2019.07.22. 20:09
˝Van, aki egyszerűen szereti, ha fáj˝ - Pozitív függőséget okoz a csilipaprika-fogyasztás a csilifarmer szerint
,,Van, aki egyszerűen szereti, ha fáj... Mások pedig már a csili szó hallatán csuklanak" - tudtuk meg a sárréti Bogár Márktól. A csilifarmer és családja másfél év alatt 14 díjat hozott haza a tengerentúlról. Arról is beszélgetünk, miért okoz függőséget a csili, és hogy Márk miért szeret annyira a családi vállalkozásban dolgozni.
Miért gondolta úgy, hogy viszi tovább a hagyományt, és a családi vállalkozásban dolgozik? Netán az édesapjához hasonlóan szereti az erőset?
Ezt láttam a nagyszüleimtől, a szüleimtől. Láttam a szüleim vállalkozásában az értéket, a kihívást és a tanulás, fejlődés lehetőségét. A mi családunkban mindig is fontos volt az összetartás, ezért talán kérdés sem volt, hogy egyszer majd én is benne leszek a családi vállalkozásban. Nagyszüleim is mezőgazdasággal foglalkoztak, gyerekként láttam, hogy bizony sok munkával, lemondással és türelemmel jár, míg egy magból növény lesz. Nagypapám élete végéig palántázott, és virágokat nevelt a lehető legnagyobb odafigyeléssel és szeretettel. Számomra ez érték. Amikor 2011-ben édesapám megálmodta ezt az egészet, én még tanultam és sportoltam. Aztán 2016-ban úgy hozta az élet, hogy búcsút mondtam a hivatásos focinak, és hazamentem. Akkor kezdtem teljesen elmerülni a csilitermesztésben, és a vállalkozás rejtelmeiben, a sajátos, néha provokatív marketingünkben. Nem mondom, hogy könnyű volt, ma sem az. De huszonnégy éves fejjel őszintén ki merem jelenteni: nem bántam meg. Azt hiszem, annak, hogy ma itt tartunk, nincs köze ahhoz, hogy én is imádom az erőset.
Bogár Márk teljesen elmerült a csilitermesztésben.
Kell az anyag, ha már egyszer rákaptak
Mi a jó abban, ha valami ennyire szétmarja az ember „arcát"? Miért van az, hogy valaki rajong érte, más pedig meg sem bírja kóstolni? Retteg...
Van, aki egyszerűen szereti, ha fáj... Mások pedig már a csili szó hallatán is csuklanak. Igazából a félelem kis gyakorlással legyőzhető. Ha az ember mértékletes, és nem egyből a legdurvább csilit tolja az arcába, hamar hozzá tudja szoktatni a szervezetét. Inkább kétszer kevesebbet, mint egyszer sokat. Bár ez az élet bármely más területére is igaz. A csiliben található kapszaicin endorfint szabadít fel, és ez lehet addiktív, és okozhat a fogyasztóban pozitív függőséget. A kapszaicin ugyanaz az anyag, ami izgalmi állapotban, komoly fizikai igénybevétel hatására vagy szex közben termelődik az agyalapi mirigyben, és eufórikus állapotot vált ki. Vagyis egyfajta természetes drog, amelyet a testünk termel. Részben ezért van az is, hogy a csípős ételek vásárlói hűségesebbek – kell az anyag, ha már egyszer rákaptak. Nem csoda, hogy sokan a rabjává válnak, és egyszerűen muszáj erőset enniük, mert kell ez az érzés.
Divat lett idehaza csilit termelni
Mi az a legfontosabb dolog, amit megtanult a szüleitől a vállalkozással kapcsolatban?
Nem szeretnék közhelyeket durrogtatni. Számomra nincs olyan, hogy „legfontosabb dolog, amit megtanultam tőlük", legyen szó a vállalkozásról vagy az élet bármely területéről. Ez egy végtelen hosszú lista lenne. Egyet se tudnék, és nem is akarnék kiemelni. A mai napig tanulok tőlük, és formálják a személyiségem. Köszönöm, hogy ilyen szüleim vannak, hálás vagyok azért nekik, hogy ilyen ember lettem. Remélem, a gyerekeim is fognak tőlük még nagyon sokat tanulni.
Mennyire divatos itthon csilipaprikát termeszteni, enni, venni? Hazánkban nagyjából hányan foglalkoznak ezzel hivatásszerűen?
Magyarországon legalább annyira lett divat csilit termeszteni haszonszerzés céljából, mint a hófehér fogsorú, felszínes és szuperszenzitív felelősségmentes közösségimédia-függők indokolatlan jelenléte. Ha a hivatásszerűen kifejezés alatt azt értjük, hogy ebből él, tartja el a családját, ráadásul még munkát is ad, és legalább 5-6 évre meg van az üzleti terve, akkor kevesen. Rengeteg a hobbikertész, kistermelő, akik tudásukhoz és lehetőségeikhez mérten, a legnagyobb minőségben előállítva termékeiket, oktatják a fogyasztókat. Én kifejezetten örülök, hogy ekkora divat lett idehaza csilit fogyasztani, termelni, sokkal egyszerűbb egy olyan közönségnek előadást tartani az ország bármely pontján, ahol nem az a kérdés, hogy: tényleg a gólya hozza a kisbabát?
Bogár Márk édesapja, Bogár Sándor álmodta meg a csilifarmot.
„Szeretnék értéket képviselni"
Komoly eredményeket érnek el külföldi versenyeken. Kiemelné a legnagyobbakat?
Másfél év alatt 14 díjat sikerült hazahoznunk a tengerentúlról. Meglátogatott bennünket kétszer is Borbás Marcsi, a Gasztroangyal stábjával. 2018-ban a The New York Times újságírója készített velünk riportot. Számos előadást tarthattunk egyetemeken, konferenciákon. Idén bekerült a családi vállalkozásunk a Forbes magazinba, a sikertörténet miatt. Majd a következő számukban, a Forbes 30 sikeres magyar 30 alatti listáján találtam magam. Viszont egyik elismerés sem ér fel azzal, amit napi szinten kapunk a vásárlóinktól, követőinktől, barátainktól. Tudni kell, hogy egy díjtól se lesz finomabb a termékünk, egy újságcikktől sem leszek kedvesebb, hitelesebb a piacon a vásárlóval.
Mit gondol, férfias, ha valaki bírja az erőset?
Legalább annyira férfias, mint nőies. Azt gondolom, a férfiasság nem azon múlik, hogy valaki bírja-e az arcletépős csilit.
A szegedi fűszerpaprika és a csilipaprika is a lelkét adja az ételnek, amelybe beleteszik, mégis jelentős különbség van közöttük.
A szegedi paprika a szegedi tájkörzetben megtermelt, államilag elismert fajtájú vetőmagból származó fűszerpaprika növény (Capsicum annuum L. var. Longum DC.) megszárított termésének megőrlésével készül, míg csilipaprika a trópusi vagy szubtrópusi égövön termesztett csípős termésű paprikafajták összefoglaló neve. Utóbbiak a Kárpát-medencében termesztetteknél jóval erősebb, csípősebb, maróbb ízű paprikafélék.
– A csilipaprikák felhasználhatósága sokkal szélesebb, sokrétűbb, és ki merem mondani, izgalmasabb. Egyedi aromák, ízek, erősségek és színvilág jellemző különböző fajtánként. Megannyi izgalmat és kreativitást biztosítanak a kondér fölött álló konyhatündérnek. Ha párhuzamot szeretnénk vonni, a csili olyan, mint a 21. század gyermeke. Bármi lehet belőle: youtuber, ács, orvos, vállalkozó, pedagógus, űrhajós, gamer, munkanélküli, kertész, színész, influencer. Szósz, krém, őrlemény, savanyúság, desszert, üdítő, sportkrém, érzéstelenítő, vagy még akár egy rúzsban is végezheti – foglalta össze Bogár Márk.
Szárad a szegedi fűszerpaprika. FOTÓ: KARNOK CSABA
A fűszerpaprikák felhasználása hazánkban ezzel szemben kevésbé sokoldalú, mégis nagyon fontos. Először az alföldi parasztok ismerték fel, hogy a sertészsírban pirított vöröshagymához adva optimálisan oldódnak ki a fűszerpaprika-őrlemény íz- és színanyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap, amit magyaros ételek jelentős részének készítésénél máig alkalmaznak – és ami mára a magyar konyha egyik jelképe lett.
A szegedi paprika különleges, édeskés, sült zöldségre emlékeztető aromáját érdekes módon a kevesebb napsütés adja. Bár a napsütéses órák száma a szegedi tájkörzetben évi 2000 körül van, amivel az ország legmelegebb tájai közé tartozik, a délebbre fekvő paprikatermelő országok 3000 órás értékéhez képest ez mégis jelentősen kevesebb. Emiatt a fűszerpaprika a térség éghajlati viszonyai között sohasem tud úgy beérni, mint a sok napfényt élvező országokban, így szedéskor mindig marad cukortartalma, amely a szárítás alatt karamellizálódik, egyedi ízvilágot adva a csípős és nem csípős őrleménynek.