a magyar álláspont világos

2020.07.18. 11:43

Szombaton is a közös hangot keresik a résztvevők Brüsszelben

Második napjához érkezett a közel kétezermilliárd euró sorsáról szóló brüsszeli egyezkedés. A fukar országok a csomag méretét, a V4-ek a kifizetésekhez rögzítendő feltételrendszert vétóznák. A következő rendkívüli EU-csúcs július végén lehet.

Brüsszel, 2020. július 18. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor kormányfõ indul az Európai Unió csúcstalálkozójának második ülésnapjára Brüsszelben 2020. július 18-án. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Forrás: Miniszterelnöki Sajtóiroda

Fotó: Benko Vivien Cher

Szombat délelőtt tizenegy órakor folytatódik az állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, miután pénteken tizenhárom órányi tárgyalás után sem sikerült megállapodni a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós büdzséről, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 mil­liárd eurós helyreállítási alapról – írja cikkében Brüsszelből Judi Tamara a Magyar Nemzet oldalán.

Az ülést elnöklő Charles Michel valamivel este tizenegy óra után küldte pihenni a vezetőket, ő maga pedig az éjszaka folytán is kompromisszumos megoldáson dolgozott. Az esély, hogy a mintegy kétezermilliárd eurós csomagról még a hét végén egyezség szülessen, így is minimális.

Diplomaták szerint a péntek esti munkavacsora meglehetősen fűtöttre sikerült, miután sem a csomag méretében, sem a kifizetések feltételrendszerében nincs egyetértés a huszonhét tagállam között.

A lap úgy tudja, a pénzek kifizetéséhez rögzítendő jogállamisági kritériumok kérdése futólag már a pénteki ülésnapon terítékre került: Orbán Viktor kormányfő és Mateusz Morawieczki lengyel miniszterelnök – két, a sokat vitatott uniós hetes cikkely szerinti eljárás alatt lévő tagország vezetői – ezeket azonban következetesen elutasították.

A végső megállapodáshoz konszenzus kell a huszonhetek között. Brüsszelben nem csak a lengyel és magyar vétókkal számolnak: péntek éjjel az ülést elhagyó Mark Rutte holland kormányfő leplezetlenül vallott arról:

a kollégáit kissé felbőszítette Hollandia következetes és szigorú álláspontja a pénzkérdésben. Hága ugyanis minél rövidebb pórázon tartaná az újjáépítési pénzek fő kedvezettjeinek számító déli országokat.

A holland kormány szerint a kifizetések, sőt a nemzeti reformprogramok felett a tagállamoknak kellene teljes döntési joggal – vétólehetőséggel – bírniuk, ugyanis az Európai Bizottság korábban sem tudta megfelelően kieszközölni a reformokat, illetve biztosítani, hogy az EU-s pénzek jó helyre kerülnek.

Andrej Babiš cseh kormányfő pénteken egy másik súlyos nézetkülönbségre világított rá, amikor arról beszélt:

még az sem világos, hogy mekkora összegről tárgyalnak.

A fukar négyekként ismert országcsoport (Hollandia, Ausztria, Dánia, Finnország) a csomag méretét csökkentené, főleg annak a vissza nem térítendő támogatásokra vonatkozó részét. Sebastian Kurz osztrák kancellár a Twitteren péntek este azt írta: Ausztria nem akar adósságuniót, így elutasítja, hogy a mentőalapban összesen ötszázmilliárd eurós támogatási összeg szerepeljen.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az éjszaka folyamán azt közölte, nincs konszenzus, és nem is körvonalazódik kompromisszum a helyreállítási csomagról a tagállami vezetők körében.

Jelentős törés van Észak és Dél között a csomag kifizetéseit illetően, továbbá a keleti országok nagyratörő elképzelései szemben állnak a takarékos nyugati országok kisebb összegű költségvetési terveivel – mondta. Véleménye szerint nagy esélye van annak, hogy nem születik megállapodás sem a szombati tárgyalási napon, sem pedig vasárnap.

Miről szólnak a mostani tárgyalások?

A pénteken kezdődött, kétnaposra tervezett csúcstalálkozón az Európai Tanácsnak az unió következő hétéves költségvetéséről, valamint az Európai Bizottság által javasolt Új Nemzedék EU (Next Generation EU) nevű helyreállítási csomagról kell megállapodnia. Utóbbi célja, hogy enyhítsen a járvány miatt kialakult gazdasági válságon. A bizottság tervei szerint a 750 milliárd eurós mentőcsomag nagyobbik része vissza nem térítendő támogatásokból, egyharmad része pedig hitelekből állna. A kölcsönfelvétel önkéntes a tagállamok számára, míg a támogatásokból minden tagország részesülne.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök indul az Európai Unió csúcstalálkozójának második ülésnapjára Brüsszelben

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában