Többen kérnek segítséget a kríziskezelőktől a járvány alatt

Érezhetően megnövekedett az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat által fogadott hívások száma a kijárási korlátozások bevezetése után nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Boglacsik Tímea, a szolgálat igazgatója.

A szakember a lapnak arról is beszélt, hogy a családon belüli erőszak nem magánügy, és ismertette, mit lehet tenni, ha valaki azt sejti bántalmaznak egy személyt az ismerősi körében.

Mi pontosan az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT)? Kik, és milyen esetben hívhatják a telefonszámot?

Az OKIT egy immár 15 éve éjjel-nappal, ingyenesen és anonim módon hívható szolgálat, amely a kapcsolati erőszak és az emberkereskedelem áldozatainak nyújt segítséget. A közvetlen áldozatok mellett konzultációs céllal szakemberek és segítő szándékú ismerősök, rokonok is telefonálhatnak, akiket információkkal látunk el, vagy megbeszéljük velük a felmerülő lehetőségeket.

Mennyi hívás érkezik be önökhöz?

Havonta átlagosan 700-800 hívás érkezik hozzánk, de ez a szám az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett. Ez egyfelől annak az intenzív kommunikációnak tudható be, amellyel igyekszünk minél többekhez eljuttatni a segítő lehetőség hírét, másfelől több kampányunk is fut, koncentráltan ráirányítva a figyelmet a kapcsolati erőszak – járványhelyzet esetén is fennálló – elfogadhatatlanságára és a segítségnyújtás lehetőségeire.

Hogyan tudnak segíteni a telefonálóknak?

Az OKIT alapvetően információkkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a hívók hova fordulhatnak személyes segítségért, de ha a bántalmazás miatt kialakult akut krízishelyzetben semmilyen más megoldás nem jöhet szóba, a helyi ellátórendszer, és a természetes támaszok nem tudnak segítséget nyújtani, akkor lehetősége van az áldozatoknak úgynevezett krízisközpontokba, titkos menedékházakba, valamint átmeneti szállásokra bekerülni. Ez az ellátás 2-6 hónap időtartamban állhat az áldozatok rendelkezésére, térítésmentes, és esetmenedzser, gondozó, jogász, pszichológus segíti a klienseket, hogy mielőbb új életet kezdhessenek, de legalábbis ne kelljen újra szembenézniük a bántalmazó személlyel.

Mit tehet az, aki az ismerősi körében gyanítja, hogy kapcsolati erőszak történik? Hogyan segíthet egy kívülálló?

Aki az ismerősei körében bántalmazást sejt, tájékozódhat az internetről, konzultálhat segítő szakemberekkel, köztük a mi munkatársainkkal arról, hogy valóban kapcsolati erőszakról van-e szó, illetve arról, hogy hová lehet fordulni ilyen esetekben. Fontos, hogy ezeket az információkat az érintettel, az áldozattal is megossza, és bátorítsa, hogy ő maga kérjen segítséget. Az áldozatnak ilyenkor arra van leginkább szüksége, hogy érezze: nincs egyedül a problémájával, és a története nem magánügy. Ha súlyos, életveszélyes bántalmazásról szerez valaki tudomást, akkor a megfelelő szervek, a rendőrség és a mentők értesítése is szükséges.

A kijárási korlátozások bevezetése után változott a hívások gyakorisága?

Igen, jelentősen megnövekedett a hívásszámunk, többen kérnek segítséget, és azt is érzékeljük, hogy az idősek bántalmazásával összefüggésben is több megkeresés érkezik. Az összezártság, a személyes tér csökkenése nagyon rövid idő alatt kiválthat konfliktusos helyzeteket, amik gyorsan tudnak eszkalálódni. Annyi azonban bizonyos, hogy ezeknek a bántalmazásoknak a jelentős része nem ebben az időszakban kezdődött, ugyanakkor nagy a valószínűsége, hogy a jelenlegi helyzetben jóval rövidebb idő alatt súlyosbodott. A gyermekek talán a legvédtelenebb elszenvedői a bántalmazásnak, most kell csak igazán figyelnünk rájuk, és bántalmazás észlelésekor haladéktalanul megtenni minden szükséges lépést: a bántalmazás fennállását jelezni a segítő szervezetek, szükség esetén pedig a hatóságok felé.

Az önök tapasztalatai szerint mennyire hat negatívan a kapcsolatokra a járvány okozta bezártság? Hogyan lehet enyhíteni az összezártság okozta feszültséget?

A járvány miatti bezártság mindenkiben feszültséget okoz, sokak számára pedig nehezen kezelhető, különösen akkor, ha valaki többféle szerepet kénytelen otthonról ellátni, ráadásul szinte egyidőben, például otthonról dolgozik, segít a gyermekének az iskolai feladatok elvégzésében, háztartást vezet, idős családtagjairól gondoskodik. Ez a feszültség gyakran a legközelebbi kapcsolatokon, sokszor a közvetlen családtagokon csapódik le. Azonban a bántalmazás semmilyen formája nem elfogadható, még ebben a frusztrációkkal teli élethelyzetben sem. A feszültség csökkentésére sokféle technika létezik: ilyenek a sport, a séta, a relaxáció, vagy akár minden nap csak néhány perc, amikor az ember egyedül lehet, és kifújhatja a gőzt. Szerencsére sok olyan kezdeményezés is van, ahol szakemberek – pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek – akár ingyen, online formában biztosítanak néhány alkalmas segítő beszélgetést, érdemes élni ezekkel.

Borítókép: illusztráció