Orbán Viktor és Bíró László is szóba került a lengyelvitán Brüsszelben

Szenvedélyes vita zajlott a lengyel jogállamiságról hétfő este Brüsszelben, ahol a papírformának megfelelően a magyar demokrácia helyzete is terítékre került. Vera Jourová bizottsági alelnök szerint egyre gyászosabb a lengyel helyzet, így azt a hetes cikkely szerinti eljárásban az uniós tanács már jövő héten tárgyalja. A vitán magyar színekben Hidvéghi Balázs szólalt fel, aki az antiszemita Bíró László esetén példázta a balliberálisok szerinte arcátlan kettős mércéjét – írja a Magyar Nemzet.

Az Európai Parlament hétfő este sokadszorra vitázott a lengyel jogállamiság helyzetéről, illetve vette górcső alá a lengyelországi kisebbségek – főként az LMBT-közösség – helyzetét. A politikailag túlfűtött vitán az Európai Bizottságot annak liberális alelnöke, Vera Jourová képviselte, aki ismét sötét képet festet Varsó politikájáról: elmondása szerint a lengyel igazságügyi reform továbbra is aggodalomra ad okot, a lengyel bírák függetlensége pedig egyáltalán nem biztosított. – Tudomásunk van több mint száz lengyel területről, ahol megtagadják a szexuális kisebbségek alapvető jogait – magyarázta. Kijelentette: az Európai Parlament legutóbbi lengyel témájú vitája, idén február óta nem tud javulásról beszámolni Lengyelországról szólva. Bejelentette azt is, hogy

a hetes cikkely szerinti eljárásban az uniós tanácsban már jövő héten terítékre kerül a lengyel helyzet.

Jourová szerint a bizottság párbeszédre törekszik Varsóval, és ehhez a szeptemberben esedékes, éves jogállamisági jelentéseket is használni szeretné. A teljes képhez tartozik ugyanakkor, hogy a lengyelek – Magyarországgal egyetemben – tavaly a tanácsban elutasították, hogy a bizottsági dokumentumra épüljön a jogállamisági diskurzus. A liberális biztos szerint az EU-nak mindenesetre a jelentések mellett is számos eszköz rendelkezésére áll, hogy orvosolja a jogállamisági aggályokat.

A liberálisok Orbán Viktort is szóba hozták

A vitában a papírformának megfelelően balliberális oldalról kapott ismét kemény kritikát a varsói és budapesti konzervatív kormány. A hazai vezetést gyakran bíráló liberális EP-képviselő,

Sophia in ’t Veld például azt találta mondani: elege van abból, hogy a bizottság állandóan a párbeszéd szót ismételgeti. – Tíz éve, hogy párbeszédben állunk Orbánnal, és nézze meg, hol tartunk – hangoztatta.

A konzervatív oldalról a lengyel Jog és Igazságosság színeiben Patryk Jaki védte meg a szerinte kettős mércének kitett Varsót. Felszólalásában hosszasan sorolta, hogy Lengyelország melyik politikai területeken hoz az uniós partnereivel azonos döntéseket, ám mégis mindig őket éri bírálat.

– Maguk szerint ez egyenlő bánásmód? – kérdezte indulatosan a liberális többségű EP-től, azt is a testület szemére vetve, hogy az kommunista módszereket alkalmaz.

Hidvéghi Balázs: Amikor Bíró László a téma, nemhogy jogállamisági probléma, válaszok sincsenek!

Bevett gyakorlattá vált, hogy az uniós intézmények a jogállamiságot minden objektivitást mellőzve, politikai furkósbotként használják egyes tagállamokkal szemben – fogalmazott Hidvéghi Balázs az elmúlt időszak jogállamisági vitáiról szólva Brüsszelben. A Fidesz EP-képviselője a vitán azt is a képviselők figyelmébe ajánlotta:

Lengyelország és Magyarország ellen évek óta zajlik egy valójában ideológiai kérdésekről szóló eljárás, amely maga sem felel meg a jogállamiság követelményének.

– Nem lehet úgy számon kérni a jogállamiságot, hogy a tagállamokkal szemben eltérő mércét alkalmaznak – fűzte hozzá. Hidvéghi Balázs szerint a valóság az, hogy ahol karakteres jobboldali kormány alakul, előbb-utóbb előkerülnek Brüsszelben a jogállamisági vádak.

– A szocialisták és a liberálisok, az önök elvtársai viszont arcátlanul hallgatnak a jogállamiságot valóban sértő esetekben! – hangoztatta,

példaként a Belgiumban rendőri fellépés nyomán meggyilkolt szlovák férfi esetét, illetve az antiszemita kijelentéseiről ismert Bíró László választásokon való indítását említve. – Amikor erről kérdezzük önöket, akkor nincs jogállamisági probléma, sőt válaszok sincsenek. Mi ez, ha nem kettős mérce? – kérdezte Hidvéghi Balázs a vitán.