Védekezhetünk a MERS-vírus ellen

 A betegség tünetei

A néhány éve felfedezett kórokozóval, a közel-keleti légúti koronavírussal megfertőzött emberekről 2012 áprilisa óta érkeznek jelentések. A vírus halálozási aránya magas, közel 40 százalék, ellenszere egyelőre nincs. Lappangási ideje legfeljebb 14 nap, tüneteit tekintve pedig lázzal, hidegrázással, fejfájással, száraz köhögéssel, szédüléssel, émelygéssel, hányással, hasmenéssel és hasi fájdalommal járhat.

Nagy riadalmat keltett a napokban az a Szlovákiában dolgozó dél-koreai férfi, akit MERS-fertőzés gyanúja miatt kellett kórházba szállítani. A férfi a vírusos megbetegedés tüneteit produkálta, és bár három vizsgálat is negatív eredményt hozott, az orvosok továbbra is megfigyelés alatt tartják. Magyarországon egyelőre nem regisztráltak gyanús esetet, a szlovák példa azonban jól mutatja, nem szabad félvállról venni a betegséget. De mit tehetünk saját biztonságunk érdekében?

– A MERS az eddigi tapasztalatok alapján szoros kontaktus révén terjed. Ha egy fertőzött személlyel védőfelszerelés nélkül 15 percnél tovább vagyunk egy légtérben, vagy két méternél közelebb kerülünk hozzá, fennáll a veszélye, hogy mi is fertőzötté válunk – áll az Országos Epidemiológiai Központ hivatalos állásfoglalásában. Korábban több, a magyarok számára vonzó, turistacélpontot jelentő országból is jelentettek megbetegedéseket, így utazás előtt nem árt néhány dologgal tisztában lenni.

A MERS vírusa elleni védekezésül szájmaszkot viselő turisták érkeznek a szöuli Incseon repülőtérre. Fotó: MTI/EPA/Yonhap

– A fertőzés kockázatának elsősorban azok vannak kitéve, akik az Arab-félszigetre vagy az azzal szomszédos országokba utaznak, de már Európa több országából – Egyesült Királyság, Németország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Hollandia – is jelentettek megbetegedéseket – mondja [namelink name="dr. Bosnyákovits Tünde"], a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályának főosztályvezetője. A szakember azt javasolja, aki ezekre a helyekre utazik, kerülje a szükségtelen érintkezést farmokon tartott állatokkal, háziállatokkal, vadon élő állatokkal, valamint a beteg emberekkel való szoros kontaktust.

– Az egyik legfontosabb, hogy figyeljünk a személyes higiénés szabályok betartására, mossunk gyakran kezet, különösen vécéhasználat után és étkezés előtt. Az arab országokban ne fogyasszunk pasztörizálatlan tevetejet és nem megfelelően átsült húst, a helyi rituális szokásoktól pedig inkább tartózkodjunk – hangsúlyozza dr. Bosnyákovits Tünde, aki kiemeli: ha valaki az Arab-félszigetről vagy azzal szomszédos országokból érkezik haza, és súlyos légúti tüneteket észlel magán, azonnal forduljon orvoshoz.