Pályát választunk, nem szakot: rugalmasságra, önismeretre és nyelvtudásra lesz szüksége a jövő munkavállalóinak

Profi sportoló, állatorvos, tanár, szuperhős, tűzoltó, űrhajós, mérnök, rendőr – csak néhány foglalkozás, amely a kisgyerekek „mi leszel, ha nagy leszel?" listáján szerepel egy amerikai felmérés szerint. Idővel persze változik a kép, a racionális gondolkodás kialakulása után kevesebben látják magukat cicanadrágos, maszkos hősként, és inkább a jóval elérhetőbb szakmák felé fordulnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy 18 éves korukra pontosan tudják, mivel szeretnék tölteni a hátralévő életüket.

Közeleg a határidő

Hamarosan – február 15-én – itt a felsőoktatási felvételi jelentkezési lapok leadásának határideje. A választás sok szülőnek és diáknak okoz nehéz pillanatokat, fontos döntésről van ugyanis szó, amelyet egy 18 éves egyedül nem feltétlenül tud jól meghozni.

– A fiatalok joggal bizonytalanok, életük első komoly választása előtt állnak, amely ráadásul hosszú időre meghatározhatja a jövőjüket – mondja Szabó Renáta pszichológus és karrier-tanácsadó, majd rögtön fel is hívja rá figyelmet, hogy bár ilyenkor általában szakot, intézményt választunk, a döntésünkkel későbbi pályánkat alapozzuk meg, így érdemes végiggondolni azt is, hogy vajon tényleg hivatásként tekintünk-e arra a pályára, amit a döntésünk meghatároz számunkra a későbbiekben.

 – Pályaválasztás előtt két dologgal kell tisztában lennie a fiataloknak. Az egyik, hogy milyenek ők maguk, milyen erősségeik vannak és miben tehetségesek, mi érdekli őket, és mit tartanak fontos értéknek a munka világában. A másik, hogy milyen maga a pálya, amelyre készülnek – avat be a szakember, és hozzáteszi, a szülők és tanárok segíthetnek ebben, bár valóban nem könnyű a feladat.

Változnak a foglalkozások

Nem biztos például, tudjuk meg, hogy egy gyerek tehetsége meghatározható egy tantárgyban, ahogy az sem, hogy 10–20 év múlva még mind létezni fognak az általunk ismert szakmák. Válogatni azonban természetesen csak a jelenlegi képzési kínálatból tudunk. Szabó Renáta azt javasolja, próbáljuk meg a szóba jöhető szakokat összekötni a pályákkal, amelyek felé irányítanak, és legyünk nagyon rugalmasak, hiszen nem abba az irányba tart a világ, hogy egy-egy munkahelyen évtizedeket töltsön a munkavállaló.

– Az újabb generációk már folyamatos mozgásban vannak, akár néhány év leforgása után is képesek új kihívások nyomába eredni. Ehhez pedig élethosszig tartó tanulásra, újabb és újabb képzésekre és hatalmas rugalmasságra van szükség – mutat rá, és elmagyarázza, rég nem lineáris már a karrierút, számtalan elágazásra lehet számítani, és az sem meglepő, ha valaki újratervezésre vágyik.

Nyitott szemmel kell járni

Annak érdekében, hogy ez sikerüljön, folyamatosan nyitott szemmel kell járni, mondja Szabó Renáta. – Akkor is figyelni kell a munkaerőpiacot és a körülöttünk lévő világot, amikor úgy gondoljuk, hogy a helyünkön vagyunk – emeli ki, és hozzáteszi, a középiskolások szempontjából a rugalmasság és nyitottság mellett a nyelvtudás a legfontosabb. A az angol már alap, de egy különlegesebb nyelvvel még mindig ki lehet tűnni.

Szabó Renáta szerint emellett a korai tapasztalatszerzés segítheti még a választást és a későbbi elhelyezkedést. – Érdemes minél közelebb kerülni a tűzhöz. Ha az érdeklődési kör már megszilárdult, akkor gyakornokként, önkéntesként, diákmunkásként kipróbálhatók egyes szakterületek. Fel lehet készülni arra, ami a diploma megszerzése után vár ránk, ezzel pedig nem utolsósorban még jó referenciát is szerzünk – világít rá, és kiemeli, ha mégsem váltotta be az adott szakma a hozzá fűzött reményeket, váltani akkor is lehet. – Karrierváltóknál sokszor látjuk, hogy nem volt igazán megfontolt a pályaválasztás. Előfordul, hogy szülői nyomásra történt, vagy hivatás helyett tantárgyat választott a felvételiző. De az is természetes, ha az életút során változnak az elvárások. Ha az érdeklődési irány stabil is maradt, előfordulhat, hogy a munkérték megítélése módosul – mondja, és hozzáteszi, bárhogy is legyen, alapos önelemzés után megfelelőbb irányba is változtatható a dolog.

A 2018-as felvételi legnépszerűbb képzése a gazdálkodási és menedzsment volt, amelyet 4220 felvételiző választott első helyen, és amelyre csupán 15%-ukat vették fel, azaz 695 hallgatót (államilag támogatott helyre). Második helyen a mérnökinformatikus szak végzett 3571 jelentkezővel, akiknek több mint a fele be is került államilag támogatott képzésre. A harmadik legnépszerűbb szak az ápolás és betegellátás volt 3277 jelentkezővel, ahová szintén a jelentkezők több mint fele került be állami helyre. Az óvodapedagógus- és a pszichológiaképzést is mintegy háromezren választották a 2018-as felvételin első helyen. Előbbire 1552, utóbbira pedig 771 hallgatót vettek fel állami ösztöndíjas képzésre. Vagyis a pszichológia szak esetében a felvettek száma épphogy elérte a jelentkezők negyedét, írja az eduline.hu.