OGY: Megtilthatnák az önkormányzatok a házalást a településeken

21:11 - A dohányzással összefüggő újabb törvénymódosítások általános vitájával, majd napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Tíz százalékra növelnék a trafikok garantált profitját

A nemzeti dohányboltok működőképessége érdekében szükség van a legkisebb törvényi kereskedelmi árrés tíz százalékban történő meghatározására - mondta Lipők Sándor (Fidesz) a dohányzással összefüggő törvények általa is jegyzett módosítását ismertetve. Hangsúlyozta, így a kisebb forgalmú településeken is biztosítható lesz a trafikok gazdaságos üzemeltetése.

Szólt arról is, a javaslat lehetővé teszi, hogy az állam mozgóboltokból is árulhasson dohánytermékeket, továbbá megtagadnák az engedélyt azoktól, akiknek harminc napot meghaladó köz- vagy adótartozása van.

[namelink name="Tóth Csaba"] (MSZP) úgy fogalmazott, a jelenlegi módosítással "feltették a koronát a trafikbotrányra". Kiemelte, a kormány nem tett mást, mint újraosztotta saját emberei között a 600 milliárd forintos dohánykereskedelmi üzletágat. Hozzátette: a mai módosítással "busás hasznot" tesznek azok zsebébe, akik negyvenezer ember megélhetését vették el. A szocialista politikus szerint a mintegy ötezer koncessziós szerződésből átlagosan évi 10 millió forintos profit származhat majd szerződésenként.

[namelink name="Szilágyi György"] (Jobbik) szerint egyértelműen a feketepiacot erősíti majd az, hogy csökkent a dohánytermékeket árusító helyek száma, illetve a kötelező árrés miatt biztosan emelkedik majd a termékek ára. Aláhúzta emellett, hogy a kormány a változtatásokkal nem ér el népegészségügyi eredményeket, miközben többtízezer munkahelyet megszüntet. Több jobbikos képviselő is kritizálta, hogy sajtóhírek szerint sok Fidesz-közeli pályázó nyert koncessziós jogokat.

A Párbeszéd Magyarországért nevében felszólaló független Szilágyi Péter banánköztársaságokban megszokott eljárásokhoz hasonlította a nemzeti dohányboltok létrehozását, amelyet szerinte nem lenne szabad hagynia a társadalomnak.

[namelink name="Lipők Sándor"] zárszavában egyebek mellett visszautasította, hogy a trafiktenderek kiírásai ne lettek volna nyilvánosak. Mint mondta, a pályázat vesztesei azért buktak el, mert valamiben nem feleltek meg az előírásoknak.

Napirend után

[namelink name="Csóti György"] (Fidesz) előző héten tett napirend utáni felszólalását folytatva ezúttal a Vajdaság autonómiatörekvéseit ismertette. Frakciótársa, Horváth János a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetségre emlékezett.

Az ülést vezető [namelink name="Jakab István"] ezt követően lezárta a keddi napirendet, majd május 6-ára összehívta a Ház következő ülését.

20:56 - A közraktározás biztonságosabbá tételét szolgáló törvénymódosítás, az egyházügyi jogszabály-változtatás, valamint a palackos PB-gáz árának csökkentéséről szóló indítvány általános vitáival folytatódott az Országgyűlés keddi ülése.

Közraktározás: cél az üzletág biztonságosabbá tétele

[namelink name="Szatmáry Kristóf"], a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára expozéjában elmondta: a törvény célja a közraktározás biztonságosabbá tétele, vagyis a három magyarországi közraktárban évente tárolt, 100 milliárd forintot is meghaladó értékű termék megfelelő és biztonságosabb tárolása. Hangsúlyozta: az elmúlt időszak ellenőrzéseinek tapasztalatait ültetik át törvényi szintre a most tárgyalt módosítással.

Kiemelte: új jogintézményeket alkot a törvénymódosítás, így például a letett áruk minőségének biztosítása érdekében a közraktári biztosítékot. Szintén új elem az elektronikus vagyonvédelmi rendszer alkalmazásának kötelezettsége. Ennek fokozatos bevezetésével 2017-re lehet teljes a közraktárak elektronikus védelme - mondta Szatmáry Kristóf. Emellett újraszabályozzák a kárfelelősség kérdését is. A kormány álláspontja szerint a módosítás elfogadása jelentős mértékben javíthatja a közraktározási üzletág iránti bizalmat, és hozzájárulhat az üzletág fellendüléséhez is.

[namelink name="Horváth Zoltán"] (Fidesz) szerint a tervezet az ágazat átláthatóbb, rugalmasabb szabályozását szolgálja. Az üzletágat elsősorban a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari termelők veszik igénybe, és bár az elmúlt időszakban egyre több az ipari felhasználó, de a közraktárak kihasználása egyre alacsonyabb. A kormánypárti politikus hangsúlyozta: a javaslat fontos célja az ágazat fellendítése és ezen keresztül a gazdaság növekedésének elősegítése.

[namelink name="Göndör István"] (MSZP) felszólalásában arról beszélt, hogy a közraktári biztosíték egyfajta többletterhet jelent az ágazat szereplőinek, amit az MSZP nem tart indokoltnak. Hangsúlyozta: a közraktározás egy erős bizalmon alapuló rendszer, de az elektronikus védelem bevezetése az MSZP szerint szintén túlzott terhet jelent a felhasználóknak még a fokozatos bevezetéssel is.

Folytatódott az egyházügyi törvény módosításának vitája

[namelink name="Varga László"] (KDNP) felszólalásában a korábbi, 1994-ben hozott vallásügyi törvényt bírálta, amely szerinte a "virágozzék minden virág" alapelvet követve annyi gyomot hagyott mag után, hogy megnehezítette a kabinet jogszabályalkotását. A kormánypárti politikus szólt arról is, nem szabad minden, magát egyháznak nevező szervezetet "rászabadítani az iskolákra", mert abból bajuk származna a tanintézményeknek.

"El tudnék képzelni ennél jobb egyházi törvényt, de most ez van" - fogalmazott Varga László, majd hozzátette, lehet, hogy még tovább kell "gyomlálniuk".

Az LMP nevében felszólaló független Schiffer András elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyházügy részletes szabályait is kétharmados törvényben rögzítsék. Mint mondta, ebben a helyzetben egyetlen céljuk megvédeni azokat a rászorulókat, akik korábban egyháznak minősített szervezetektől kaptak segítséget.

[namelink name="Lendvai Ildikó"] (MSZP) rövid felszólalásában az egyházi státusuktól az Alkotmánybíróság szerint jogtalanul megfosztottak kártalanítását hiányolta a javaslatból, így egyebek mellett a 2012 óta kiesett egyszázalékos szja-felajánlásokat.

[namelink name="Mirkóczki Ádám"] (Jobbik) aláhúzta, a kormány egyházügyi törvényjavaslatai eddig háromszor buktak meg, és biztosak benne, hogy a jelenlegi javaslat is erre a sorsra jut. Kiemelte, hogy vannak olyan szervezetek, amelyeket az államnak nem lenne szabad egyenlő rangra emelnie a történelmi egyházakkal. Példaként említette a Jehova tanúi egyházat, amelynek tagjai megtagadják a véradást és a vércserét, a jogszabály szerint mégis szerepet vállalhatnak közintézményekben is. Mirkóczki Ádám szerint a történelmi egyházaknak, a tudományos akadémiának és a parlamenti frakciók egy-egy szakértőjének kellene döntenie az egyházak besorolásáról.

[namelink name="Hölvényi György"] egyházügyi államtitkár zárszavában hangsúlyozta, a törvénymódosítás továbbra is mindenkinek biztosítja a vallásgyakorlás szabadságát. A kormány képviselője kiemelte továbbá, hogy a kisegyházaknak is kiszámítható szabályozást alkottak.

Az ülést vezető [namelink name="Ujhelyi István"] lezárta az általános vitát.

A palackos gáz ára is csökkenhet 10 százalékkal

A palackos gáz árát is csökkentené Németh Szilárd rezsicsökkentésért felelős kormánybiztos az egyéni képviselői indítványával. A képviselő expozéjában elmondta, egyes lakossági tartályos PB-gázfajtákra is kötelezővé tennék a tízszázalékos csökkentést. Az árakat a 2012. december 31-i árhoz képest kellene képezni, és június 1-jei hatállyal kellene alkalmazni.

Emellett a bevezetéstől kezdődően minden hó 15. napjáig jelenteni kell a fogyasztóvédelmi hatósághoz, hogy eleget tettek-e a rezsicsökkentő lépéseknek. A kormány hatósági árat vezet be, ettől lefelé el lehet majd térni - tette hozzá.

[namelink name="Kepli Lajos"] (Jobbik) frakciójának támogatásáról biztosította az előterjesztőt, bár, mint mondta, felmerült benne, hogy ezek az intézkedések valóban megjelennek-e majd az árakban.

Göndör István (MSZP) szintén támogatta a javaslatot, de hozzátette, hogy ezzel azoknak akarnak kedvezni, akik rosszul jártak az egykulcsos adórendszerrel. Hangsúlyozta: valakinek vállalnia kell a világpiaci árak módosulásából eredő költségeket is.

[namelink name="Németh Szilárd"] erre válaszolva azt mondta, mindenkit egyformán fog érinteni a csökkenés, és a költségeket a szolgáltatóknak kell állniuk.

Ezt követően az általános vitát az elnöklő Ujhelyi István lezárta.

16:56 - A fémkereskedelemről szóló törvény módosításának általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta, a kormány ellenőrzöttebb fémkereskedelmi piacot szeretne. Az MSZP szerint a szigorítás szükséges lehet, de véleményük szerint ehhez nincs szükség új törvényre.

Varga: tisztességes és ellenőrzöttebb fémkereskedelmi piac a kormány célja

[namelink name="Varga Mihály"] nemzetgazdasági miniszter expozéjában leszögezte: a hatályos törvény nem érte el a célját, és azért van szükség újra, hogy megpróbálják elejét venni a fémkereskedelemben tapasztalható visszaéléseknek, a vagyon elleni bűncselekményeknek.

A miniszter több példával érzékeltette, hogy a fémtolvajlás milyen bosszúságokat, károkat és veszélyeket okoz. Ismertette: 2010-ben 63, 2011-ben pedig 69 esetben derített fel az adóhatóság illegális színesfémtelepet.

A jogszabály célja a fémlopások felszámolása, visszaszorítása, a kulturális javak védelme, a hatóságok közötti hatékonyabb együttműködés elősegítése, illetve a tisztességes fémkereskedők helyzetének javítása - emelte ki.

A módosítások között említette, hogy meghatározott fémeket a kereskedők csak külön igazolással, a velük szerződésben álló közszolgáltatóktól vehetnek át, és a magánszemélyeknek is rendelkezniük kell ilyen igazolással.

Magánszemélyeknél a javaslat három köbméterben korlátozza az ingatlanukon tartható engedélyköteles anyagmennyiséget.

Bővítik a kereskedők jelentési kötelezettségét is, valamint szigorítják a szankciókat, így növelik a bírságok összegét.

Varga Mihály hangsúlyozta: a javaslat elfogadása esetén nem fog egyik pillanatról a másikra megszűnni az illegális fémkereskedelem, de sokkal szigorúbb, ellenőrzöttebb és tisztességesebb helyzet alakul ki a piacon.

A fideszes [namelink name="Pócs János"] kiemelte, hogy a hatóság visszavonja a fémkereskedelmi engedélyt, ha a fémkereskedőre négy éven belül háromszor bírságot szabnak ki. A szigorítások között említette azt is, hogy a bírság maximális összegét ötmillió forintra emelik.

Párttársa, [namelink name="Boldog István"] még nagyobb szigort javasolt: már a második bírságkiszabásnál bevonná a fémkereskedők engedélyét. A képviselő felidézte, korábban megpróbálta elérni, hogy a közüzemikábel-lopást a terrorcselekményekkel megegyezően büntessék.

A szocialista [namelink name="Józsa István"] azt mondta: az MSZP támogatja a színesfémlopások visszaszorítása érdekében szükséges szigorításokat. Szerinte azonban nincs szükség új törvényre, mivel a Varga Mihály által bírált 2009-es jogszabály hatékonyan lépett fel a fémtolvajok ellen, így csak a felderítést kellene erősíteni. Ennek megfelelően az MSZP mérlegeli álláspontját a törvényről.

Kitért arra is, hogy a fideszes Pócs János korábban a fémfelvásárlás államosításának szükségességéről beszélt, most viszont - folytatta - támogatja a magánkereskedők pozícióját javító javaslatot. Bírálta azt is, hogy az előterjesztés több ponton lazítja az eddigi szabályozást. Példaként hozta, hogy a lefoglalás nem okozhatna "túlzott érdeksérelmet" az engedély nélkül kereskedőnek.

[namelink name="Kepli Lajos"] (Jobbik) azt mondta, hogy a javaslat elsősorban a törvényesen működő vállalkozásokat szabályozza, míg a problémát elsősorban az illegális fémkereskedők okozzák. A szabályozásnak viszont gyökerestől ki kellene irtani ezt a tevékenységet - tette hozzá.

Arra is kitért, hogy az új szabályozás kiskapuk lehetőségét is magában rejti. Ezek közé sorolta a magánszemélyekkel kapcsolatos szabályozást, amelyik alapján három köbméternyi fémhulladékot lehet saját ingatlan területén tárolni, engedély nélkül. Ugyanígy felemlegette, hogy a mellékterméknek minősülő anyagokat kivonják a törvény hatálya alól.

[namelink name="Szél Bernadett"] (független) arról beszélt, hogy Európa egyik legszigorúbb fémkereskedelmi törvénye van hatályban, de ez nem elég ahhoz, hogy a kábellopásokat és az egyéb közveszélyt okozó bűncselekményeket megakadályozzák.

Véleménye szerint a kormány most inkább az ésszerűsítés irányába próbál változtatni a szabályozáson. Hozzátette: a jogszabálynak vannak támogatható elemei, de sokkal több nem eléggé hatékony részlet található benne.

A képviselő arra is kitért, hogy az LMP is szigorítana a szabályozáson, de ők nem a fémből származó hasznot, hanem a potenciális kár mértékét vennék alapul.

[namelink name="Göndör István"] (MSZP) kijelentette, a tárgyalt módosítás esetében is szükség van a finomhangolásra. Ezt azzal indokolta, hogy a jelenleg érvényes jogi szabályozás is nagyon szigorú, de mégsem éri el a célját. A politikus semmilyen okot nem látott arra, hogy a törvényben enyhítsék a lefoglalás jogintézményét.

[namelink name="Aradszki András"] kereszténydemokrata képviselő szerint a törvénymódosítás nehezíti a fémlopásból származó nyereségszerzést, illetve könnyebben leleplezhetővé teszi a tevékenységet. Emlékeztetett arra, hogy a büntető törvénykönyv már szigorítása már megelőzte az előterjesztés benyújtását.

[namelink name="Szatmáry Kristóf"], a nemzetgazdasági tárca államtitkára a vitára adott válaszában fontosnak tartotta a tisztességes polgárok védelmét a törvényi szigorítások mellett is.

Az ülésen elnöklő [namelink name="Balczó Zoltán"] az általános vitát lezárta.

16:06 - Megtilthatnák az önkormányzatok a házalást a településeken

A házaló kereskedelem önkormányzati tiltását tenné lehetővé a kereskedelmi törvény módosítása, amelyet kedden nyújtott be [namelink name="Karakó László"] fideszes képviselő.

A parlament honlapján olvasható javaslat szerint a települési - Budapesten a kerületi - önkormányzatok felhatalmazást kapnának arra, hogy rendeletben korlátozzák, vagy megtiltsák a településükön a közterületi értékesítést, illetve az üzleten kívüli kereskedelmet.

Az indoklás szerint az elmúlt években elszaporodott azoknak az eseteknek a száma, amikor tolvajok házaló kereskedőként járták végig az egyes - legfőképpen vidéki - településeket, valamint előfordultak olyan esetek is, amikor házaló kereskedők gyengébb minőségű, vagy olcsó terméket a valódi értéküknél drágábban adtak el. A most benyújtott javaslat ennek a megakadályozására adna lehetőséget az önkormányzatoknak.

14:36 - Mind a kormánypárti, mind az ellenzék képviselők elfogadásra alkalmasnak tartották a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság beszámolóját a jelentésről tartott keddi, parlamenti vitában.

Péterfalvi: az ügyek jelentős részét lezárta a hatóság

Csaknem háromezer ügyben indított vizsgálatot az elmúlt évben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, ezek 87 százalékát pedig egy év alatt lezárta - mondta a jelentés parlamenti ismertetésében a hivatal elnöke.

Péterfalvi Attila közölte: az ügyek 78 százaléka adatvédelmi kérdéseket érintett, a többi közérdekű adatokhoz való hozzáféréssel volt kapcsolatos. A hatóság több mint félezer esetben állapított meg jogellenességet. Tizenegy alkalommal szabott ki bírságot, de csak egyszer élt a legmagasabb, 10 millió forintos bírság kirovásának lehetőségével.

Az elnök arról is beszámolt, hogy tavaly számos nemzetközi testület vette górcső alá hivatalának működését, amelyek rendre pozitív megállapításokat tettek. Idézett egy közvélemény-kutatást is, amely szerint a felnőtt lakosság 31 százaléka hallott a hatóságról, azonban csak 29 százaléka elégedett az adatvédelem és 31 százalékuk az információszabadság szabályozásával.

Szólt arról is, hogy a hivatal munkacsoportot hozott létre az Európai Unió készülő adatvédelmi irányelvének egységes alkalmazásával kapcsolatosan, és azt javasolta, hogy az Országgyűlés is vitassa meg a közösségi reformcsomagot.

Az információszabadság kéréséről szólva közölte: leggyakrabban önkormányzatok gazdasági társaságai tagadják meg az adatigénylést. Hozzátette: az alaptörvény kijelölte az ezzel kapcsolatos adatkezelési utat, amely főszabályként az átláthatóságra helyezi a hangsúlyt.

Arról is beszámolt, hogy bár növekedett a Országgyűlés elé kerülő jogszabályok száma, hivatala mégis kevesebbet vizsgált adatvédelmi szempontból mint korábban, annak okán, hogy egyre több javaslat kerül képviselői indítványként a Ház elé.

Felszólalását követően a képviselők az elnöklő Ujhelyi István indítványára egyperces főhajtással adóztak az elhunyt Rácz Sándor emlékének.
Fidesz: az ombudsmani hatáskör nem adott elegendő jogosultságot
Gajda Róbert (Fidesz) a beszámolóval kapcsolatban azt mondta: a hivatalt azért állították fel, mert az ombudsmani hatáskör nem adott elegendő jogosultságot a jogszabálysértések feltárására, annál hatékonyabb hatósági fellépésre van szükség.

Az új szervnek nemcsak az indulás okozta nehézségekkel kellett szembenéznie - fogalmazott -, hanem elődje függő ügyeit is megörökölte, ezeket azonban gyorsan lezárta, így az emberek azt érezhetik, érdemben foglalkoznak velük. Az információszabadság érvényesüléséről szólva a teljes átláthatóságot nevezte célnak, mint mondta, ehhez a hatóság nyújthat segítséget.

MSZP: korrekt jelentés vitatható kormánypárti indítvány mellett

Lendvai Ildikó (MSZP) kettősségről beszélt, mert szerinte korrekt, tisztességes jelentést készített a hatóság, ugyanakkor az információkhoz való hozzáférés korlátozását tervezi a kormányzat.

Hozzátette ugyanakkor, hogy a hivatal éppen a hatósággá alakítása miatt már nem fordulhat emiatt az Alkotmánybírósághoz.

Azt mondta: minél távolabb kell vinni az államigazgatástól az információszabadság által nyújtott lehetőségek ellenőrzését, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés biztosítását, a fideszes indítvány azonban szerinte nem ezt célozza.

Bírálta azt is: néha alapvető törvényeket nem a kormány terjeszt be, így a hatóság sem tudja véleményezni a beadványokat.

KDNP: elkötelezett emberek nélkül nem lett volna lehetséges az átállás

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka kritizálta Lendvai Ildikót, aki szerinte nem a jelentésről beszélt, a hatóság munkája kapcsán pedig azt hangsúlyozta: az átalakítás elkötelezett emberek nélkül nem lett volna lehetséges.

Úgy vélte: a hivatal a bírói jogorvoslat próbáját kiálló döntéseket hozott, és szerinte az elnök beszámolója is jól mutatja a hatóság ügykezelési gyakorlatának irányát, amelynek célja, hogy az emberek nagyobb ismeretekkel rendelkezzenek.

Hozzátette: a nyilvánosságot arra kellene felhasználni, hogy egyes eseteket a köznyelvre fordítsanak le és kialakítsanak egy olyan kultúrát, amely az információ világában nem a visszaélést eredményezi.

Jobbik: informatív és előremutató a jelentés

Kulcsár Gergely (Jobbik) precíznek, informatívnak és előremutatónak nevezte a jelentést. Bankok és hitelintézetek vizsgálatával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ezen intézmények adatnyilvántartásából olyan információk is kinyerhetők, amelyekből az ügyfelek fizetési képességére is következtetni lehet. Ez szerinte olyan mértékű kockázatokat hordoz, amelyet az érintett az engedély megadásakor nem képes felmérni.

A képviselő bírságolási jogot adna a hatóságnak az információszabadság biztosításával kapcsolatban is, ha a kötelezően közzé teendő adatokhoz mégsem lehet hozzáférni.

Ismét felvetette annak szükségességét, hogy az országgyűlési képviselők nyilatkozzanak esetleges kettős állampolgárságukról, emellett azt mondta: szeretnék, ha a hatóság az ügynökügyben is kifejtené álláspontját.
Fidesz: támogatható a jelentés

Turi-Kovács Béla (Fidesz) felszólalásában méltatta a hatósági jelentést, amelyet szerinte akár külön kiadványban is meg lehetne jelentethetni, hogy az emberek pontosabb képet kapjanak a szervezet magas színvonalú munkájáról. A kormánypárti politikus támogatásáról biztosította a beszámolót.

Péterfalvi Attila a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a többségében támogató hozzászólásokat.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát lezárta.

12:07 - A vallási tevékenységet végző szervezetek számára jóval szélesebb körű autonómiát biztosít az egyházügyi törvény módosítása - mondta Hölvényi György egyházügyi államtitkár az előterjesztés keddi parlamenti expozéjában.

Hölvényi: a vallási közösségek jóval szélesebb autonómiát kapnak

Hölvényi György egyházügyi államtitkár azt mondta: a javaslat nem csak technikai értelemben akarja kezelni a negyedik alkotmánymódosítás és az alkotmánybírósági határozatból következő feladatokat, hanem a lelkiismereti és vallásszabadság még teljesebb körű biztosítás érdekében tartalmában is újragondolta a törvényt.

Az egyházügyi törvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági megállapítások közül többek között azt emelte ki: az Ab összességében indokoltnak találta az egyházi státus feltételeinek újraszabályozását és a törvény túlnyomó részét hatályban tartotta, beleértve az Országgyűlés által elismert egyházak jegyzékét is.

Hangsúlyozta: a javaslat szerint a korábban az egyházak jogállására vonatkozó szabályok meghatározó része kiterjed az összes vallási közösségre, így a vallási tevékenységet végző szervezetekre is, ami jóval szélesebb körű autonómiát biztosít számukra a korábbiakhoz képest. Az előterjesztés a hitéleti tevékenység szervezeti kereteinek gyűjtőfogalmaként a vallási közösséget határozza meg, ezen belül a bevett egyházak kiemelt közjogi kategória, amelynek elismerését továbbra is saját hatáskörben tartja az Országgyűlés - tette hozzá.

Mint mondta, a bevett egyház elismerésének feltételeit pontosították, így ehhez szükséges többek között 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi működés, hozzávetőleg 10 ezer fős taglétszám, valamint az is, hogy a közösség tevékenysége ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel és működése során ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat. Közölte: az új szabályozással eleget tesznek a tisztességes eljárással kapcsolatos alkotmánybírósági elvárásoknak is.

Fidesz: fontos a visszaélések kiszűrése

A visszaélések kiszűrését, valamint az állam és az egyház együttműködését nevezte az egyházügyi törvény legfontosabb momentumának Demeter Zoltán fideszes képviselő. Mint mondta, mivel korábban túl nagy szakadék tátongott az egyházzá nyilvánított vallási közösségek és a tevékenységet csak egyesületi formában művelők között, a jogszabály módosítása ezen változtat a kétszintű modell létrehozásával.

Hangsúlyosan szólt arról, hogy a vallási egyesületekre külön szabályok vonatkoznak, bizonyos feltételek mellett például használhatják az egyház elnevezést. Hozzátette: a javaslat komplex módon szabályozza a vallási közösségek életét úgy, hogy tiszteletben tartja hitéleti tevékenységüket és autonómiájukat, egyben eleget tesz az Alkotmánybíróság által előírtaknak és az alaptörvény negyedik módosításában foglaltaknak.

MSZP: politikusok nem döntsenek egyházi minősítésről

Nyakó István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 2011 nyarán "egy éjszaka a kukába került" az addig egyeztetett javaslat, majd a megszületett törvény az egyházak gyásznapját hozta. Szerinte ekkor több évszázados jogfejlődést tört meg a kormánypárti többség. Groteszknek nevezte, hogy akik nem nyertek egyházi státuszt a kommunizmus éveiben, azoktól is elvették a szabadság éveiben elnyert jogokat. Szerinte nem érthető, miért egy politikai plénumnak kell döntenie az egyházzá nyilvánításról. Hozzátette: korábban a tudományos akadémia sem érzett illetékességet az egyházzá nyilvánításban.
Frakciótársa, Lendvai Ildikó szerint a visszaélések kiszűrését nem biztosítja az előterjesztés, mivel ahhoz az egyházak finanszírozását kellene átláthatóvá tenni. Az előterjesztést a fordított trafiktörvény esetének nevezte, amelynél menet közben tették könnyebbé a feltételeket, itt azonban nehezítettek, például a létszámra vonatkozó előírások változtatásával. Szerinte cinikusan kívánja teljesíteni a kormányzat az Ab által előírt indoklási kötelezettséget. Bírálta az együttműködési kötelezettséget, amelyről azt mondta: kulturális műhely csak akkor kaphat támogatást, ha kellőképpen "kezes".

KDNP: Magyarországon vallásszabadság van

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka kiemelte: Magyarországon vallásszabadság van, és ezt a tényt nem vonta kétségbe sem a Velencei Bizottság, sem az Alkotmánybíróság. A politikus az MSZP-s véleményeket kritizálva úgy vélte: "az ateista párt utódpártjának bármilyen törvényt alkothatnánk, nem lenne jó".

Az új törvény megalkotását követően létrejött az európai gyakorlatnak megfelelő kétfokú rendszer, amelyben már 10 fővel vallási közösséget lehet alapítani, az egyházakat viszont továbbra is az Országgyűlés ismeri el - ismertette. Megjegyezte: miközben a szocialisták kritizálják azt, hogy egyházakról az Országgyűlés dönt, ez a jog megvan Belgiumban is.

Jobbik: a javaslat teret nyit a politikai lobbi lehetőségének

Mirkóczki Ádám, a Jobbik vezérszónoka úgy vélte: az elmúlt két-három évben jogalkotási káosz folyt egyházügyi kérdésekben. Szerinte a kormányoldal hiába szeretne rendet vágni a szekták, vallási közösségek és egyházak sorában, ha ezt nem minőségi szempontból teszi. A kvantitatív feltételek előbb-utóbb teljesíthetők, a hitéleti szempontokat viszont jóval nehezebb megugrani - tette hozzá.

A javaslat legfontosabb problémájának a jobbikos képviselő azt tartja, hogy teret nyit a politikai lobbi lehetőségének: szerinte a parlament helyett szakmai testületnek kellene döntenie az egyházak elismeréséről. Kifogásolta, hogy egyes helyeken a javaslat liberalizál, kedvez a szektáknak, máshol pedig szigorít, árt a történelmi egyházaknak. A képviselő a bevett egyház megfogalmazást sem találta helyénvalónak.
A vitát az elnöklő Ujhelyi István elnapolta.

Hölvényi: szélesebb körű autonómia a vallási tevékenységet végző szervezeteknek

A vallási tevékenységet végző szervezetek számára jóval szélesebb körű autonómiát biztosít az egyházügyi törvény módosítása - mondta Hölvényi György egyházügyi államtitkár az előterjesztés keddi parlamenti expozéjában.

A vallási közösségek jogállásával és működésével összefüggő törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában az államtitkár azt mondta: a javaslat nem csak technikai értelemben akarja kezelni a negyedik alkotmánymódosításból és az alkotmánybírósági határozatból következő feladatokat, hanem a lelkiismereti és vallásszabadság még teljesebb körű biztosítása érdekében tartalmában is újragondolta a törvényt.

A javaslat szerint a bevett egyházak kiemelt közjogi kategória, amelynek elismerése továbbra is országgyűlési hatáskör. Az elismeréshez szükséges többek között 100 éves nemzetközi vagy 20 éves magyarországi működés, hozzávetőleg 10 ezer fős taglétszám, valamint az is, hogy a közösség tevékenysége ne legyen ellentétes az alaptörvénnyel és működése során ne merüljön fel nemzetbiztonsági kockázat.

KDNP: a felsősöket vigyék el a Terror Háza Múzeumba!

A Nemzeti alaptanterv részeként, kötelezően előírná a KDNP azt, hogy valamennyi 5-8. osztályos tanulmányait folytató diák a történelem oktatás keretein belül ellátogasson a Terror Háza Múzeumba.

Rubovszky György, Harrach Péter és Tarnai Richárd kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek "a diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról" szóló határozati javaslatot.

A látogatást szervező köznevelési intézmény a program tekintetében teljes költségtérítésre lenne jogosult az indítvány szerint.

"A választópolgárok joggal várják el a kétharmados többséget elnyert Országgyűléstől, hogy a felnövekvő nemzedék helyes szemléletformálását megteremtse függetlenül attól, hogy ki milyen ismereteket kapott otthonról" - áll az indoklásban.

Az előterjesztők szerint e kérdés időszerűségét az is igazolja, hogy a Parlament falain belül is vannak olyan képviselők, "akik az objektivitást félresöpörve különbséget szándékoznak láttatni diktatúra és diktatúra között, ezért kiemelten fontos szempont, hogy a felnövekvő nemzedék tisztánlátását elősegítse a köznevelés".

A kereszténydemokrata politikusok azzal érvelnek a kötelezővé tétel mellett, hogy szerintük a most tanító pedagógusok között is vannak, akinek a szemléletét is "csak egy hiányos, hibás oktatás formálhatta".

10:22 - A fővárosban forgalomba állítandó új buszokról, a munka ünnepéről, a földpályázatokról és Tata Európa-díjáról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben. A Párbeszéd Magyarországért független képviselői táblával tiltakoztak az ülésteremben a trafikpályázatok és a közérdekű adatszolgáltatás rendjének megváltoztatása miatt.

Fidesz: hét év után új buszok állhatnak forgalomba a fővárosban

György István fideszes képviselő, Budapest városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettese arról számolt be, hogy 7 év után mérföldkőhöz érkezik a budapesti tömegközlekedés, hiszen 159 darab új, alacsonypadlós autóbuszt állítanak forgalomba. Azt mondta, az előző SZDSZ-MSZP-s városvezetés évek alatt egyetlen új buszt sem tudott forgalomba állítani, így amikor Tarlós István főpolgármester és a Fidesz többségű közgyűlés átvette a város vezetését, akkor már 17 év volt a budapesti buszok átlagéletkora.

Hangsúlyozta: sok száz régi buszt kell még lecserélni, ezért újabb busztendereket terveznek, valamint új trolik és villamosok is érkeznek majd a fővárosba, az M2-es metróvonalon pedig most fejeződik majd be a régi szovjet kocsik cseréje.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára örvendetesnek nevezte, hogy a mára már 20 éves átlagéletkorú fővárosi buszállomány cseréje megkezdődött.

MSZP: május 1-jén nem a munkáról, hanem a munkáért való összefogásról emlékezünk meg

Nyakó István MSZP-s képviselő arról beszélt, hogy idén május 1-jén nem a munkáról emlékeznek majd meg, hanem a "munkáért, és a kenyérért való összefogás és a harc kezdetének" napjáról. A képviselő szerint létrejött egy "nemzeti burzsoázia", amely a "Kádár-rendszer gazdasági-kereskedelmi kedvenceiből verbuválódott", "régebben elvtársaknak hívták őket", most pedig "szekértolójává vált Orbán-rezsimnek". Ide sorolta többek között Demján Sándor vállalkozót és Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét is.

Úgy vélte: május elsején olyan országban ébrednek majd fel az emberek, ahol 4,2 millió magyar a létminimum alatt él, és megjelent a dolgozói szegénység is. "Nincs már családi mekizés, nincs már mozidélután, nincs már Balcsi" - fogalmazott.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára válaszában Abraham Lincoln egy mondását idézte, miszerint "attól, hogy a tehetősebeket szegényebbé teszed, a szegények nem lesznek gazdagabbak". Az államtitkár az MSZP-s képviselőt arra kérte: ahelyett, hogy május 1-jén "osztályharcos húrokat pengetne", inkább mondja el azt, hogy Magyarországon bővült a foglakoztatás, miközben 3 százalék alatt marad a hiány, és olyan munkatörvénykönyvet fogadott el az Országgyűlés, amely lehetővé teszi a rugalmas foglalkoztatási viszonyokat.

Loptok, csaltok hazudtok! feliratú táblával tiltakozott a PM

Cséfalvay Zoltán felszólalása közben egy Loptok, csaltok hazudtok! feliratú táblát vitt az ülésterembe és állított fel a kormánypárti padsorokkal szemben a Párbeszéd Magyarországért két független képviselője, Karácsony Gergely és Szilágyi Péter. A trafikpályázatok és a közérdekű adatok kiadási rendjének tervezett változása ellen tiltakoztak. A táblán a feliraton kívül a Fidesz logója volt látható.

Az elnöklő Lezsák Sándor megkérte Karácsony Gergelyt, hogy vigyék ki a táblát, de ők odatámasztották azt az elnöki emelvényhez. A táblát végül a levezető elnök kérésére a terembiztosok vitték ki.

Az akciót nagy felzúdulás kísérte a kormánypárti oldalon. Többen azt kiabálták be, ne csak a táblát, hanem az azt kihelyező képviselőket is távolítsák el az ülésteremből.

Jobbik: változtassanak a földpályázatokon

Varga Géza, jobbikos képviselő a Nemzeti Földalap (NFA) ellenőrző bizottságának véleményére hivatkozva azt kérte, hogy a jelenlegi pályázati rendszer jelentős változtatása nélkül ne írjanak újabb pályázatokat a NFA kezelésében lévő termőföldekre 2017-es hatállyal. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábban az ügyészséghez fordult a pályázatok ügyében, és bár nem tudták cáfolni állításait, mégsem indítottak nyomozást. Úgy vélte: ha a kormányoldal érdeke úgy kívánja, akkor jogszabály-módosítással törvényessé teszik a bűnt is.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára válaszában leszögezte: ki fogják írni a pályázatokat. Szerinte az a baj, hogy a Jobbik nem azzal foglalkozik, ami sikeres.

KDNP: Tata Európa-díjat kapott

Kalmár Ferenc András (KDNP) arról számolt be, hogy Tata - a németországi Altöttinggel megosztva - április 23-án elnyerte az Európa Tanács Európa-díját. Felidézte, hogy az 1955-ben alapított Európa-díj kitüntetési rendszerében először az Európai diplomát, aztán a Becsületzászlót, majd a Becsületplakettet kell elnyerni, ezután következik maga a díj.

Újraszabályozták a közérdekű adatközlést

A polgári törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályozza a közérdekű adatszolgáltatást az új polgári jogi kódex jövő március 15-ei hatályba lépésétől.

Az erről szóló, vasárnap benyújtott fideszes indítványt hétfőn kivételes sürgős eljárásban tárgyalta meg, kedden pedig már el is fogadta az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal.

Az előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a "visszaélésszerű adatigényléseket", amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni.

Ebből és a kivételes eljárási rendből a hétfői vitában a felszólaló ellenzéki képviselők azt olvasták ki, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét. Ezt az előterjesztő Vas Imre és Répássy Róbert igazságügyi államtitkár is cáfolta.

20 százalékkal nagyobb osztályok, össze lehet vonni a testnevelés órákat

Elfogadta a parlament kedden a köznevelési törvény módosítását. Ennek alapján az iskolák húsz százalékkal eltérhetnek a jogszabályban meghatározott, 27 fős maximális osztálylétszámtól.

Michl József (KDNP) javaslatát 223 igen szavazattal, 14 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett hagyták jóvá. A kormánypártok mellett a Jobbik is megszavazta, a jelenlévő szocialista politikusok nemmel voksoltak.

A törvénybe az oktatási bizottság javaslatára az is bekerült, hogy ha a mindennapos testnevelés feltételei nem adottak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartani.

A változások között szerepel, hogy ha az iskola nem tudja megfelelő szakképzettségű pedagógussal megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a 2019/2020-as tanév kezdetéig alkalmazható az is, aki felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy -edzői szakképzettséggel rendelkezik.
A törvénymódosítás értelmében az óvodák és az iskolák - a fenntartó engedélyével - húsz százalékkal eltérhetnek a törvényben meghatározott maximális osztálylétszámtól. Az általános iskolákban így 27 helyett legfeljebb 32 fős osztályok indulhatnak.

Korábban a fideszes Cseresnyés Péter arról nyújtott be módosító javaslatot, hogy az iskolák 25 százalékkal térhessenek el a maximális osztálylétszámtól, mivel szeptemberben hozzávetőleg negyedével több gyerek lép be a közoktatásba, mint tavaly. Ezt az indítványt azonban elvetették.

Változás az is, hogy az egyházi fenntartású iskolákban - bizonyos feltételek mellett - az etika tantárgyat a hittan válthatja ki.

A módosítás a hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok 5-8. évfolyamára is kiterjeszti az erkölcstan oktatásával kapcsolatos szabályokat, megalapozva, hogy ezek megfelelő évfolyamain is választható legyen az egyház által szervezett hit- és erkölcstan óra.

A szabályozás szétválasztja az erkölcstan helyett választható hit- és erkölcstan oktatás, valamint a szabadon választott hitoktatás szabályait. Egyértelműsíti, hogy azokban az iskolákban és évfolyamokon is biztosítani kell a fakultatív hitoktatás lehetőségét, ahol az erkölcstan nem váltható ki hit- és erkölcstanoktatással.

A törvény értelmében az oktatásért felelős miniszter dönt az állam által fenntartott köznevelési intézmény létesítéséről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, erről a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ saját hatáskörében nem határozhat. Törölték egyúttal a jogszabályból az átszervezésekre vonatkozó július végi határidőt.

Kikerült viszont az előterjesztésből - a fideszes Kucsák László és az LMP-hez tartozó független Osztolykán Ágnes kezdeményezésére - az, hogy az iskolákban minden tanítási napon biztosítani kell a tanulók felügyeletét, étkeztetését, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek egésznapos felügyeletét. Az ellenzéki képviselő szerint ez a rendelkezés csak a pedagógusok sztrájkjogának további korlátozására lett volna jó, és a kormánypárti politikus is azzal érvelt, hogy a javaslat nem egyezteti össze a tanuláshoz fűződő jogot a sztrájkjoggal.

A változtatás rögzíti, hogy a szakképző iskolák május 20-ig végzik el szakmai programjuk felülvizsgálatát. A határidő kitolását azzal indokolták, hogy a szakképzési kerettantervek még nem készültek el.

Korábban

Az Országgyűlés mai ülésén elfogadhatja azt a vasárnap benyújtott és hétfőn kivételes sürgős eljárással tárgyalt fideszes egyéni képviselői indítványt, amely a polgári törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényekben szabályozná a közérdekű adatszolgáltatást. A nap további részében vita kezdődhet az egyházként történő elismerés rendjéről, valamint a dohányboltok profitjának emeléséről is.

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezt követően szavazhatnak a képviselők.

A parlamentnek döntenie kell az információszabadságról szóló törvény módosításáról, amely külön jogszabályban szabályozná a jelenleg Ptk.-ba foglalt, ám az új törvénykönyvből kimaradt, közpénzek felhasználásával összefüggő adatok megismerésével kapcsolatos rendelkezéseket, vagyis az úgynevezett üvegzseb-szabályokat. Az Országgyűlés a módosítással kimondhatja, hogy "a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést."

Ugyancsak ma szavazhatnak a köznevelési törvény módosításáról, amelynek alapján az iskolák húsz százalékkal eltérhetnek a jogszabályban meghatározott, 27 fős maximális osztálylétszámtól. A törvénybe az oktatási bizottság javaslatára bekerült, hogy ha a mindennapos testnevelés feltételei nem adottak, akkor hetente egyszer legfeljebb két testnevelésórát összevonva lehet megtartani.

A képviselők elfogadhatják a területrendezési törvény módosítását is, amely egy új győri elkerülő út megépítését készítené elő.

A határozathozatalokat követően általános vita kezdődhet az egyházügyi törvény alkotmányváltozással összefüggő módosításáról. A kormány javaslatában azt kezdeményezi, hogy minden vallási közösség használhassa az egyház megnevezést. [namelink name="Balog Zoltán"] emberierőforrás-miniszter javaslatában felidézi, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a közelmúltban megsemmisítette az egyházügyi törvény bizonyos rendelkezéseit, közte az elismerési eljárásra vonatkozó szabályokat. Az Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás megszerzése és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség biztosítása mellett történjen. A március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással a Ház az alkotmányban rögzítette, az Országgyűlés joga, hogy a vallási tevékenységet végző szervezeteknek speciális egyházi státuszt biztosítson.

A nap további részében terítékre kerül a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tavalyi beszámolója, a kormány fémkereskedelemről szóló törvényjavaslata, a közraktározásról szóló jogszabály-változtatás, valamint a fideszes Németh Szilárd azon javaslata, amely - a kormányzati rezsicsökkentéshez igazodva - tíz százalékkal csökkentené a palackos PB-gáz árát is.

Utolsó napirendi pontként, várhatóan az esti órákban kezdődhet általános vita arról az előterjesztésről, amely tíz százalékos kereskedelmi árrést garantálna a hamarosan létrejövő nemzeti dohányboltoknak. Az indítványt jegyző [namelink name="Lázár János"] Miniszterelnökséget vezető államtitkár hétfőn újságíróknak ugyanakkor arról beszélt, hogy a kormányfő 12 százalékos árrést szeretne a dohány-kiskereskedőknek.