztó sok pénzért, óriási politikai akarat mellett az űrversenynek köszönhetően valósult meg ez a bravúr. 

Az emberes űrrepülés következő mérföldköve– A holdraszállás 50 évvel ezelőtt akkora mérföldkőnek számított az emberes űrrepülést tekintve, mintha most eljutnánk a Marsra vagy mondjuk a mélytengeri árkokba – érvel a szakember. Folytatja: – Már 30 éve is azt mondták, hogy 20 év múlva jutunk el a Marsra, és most is ezt mondják – emiatt óvatosan fogalmaznék ezzel kapcsolatban. Technikában talán már tartunk ott, hogy odajutnánk, de vissza is kellene jönni. Illetve rengeteg olyan egészségügyi akadálya van még, amit meg kellene oldani. Nagyon sok munka áll a tudósok előtt. És az sem mindegy, hogy mennyit áldoznak az űrkutatásra, hiszen a NASA költségvetése az Apollo-programban sokkal nagyobb léptékű volt a holdraszálláskor.  

Úgy tűnt, a szovjetek nyerik az űrversenyt„A Hold meghódításáért folyó versenyben a képzeletbeli startpisztoly 1961. május 25-én „dördült el”, amikor John Kennedy amerikai elnök elmondta híres kongresszusi beszédét. „Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a Holdra még ebben az évtizedben, és véghezvisszük a többi dolgot is, nem azért, mert könnyűek lennének, hanem pont azért, mert nehezek.” A néhai elnök beszéde után öt hónappal később, 1961. október 27-én már fel is dübörögtek az első Saturn–I rakéta hajtóművei Cape Canaveralen. Kilencperces repülés után zuhant az Atlanti-óceánba a ballasztként több mint 70 tonna vizet szállító rakéta. Ez volt az első kis lépés a Hold eléréséért folytatott versenyben” – írja a Magyar Asztronautikai Társaság közleményében, amelyet a július 20-i évforduló alkalmából adtak ki. A sajtóanyagból más érdekes kulisszatitkot is megtudhatunk a jeles nap pillanataiból. „Az 1960-as évek közepéig még úgy tűnt, hogy szovjet ember lép először a Holdra. Az első három amerikai Pioneer űrszonda kudarcával szemben a Luna–1 már 6000 km-nyire közelítette meg a Holdat 1959-ben. A Luna–9 simán le is szállt a Hold felszínére 1966 januárjában, az amerikai Surveyor–1 csak négy hónap múlva követte. A két űrnagyhatalom óriásrakétájának technológiai különbsége végül a NASA javára döntötte el a holdversenyt. A II. világháború után az Egyesült Államokba telepített, Wernher von Braun irányításával dolgozó német szakemberek segítségével az amerikai ipar létre tudta hozni a 111 méter magas, 2900 tonna induló tömegű Saturn–V rakétát, amely elengedhetetlen feltétele volt a Holdra való leszállás megvalósításának.”

Földön kívüli jármű

Kilencvenegy éves Pavlics Ferenc magyar–amerikai mérnök, a holdjármű egyik kifejlesztője. Az első LRV (Lunar Rover) 1971-ben, az Apollo–15 expedícióval jutott a Holdra. A holdautó tervezésében részt vett kutató szabadalma az autó kerekének szerkezete, és a hajtómű is többek között az ő munkájának eredménye. 
 

A Hold felszínére léptek„Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiség számára” – Neil Armstrong első szavai a Hold felszínéről. Természetesen az űrhajósok minden lépését közvetítette az amerikai televízió, amit a világ összes országában átvettek, kivéve a Szovjetuniót és Kínát.„Neil Armstrong a holdkomp pilótájával, Edwin „Buzz” Aldrinnal kitekintett a holdi tájra, mint az első emberek, akiknek ilyen látványban lehetett részük. Nagy volt a kísértés, hogy azonnal a felszínre rohanjanak, de az erre a pillanatra összpontosult, alapos felkészüléssel eltöltött évek egyúttal a beidegződés évei is voltak; a két űrhajós pontosan tudta a rájuk váró feladatokat. A történelmi pillanat mégis legyőzte őket, mert a program szerinti pihenés helyett Houston engedélyezte a korábbi kiszállást. Armstrong július 21-én 7 óra 17 perc helyett 3 óra 58 perckor, Aldrin pedig 7 óra 42 perc helyett 4 óra 14 perckor lépett a Hold felszínére” – írja az asztronautikai társaság. Eljutottak a Hold túloldalára– Az elmúlt 50 évben a Hold körül keringő automata űrszondákkal folyamatosan kutatásokat végeztek. Mi a következő kihívás az égitesten? – kérdezzük a kutatót. – Most például a kínaiaknak van egy Hold-szondájuk az égitest túloldalán, amit a Földről sosem látni. Technikai bravúrnak számít, hogy eljuttatták oda ezt az eszközt – magyarázza Frey Sándor.

– De miért érdekes a Holdnak a túlsó oldala? – veti fel. – Mert geológiai szempontból egészen más, mint az innenső, ahol az Apollo űrhajósai is jártak. A túloldalon van egy régi, nagy becsapódásnak a nyoma, ami a holdköpenynek az anyagát is a felszínre dobta annak idején. Segítségével a Hold mélyebb rétegeit is lehet tanulmányozni. Azóta kimutatták, hogy a Hold déli pólusvidékén elég nagy mennyiségű vízjég van. Ez azért érdekes, mert ha egy következő lépésként az emberek egy bázist szeretnének itt létrehozni, fontos a kinyerhető ivóvíz. Ez most még futurisztikusnak tűnhet, pedig egyébként nem egy megoldhatatlan dolog. Tehát a következő célpont a déli pólusvidék lesz, oda küldenek legközelebb automata űrszondákat, és talán embereket is – az amerikaiak terve szerint öt éven belül. Nekem azonban ez nagyon kevés időnek tűnik ahhoz képest, hogy még sem az űrhajó, sem a hordozórakéta nincsen kész. Ehhez erősen költeni kell erre a területre, ez pedig a politikai szándéktól függ – fejezi be Frey Sándor. 

Az első nő a Holdon

Május utolsó napján jelentette be a NASA, hogy mely magáncégek leszállóegységeit fogja az emberes utazást megelőzően a Holdra jutáshoz igénybe venni. Később az új űrhajósokat az Artemis-program keretében küldik a Holdra. Artemis a görög mitológiában Apollón ikertestvére, számos más feladata közt holdistennő is, így az új program neve azt tükrözi, hogy az 1960-as, 70-es évek Apollo-programjának folytatása lesz. Az emberi jelenlétet megalapozó munkálatokhoz három kereskedelmi cég járművét választotta ki a NASA, e cégek leszállóegységei eszközöket juttatnak majd a Hold felszínére. Jim Bridenstine NASA-igazgató azt mondta: „2020-ra már a Hold felszínén lesznek az első tudományos és technológiai berendezéseink, amelyek megalapozzák azt, hogy az első nőt és a következő férfit eljuttathassuk a Holdra.” (Forrás: NASA)