˝Van, aki egyszerűen szereti, ha fáj˝ - Pozitív függőséget okoz a csilipaprika-fogyasztás a csilifarmer szerint

Miért gondolta úgy, hogy viszi tovább a hagyományt, és a családi vállalkozásban dolgozik? Netán az édesapjához hasonlóan szereti az erőset?

Ezt láttam a nagyszüleimtől, a szüleimtől. Láttam a szüleim vállalkozásában az értéket, a kihívást és a tanulás, fejlődés lehetőségét. A mi családunkban mindig is fontos volt az összetartás, ezért talán kérdés sem volt, hogy egyszer majd én is benne leszek a családi vállalkozásban. Nagyszüleim is mezőgazdasággal foglalkoztak, gyerekként láttam, hogy bizony sok munkával, lemondással és türelemmel jár, míg egy magból növény lesz. Nagypapám élete végéig pa­­lántázott, és virágokat ne­­­velt a lehető legnagyobb odafigyeléssel és szeretettel. Számomra ez érték. Amikor 2011-ben édesapám megálmodta ezt az egészet, én még tanultam és sportoltam. Aztán 2016-ban úgy hozta az élet, hogy búcsút mondtam a hivatásos focinak, és hazamentem. Akkor kezdtem teljesen elmerülni a csilitermesztésben, és a vállalkozás rejtelmeiben, a sajátos, néha provokatív marketingünkben. Nem mondom, hogy könnyű volt, ma sem az. De huszonnégy éves fejjel őszintén ki merem jelenteni: nem bántam meg. Azt hiszem, annak, hogy ma itt tartunk, nincs köze ahhoz, hogy én is imádom az erőset.

Bogár Márk teljesen elmerült a csilitermesztésben.

Kell az anyag, ha már egyszer rákaptak

Mi a jó abban, ha valami ennyire szétmarja az ember „arcát"? Miért van az, hogy valaki rajong érte, más pedig meg sem bírja kóstolni? Retteg...

Van, aki egyszerűen szereti, ha fáj... Mások pedig már a csili szó hallatán is csuklanak. Igazából a félelem kis gyakorlással legyőzhető. Ha az ember mértékletes, és nem egyből a legdurvább csilit tolja az arcába, hamar hozzá tudja szoktatni a szervezetét. Inkább kétszer kevesebbet, mint egyszer sokat. Bár ez az élet bármely más területére is igaz. A csiliben található kapszaicin endorfint szabadít fel, és ez lehet addiktív, és okozhat a fogyasztóban pozitív függőséget. A kapszaicin ugyanaz az anyag, ami izgalmi állapotban, komoly fizikai igénybevétel hatására vagy szex közben termelődik az agyalapi mirigyben, és eufórikus állapotot vált ki. Vagyis egyfajta természetes drog, amelyet a testünk termel. Részben ezért van az is, hogy a csípős ételek vásárlói hűségesebbek – kell az anyag, ha már egyszer rákaptak. Nem csoda, hogy sokan a rabjává válnak, és egyszerűen muszáj erőset enniük, mert kell ez az érzés.

Divat lett idehaza csilit termelni

Mi az a legfontosabb dolog, amit megtanult a szüleitől a vállalkozással kapcsolatban?

Nem szeretnék közhelyeket durrogtatni. Számomra nincs olyan, hogy „legfontosabb dolog, amit megtanultam tőlük", legyen szó a vállalkozásról vagy az élet bármely területéről. Ez egy végtelen hosszú lista lenne. Egyet se tudnék, és nem is akarnék kiemelni. A mai napig tanulok tőlük, és formálják a személyiségem. Köszönöm, hogy ilyen szüleim vannak, hálás vagyok azért nekik, hogy ilyen ember lettem. Remélem, a gyerekeim is fognak tőlük még nagyon sokat tanulni.

Mennyire divatos itthon csili­paprikát termeszteni, enni, venni? Hazánkban nagyjából hányan foglalkoznak ezzel hivatásszerűen?

Magyarországon legalább annyira lett divat csilit ter­meszteni haszonszerzés céljából, mint a hófehér fogsorú, felszínes és szuperszenzitív felelősségmentes közösségimédia-függők indokolatlan jelenléte. Ha a hivatásszerűen kifejezés alatt azt értjük, hogy ebből él, tartja el a családját, ráadásul még munkát is ad, és legalább 5-6 évre meg van az üzleti terve, akkor kevesen. Rengeteg a hobbikertész, kistermelő, akik tudásukhoz és lehetőségeikhez mérten, a legnagyobb minőségben előállítva termékeiket, oktatják a fogyasztókat. Én kifejezetten örülök, hogy ekkora divat lett idehaza csilit fogyasztani, termelni, sokkal egyszerűbb egy olyan közönségnek elő­adást tartani az ország bármely pontján, ahol nem az a kérdés, hogy: tényleg a gólya hozza a kisbabát?

Bogár Márk édesapja, Bogár Sándor álmodta meg a csilifarmot.

„Szeretnék értéket képviselni"

Komoly eredményeket érnek el külföldi versenyeken. Kiemelné a legnagyobbakat?

Másfél év alatt 14 díjat si­­került hazahoznunk a ten­ge­rentúlról. Meglátogatott bennünket kétszer is Borbás Marcsi, a Gasztroangyal stábjával. 2018-ban a The New York Times újságírója készített velünk riportot. Számos előadást tarthattunk egyetemeken, konferenciákon. Idén bekerült a családi vállalkozásunk a Forbes magazinba, a sikertörténet miatt. Majd a következő számukban, a Forbes 30 sikeres magyar 30 alatti listáján találtam magam. Viszont egyik elismerés sem ér fel azzal, amit napi szinten kapunk a vásárlóinktól, követőinktől, barátainktól. Tudni kell, hogy egy díjtól se lesz finomabb a termékünk, egy újságcikktől sem leszek kedvesebb, hitelesebb a piacon a vásárlóval.

Mit gondol, férfias, ha valaki bírja az erőset?

Legalább annyira férfias, mint nőies. Azt gondolom, a férfiasság nem azon múlik, hogy valaki bírja-e az arcletépős csilit.

A szegedi fűszerpaprika és a csilipaprika is a lelkét adja az ételnek, amelybe beleteszik, mégis jelentős különbség van közöttük.

A szegedi paprika a szegedi tájkörzetben megtermelt, államilag elismert fajtájú vetőmagból szárma­­zó fűszerpaprika növény (Capsicum annuum L. var. Longum DC.) megszárított termésének megőrlésével készül, míg csilipaprika a trópusi vagy szubtrópusi égövön termesztett csípős termésű paprikafajták összefoglaló neve. Utóbbiak a Kárpát-medencében termesztetteknél jóval erősebb, csípősebb, maróbb ízű paprikafélék.

– A csilipaprikák felhasználhatósága sokkal szélesebb, sokrétűbb, és ki merem mondani, iz­­galmasabb. Egyedi aromák, ízek, erősségek és színvilág jellemző különböző fajtánként. Megannyi izgalmat és kreativitást biztosítanak a kondér fölött álló konyhatündérnek. Ha párhuzamot szeretnénk vonni, a csili olyan, mint a 21. század gyermeke. Bármi lehet belőle: youtuber, ács, orvos, vállalkozó, pedagógus, űrhajós, gamer, munkanélküli, kertész, színész, influencer. Szósz, krém, őrlemény, savanyúság, desszert, üdítő, sportkrém, érzéstelenítő, vagy még akár egy rúzsban is végezheti – foglalta össze Bogár Márk.

Szárad a szegedi fűszerpaprika. FOTÓ: KARNOK CSABA

A fűszerpaprikák felhasználása hazánkban ez­­zel szemben kevésbé sokoldalú, mégis nagyon fontos. Először az alföldi parasztok ismerték fel, hogy a sertészsírban pirított vöröshagymához adva optimálisan oldódnak ki a fűszerpaprika-őrlemény íz- és színanyagai. Ez az úgynevezett pörköltalap, amit magyaros ételek jelentős részének készítésénél máig alkalmaznak – és ami mára a magyar konyha egyik jelképe lett.

A szegedi paprika különleges, édeskés, sült zöld­­ségre emlékeztető aromáját érdekes módon a ke­­vesebb napsütés adja. Bár a napsütéses órák szá­­ma a szegedi tájkörzetben évi 2000 körül van, amivel az ország legmelegebb tájai közé tartozik, a délebbre fekvő paprikatermelő országok 3000 órás értékéhez képest ez mégis jelentősen kevesebb. Emiatt a fűszerpaprika a térség éghajlati viszonyai között sohasem tud úgy beérni, mint a sok napfényt élvező országokban, így szedéskor mindig marad cukortartalma, amely a szárítás alatt karamellizálódik, egyedi ízvilágot adva a csípős és nem csípős őrleménynek.