Roma holokauszt - Új megbékélést hirdetett az OCÖ elnöke

Új megbékélést, a cigányság és a többségi társadalom közötti új híd építését hirdette meg Kolompár Orbán, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke pénteken a szervezet budapesti székháza előtt, a roma holokauszt évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.

A szolidaritás és a békés együttélés érdekében új hidat kell építenünk a cigányság és a többségi társadalom között - mondta a roma politikus, hozzátéve: közösen kell felépíteni egy szolidáris Magyarországot, ki kell egyezniük a szegény magyar és szegény cigány embereknek, hogy ne a szélsőjobb kapjon teret, a politika pedig ne hagyja magára az elesetteket, ne történhessen meg újra a 65 évvel ezelőtti tragédia.

Kolompár Orbán azt mondta, hogy ma a cigányság és a zsidóság elleni ideológia újra teret kapott, a felelős politika most is hallgat, csakúgy, mint a II. világháború idején, lerázza magáról a felelősséget.

Úgy fogalmazott: ma már ott tartunk, hogy ölik a cigányokat, Molotov-koktélt dobálnak a lakásukra, fegyverrel vadásznak rájuk, és ha ennek a folyamatnak, a beteges eszme terjedésének nem szabunk gátat, akkor nemcsak a nemzet, hanem egész Európa és a világ is ismét bajba kerül.

A roma vezető szerint sikertelenek a kormányzati integrációs törekvések, és ezért a cigányságot teszik felelőssé, de - mint mondta - erre nem a szélsőjobb a megoldás. Az OCÖ elnöke beszédében összefogásra és új megbékélésre szólította fel a roma politikusokat is.

A megemlékezésen Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikai ügyekért felelős szakállamtitkára azt mondta: ma nem elég csendben emlékezni a vészkorszak áldozataira, szavakra, tettekre, következetes kormányzati cselekedetekre, felelősségteljes civil tevékenységekre van szükség, hogy a XX. század szégyenteljes fejezetei még gyengébb formában se ismétlődhessenek meg.

A kormány nevében mondott beszédében a szakállamtitkár kijelentette: kötelességünk megőrizni az eddig elért eredményeket, megteremteni a félelemmentes Magyarországot.

Herczog László szociális és munkaügyi miniszter arról beszélt: a holokauszt megmutatta, hova vezet, ha a diszkrimináció és az erőszak szabad utat tör, hova vezet a legalantasabb eszközökre épülő cinikus politika. Hangsúlyozta, hogy szolidaritásra, integrációra és kölcsönös megértésre alapozva kell egy modern Magyarországot építeni, politikai hovatartozástól és vallási felekezettől függetlenül kell nemet mondani a félelemkeltésre és gyűlölködésre.

Korózs Lajos szociális államtitkár emlékezetett arra: a holokauszt nem a gázkamrákkal, hanem a kimondott, a falakra és szórólapokra írt üzenetekkel kezdődött, és a kávéházak teraszán üldögélők kinevették a néhány tucat masírozót, nem gondolták, hogy a náci ideológia egész Európát lesöpri.

Nem hagyhatjuk szó nélkül a "hideg büszkeség napjára" vagy a "közbiztonságjavító sétákra" való felhívásokat – mondta az MSZP nevében felszólaló politikus, aki szégyennek nevezte, hogy ilyen ideológiát képviselve be lehet kerülni az Európai Parlamentbe, s aggasztónak tartja azt is, hogy százezrek szavaztak egy olyan pártra, amely "Európa szégyene".

A megemlékezésen gyertyát gyújtottak a II. világháborúban elpusztított valamennyi áldozat emlékére és megkoszorúzták a roma érdekképviselet épületének falán lévő emléktáblát. Virágokat helyeztek el Szili Katalin házelnök és a kormány nevében is. Koszorúztak továbbá az emléktáblánál országos roma szervezetek vezetői, kisebbségi önkormányzatok képviselői.

A roma holokausztról 1972 óta emlékeznek meg a Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának határozata alapján annak emlékére, hogy 1944. augusztus 2-áról 3-ára virradó éjjel az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban több mint 3 ezer cigány férfit, nőt és gyermeket mészároltak le.

A második világháború idején meggyilkolt romák számát félmillióra becsülik. Összesen 23 ezer cigányt deportáltak akkor Magyarországról, közülük 21 ezren az auschwitz-birkenaui táborban haltak meg.