Tusványos - Európa identitásválságáról, az elöregedő társadalmakról és Trianon problémájáról beszélgettek

Németh Zsolt kifejtette, hogy az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára. Novák Katalin arról beszélt, hogy sorskérdés, hogy gyarapodó, fiatalodó nemzet legyen a magyar. Dömötör Csaba azt fejtegette, hogy identitásválsággal küzd Európa.

Európa identitásválságáról beszélt Dömötör Csaba a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára Tusnádfürdőn, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) az Európa jövőjéről szóló szerdai pódiumbeszélgetésen.

Dömötör Csaba elmondta: Európa jelenleg is a világ legjobb helye, de identitásválsággal küzd, melyet többek között a születésszámok csökkenése, a kulturális önfeladás táplál. A válságot – véleménye szerint – a migráció kérdése hozta a felszínre, és az súlyosbította, hogy a bevándorlásról nehéz értelmes párbeszédet folytatni a politikai korrektség elvárása miatt. Úgy vélte, hogy Európa identitásbeli elbizonytalanodását jelzi az is, hogy a kontinens a világon egyedüliként tárva nyitva hagyja kapuit a bevándorlók előtt.

 

Tusványos 2018

A Frontex adatait idézve jelentette ki, hogy a legális bevándorlók, a családegyesítést kérők mellett 2009 óta 3,5 millió illegális bevándorló jutott be Európába, és belső arányváltozást idéztek elő. A Pew Research kutatóintézet előrejelzését idézte, mely szerint a muszlim lakosság száma 2050-ig megháromszorozódhat Európában. A nagy mértékű bevándorlás következményének tartotta, hogy Európában a multikulturalitás helyett párhuzamos társadalmak, az állami szervek ellenőrzése alól kicsúszott “no go zónák” alakultak ki.
    
Dömötör Csaba németországi adatokkal támasztotta alá, hogy a migrációs válság az államok költségvetését is megterheli. Németország 2017-ben 20 milliárd eurót költött a migrációval kapcsolatos célokra, miközben célzott családtámogatásra 9,3 milliárdot juttatott. Azt is megjegyezte, hogy a bevándorlók tömeges megjelenése jelentősen rontotta a közbiztonságot. Németországban 2014-2015 között a személyek elleni támadások száma megduplázódott, és a bűncselekményekkel gyanúsított személyek 40 százaléka nem rendelkezett német állampolgársággal, ami feltételezhetően azt jelenti, hogy bevándorlók voltak.
    
Az államtitkár szerint az európai polgárok hetven százaléka tartja aggasztónak a bevándorlást, ezért várható, hogy a téma a jövő évi európai parlamenti választásokon is a figyelem középpontjában lesz.

A magyarság első számú sorskérdése, hogy egy idősödő, fogyatkozó nemzetből, fiatalodó és gyarapodó nemzetté váljon – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Tusnádfürdőn.

Novák Katalin a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Fenntartható társadalom, fenntartható nemzet című pódiumbeszélgetésén rámutatott: ma egyetlen olyan európai nemzet sem létezik, ahol elegendő gyermek születne, a közbeszédben mégsem keresik az okokat.
    
Elmondta: a társadalomkutatások bizonyítják, hogy a magyar emberek családcentrikusak, és a huszonévesek jellemzően házasságban szeretnének élni, több gyermeket szeretnének, miközben ma mégis tíz családban alig 15 gyerek születik, és ez is óriási előrelépés ahhoz képest, hogy a 2011-es mélyponton nagyjából 12 gyermek született minden tíz családban.
    
Novák Katalin fontosnak nevezte, hogy tartósnak bizonyuljon a 2010-ben bekövetkezett családbarát fordulat hatására megváltozott magyarországi demográfiai tendenciája. A terhesség-megszakítások száma 30 százalékkal csökkent az elmúlt években, csökkent a gyermekhalandóság: Magyarország ezen a téren is “szembemegy” az európai trenddel – állapította meg.
    
“Mi nem külső erőforrásokat szeretnénk, nem a bevándorlásra hagyatkozunk, hanem azt mondjuk, hogy belső erőforrásainkat szeretnénk hasznosítani. Hosszú távú változást szeretnénk előidézni” – szögezte le az Emmi család- és ifjúságügyi államtitkára.
    
Kató Béla erdélyi református püspök kifejezte meggyőződését, hogy a gyermekvállalás bátorításához a közösségi felelős gondolkodásra nevelés is hozzátartozik, hogy teret nyerhessen a gyermekek érdekében hozott tudatos áldozatvállalás a fogyasztás bűvöletében élők “önmegvalósításra” hivatkozó önző felfogásával szemben. Bíztató jelként értékelte, hogy az erdélyi magyar értelmiségi körökben illetve, városi közösségekben megnövekedett a gyermekvállalási kedv, a sepsiszentgyörgyi vártemplomi közösségben például – fél évszázad óta először – az utóbbi évben több volt keresztelő, mint a temetés.
    
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója is a közösségi tudatra, segítőkészségre nevelés fontosságát hangoztatta, hozzátéve, hogy Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye társadalmi szerepének tudatában igyekszik hozzájárulni a  segítőkészség bátorításához, felelős gondolkodás kialakításához, és egészségtudatos neveléshez.
    
Lőrinczi Zoltán, a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára úgy vélekedett: optimizmusra ad okot, hogy – miközben az európai öntudat gyengül – a magyarságtudat a közelmúltban egyre erősödik, ez ugyanis szerinte meghatározó erőforrás a kárpát-medencei magyarság hosszú távú – vagyis “fenntartható” – megmaradása, gyarapodása tekintetében.

Németh Zsolt szerint az európai projektnek választ kell adnia Trianon problémájára. Az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében Európa jövőjéről szervezett pódiumbeszélgetésen beszélt erről.

Németh Zsolt középtávú feladatnak tekintette egy olyan “politikai erő összerakását”, amely a nemzetek Európájáért lép fel, és amelybe a nemzeti kisebbségeket is be kell vonni.
   

A kisebbségek, a határon túli magyarok nem dilemmáznak azon, hogy kell-e nekik Európa. Ők egzisztenciálisan európaiak. Mi magyarok is egzisztenciálisan európaiak vagyunk. (…) Ez ugyanis Trianonról szól”

– fogalmazott Németh Zsolt. Úgy vélte: az európai projektnek megfelelő választ kell nyújtania Trianon problémájára.   

Amikor mi nemzeti szuverenitásról és tagállami hatáskörökről beszélünk, az nincs ellentétben az autonómiával. Olyan európai jövőképre van szükségünk, amelyben a kisebbségeknek, a nemzetállamoknak az európai építkezésnek az összhangja megteremthető”

– fogalmazott Németh Zsolt.
    
A Fideszes politikus hozzátette, Magyarország a közép-európai térségre épít e céljai megvalósításában. Hozzátette: Románia még nem határozta meg a viszonyt Közép-Európához. “Itt van egy nyitott kapu. (…) Fontos, hogy a románok ezen a kapun belépjenek” – fogalmazott a politikus.
    
A pódiumbeszélgetésen Mihai Razvan Ungureanu, Románia korábbi miniszterelnöke arról beszélt, hogy az EU új tagállamai be szeretnék váltani a csatlakozásukkor megfogalmazott reményeket. Nagy stratégiai hibának látta az EU-bővítés leállítását. Kijelentette: Európában nem maradhatnak az EU-n kívüli fehér foltok.

Nem tudjuk elképzelni az EU-t a Balkán és a Moldovai Köztársaság nélkül”

– jelentette ki a politikus.

Ungureanu rendkívül károsnak tartotta, hogy az EU alapító tagállamai úgy nyilvánultak meg, mint akik sajnálják, hogy bővítették az uniót, amikor világossá vált, hogy a kelet-közép-európaiak másként látják a bevándorlás kérdését mint ők.
    
Radoslaw Fogiel, az Ifjú Európai Konzervatívok tömörülés elnöke azt hangsúlyozta: nagy szükség van az európai államok együttműködésére, és az európai intézményrendszernek éppen ezt kellene előmozdítania. Azt is hozzátette azonban: az Európai Bizottságnak nem kellene erőltetnie a harmonizációt azokban a kérdésekben is, amelyek nem minden tagállam számára előnyösek.
    
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára azt tartotta a legnagyobb problémának, hogy szakadék tátong az európai polgárok elvárásai és a brüsszeli politikai elit között. Úgy vélte: “kicsorbultak azoknak a fegyverei”, akik populistának, rasszistának bélyegzik meg azokat politikusokat, akik a polgárok elvárásai szerint foglalkoznak a migráció kérdésével. Az államtitkár szerint a jövő évi európai parlamenti választásokra felerősödik a migrációról, a biztonságról, az identitásról szóló vita, és erre lehetőségként kell tekinteni.
    
A Takács Szabolcs miniszterelnökségi államtitkár által moderált pódiumbeszélgetésen Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője az EU sokszínűségének a megőrzése mellett érvelt, Radu Carp, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) külügyi titkára pedig az európai jövőképről folytatott párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke az EU kulturális “összecsiszolódásának” fontosságát emelte ki.