Sportot űznek a kritizálásból a balliberálisok, a szocialisták és a zöldek

A prágai Polgári Intézet igazgatója a Magyar Nemzetnek a koronavírus-járvány kezeléséről, a nacio­nalizmusról és a kelet–nyugati törésvonalakról beszélt.

Roman Joch a cseh kormány koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott korlátozások lazításával kapcsolatban úgy nyilatkozott, egyelőre megnyugtatók a statisztikák, az emberek pedig vágynak arra, hogy véget érjen a rendkívüli állapot.

Elmondta,

nem osztja egyes politikusok nézetét, mely szerint a tekintélyelvűség és a nacionalizmus felé vinnék Európát azok a lépések, amelyek különleges jogkörökkel ruházták fel a kormányokat annak érdekében, hogy megbirkózzanak a válsággal.

„A rendkívüli felhatalmazást az egyes országok alkotmányai teszik lehetővé, vagyis törvényesek. Egy ilyen válságban magától értetődő a kormány jogköreinek kiszélesítése. Ahogyan az is magától értetődő, hogy a válság után visszatérünk a megszokott életünkhöz. Mert ha nem térünk vissza, csakis akkor beszélhetünk tekintélyelvűségről, de nem hiszem, hogy ez fog bekövetkezni. A nacionalizmus újjáéledését sem észlelem. Csupán annyit látok, hogy Európa-szerte az emberek jobban megbíznak kormányaikban, mint a központi EU-intézményekben” – fogalmazott.

Roman Joch szerint a járvány kapcsán az egyik legfontosabb kérdés, hogy elhagyja-e Olaszország az EU-t. „Én magam nem hiszem, hogy Olaszország ki fog lépni, de nagyon sok olasz embert elkeserített az, hogy az EU és más tagállamok nem nyújtottak elegendő segítséget a járvány idején, ami miatt megerősödött az euroszkepticizmus” – mondta.

A Magyarországot és Lengyelországot egyes európai politikusok és nemzetközi szervezetek által illető éles bírálatokkal kapcsolatban úgy reagált:

„mindegy, mit tesz a jelenlegi magyar és lengyel kormány, mindig kritizálni fogják őket a hazai és nyugat-európai balliberálisok, szocialisták és zöldek.”

„Egy cseh európai parlamenti képviselő nemrég a Twitteren jegyezte meg, hogy a franciaországi rendkívüli intézkedések tízszer szigorúbbak a csehországiaknál, ami azt jelenti, hogy ötvenszer szigorúbbak a magyar lépéseknél.

Lengyelország és Magyarország bírálatából sportot űz a baloldal, amelyet a balközép kormányok megtehetnek, de a nemzeti-konzervatív oldal nem.

Szerintem a Nyugat- és Közép-Európa közötti törésvonal már évek óta létezik, gondoljunk csak a bevándorlás vagy a klímaváltozás kérdésének a különböző megítélésére”

− hívta fel a figyelmet Roman Joch, aki szerint az Európai Bizottság új vezetője, Ursula von der Leyen nagyon gyenge elnök.

„A bizottság igazi hajtóereje az első alelnök, Frans Timmermans, aki egy szocialista, zöldfanatikus. Bár az Európai Néppárt legyőzte őket a tavalyi európai parlamenti választásokon, a szocia­listáknak mégis több hatalmuk van, mint amennyi az eredményeik alapján járna nekik. Az Európai Néppárton belüli fősodor néhány kivételtől – például az osztrák kancellártól, Sebastian Kurztól – eltekintve pedig kibékült, együttműködik, illetve megadta magát a baloldalnak”

− hangsúlyozta.

Az új szlovák koalícióval és Igor Matovič kormányával kapcsolatban megjegyezte: nem gondolja, hogy másképpen viszonyulnak majd a V4-ekhez.

„Közép-Európában csak őrültek és elvakult emberek ellenezhetik a V4-együttműködést”

− fogalmazott.

A teljes interjú ide kattintva olvasható.

Eljárás Lengyelország ellen

A vírus nem ölheti meg a demokráciát – ezzel a felütéssel jelentette be tegnap Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, az európai értékek védelméért felelős uniós biztos, hogy a testület kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen. Varsó tegnap felszólítólevelet is kapott Brüsszelből, amire két hónapja van válaszolni. A bizottság szerint a lengyelek – még jóval az európai járvány előtt, tavaly decemberben elfogadott – igazságszolgáltatási reformja nem fér össze az uniós értékekkel, mert az nemcsak aláássa a bírák függetlenségét, de megakadályozza őket abban, hogy közvetlenül alkalmazzák az igazságszolgáltatás függetlenségét védő közösségi jogszabályokat. „Meg lehet reformálni a bíróságok működését, de ez nem mehet az uniós joggal szembe” – hangoztatta online beszámolóján Jourová. Lengyelország már egy ideje dolgozik az igazságszolgáltatás reformján, mondván: a lengyel jogrendben szükség van az új előírásokra, a jogrendet stabilizálni kell. Az Európai Bizottság még 2017-ben, az akkori jogállamisági biztos, Frans Timmermans nyomására indított eljárást a lengyelek ellen, épp a bíróságok függetlenségének és a hatalmi ágak szétválasztásának sérülésére hivatkozva. A most kritizált jogszabálycsomag fegyelmi büntetéseket és akár elbocsátást helyez kilátásba azoknak a bíráknak, akik kétségbe vonják kollégáik legitimitását, illetve akik a bírói függetlenséggel összeegyeztethetetlen politikai tevékenységet folytatnak. Věra Jourová tegnap a varsói konzervatív kormány azon tervét is bírálta, hogy az országban május 10-én, szerinte az egészségügyi helyzetre fittyet hányva, rendezzenek elnökválasztást.