Ország-világ

2017.10.14. 13:21

Világnap a gyermekek kizsákmányolása ellen

Világnapok, emlék-, akció- és jeles napok - a sok jó szándék oda vezetett, hogy az év szinte valamely napjára esik egy ünneplésre alkalmat adó.

Kancsár Tímea

A látás és a tojás világnapja tegnap volt, a mai a szabványosításé. Az előbbit sokan számon tartják, míg utóbbi kettőről nem sokat tudunk.


1946. október 14-én alakult meg az ISO, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, amelynek célja az országok műszaki elszigeteltségének megszüntetése. Ezért e napon ünnepeljük a szabványosítási világnapot. A szabványosítás egy olyan tevékenység, amely általános és ismételten alkalmazható megoldásokat ad fennálló vagy várható problémákra.

A tojás világnapjáról nem sokat hallunk, pedig létezik.

A Nemzetközi Tojásszövetség 1999-ben hirdette meg minden év októberének második péntekére a tojás világnapját, amelynek kapcsán több mint 30 tagországban rendezvények sorozata hívja fel a figyelmet a tojás nélkülözhetetlenségére.

Nagyjából az összes világnap kapcsán elmondhatjuk, hogy az iskola révén került be a társadalomba."

(Barna Gábor)

Inkább bringázzunk

– Ha azt mondjuk: világnap, mit mondana? – faggatjuk olvasónkat, Pétert.


– Nőnap, anyák napja, és a keresztény ünnep, a karácsony – vágja rá a 30 éves férfi. Természetesnek tartja, hogy ezeket ünneplik a családjában. A Föld napjának már nem látja sok értelmét, hiszen megóvása érdekében nem elegendő egyetlen napon odafigyelni a környezetvédelemre: – Ha egyébként valaki az év 365 napján a szemetesbe dobja a lejárt szavatosságú gyógyszereit vagy az elemeket – mi értelme annak az egyetlen napnak? – kérdi. Az autómentes napra mindenki felfigyel, mert sokat hirdetik, viszont szerinte ennek is akkor van csak értelme, ha más napokon is – ha tehetjük – inkább bringázunk. Ő is így tesz a városon belül, ahelyett, hogy elővenné a kocsit. Ráadásul a kerékpár sokszor gyorsabb, mert ma már a dugók mindennaposak.

Rengeteg a gyerekházasság

Az UNICEF legújabb becslései szerint minden harmadik – 20 és 24 év közötti – nő 18 éves kora előtt ment férjhez. Közülük 23 millióan még 15 évesek sem voltak a házasságkötéskor. Az UNICEF a lánygyermekek világnapja alkalmából – október 11. – a gyerekházasság kockázataira és következményeire is felhívja a figyelmet.

Bár az elmúlt 30 év során a gyerekházasságok száma csökkent, számos dél-ázsiai, kelet-afrikai és közel-keleti országban még mindig bevett szokásnak számít a lányok korai kiházasítása, annak ellenére, hogy azt törvény tiltja.

Serdülő édesanya Indiában. Annak ellenére, hogy törvény tiltja, még mindig sok leánygyermeket házasítanak ki a fejlődő országban, és sajnos még napjainkban is rengeteg 15-19 év közötti lány hal bele a szülésbe.

A korai kényszerházasságokba kényszerült gyerekek jobban ki vannak téve az erőszaknak, a kizsákmányolásnak. Sokukat házi rabszolgaként tartják, jogaiktól megfosztva. Ezek a gyerekek általában nem járhatnak iskolába, és a terhességük során jóval nagyobb az esély arra, hogy belehalnak a szülésbe. A fejlődő országokban a 15–19 éves lányok közül a legtöbben a szülés során halnak meg – figyelmeztet honlapján az UNICEF Magyarország. Továbbá megtudjuk: világszerte körülbelül 400 millió nő ment gyerekként férjhez. Az UNICEF támogatta a gyermekházasságokat tiltó egyezmény (Child Marriage Prohibiton Act 2006) elfogadását Indiában, 2006-ban. Azóta folyamatosan szorgalmazza a gyermekházasságokkal kapcsolatos nemzeti stratégiák kidolgozását és végrehajtását.

Néhány világnap csak egy szűk réteghez ér el. Nem hiszem, hogy a komposztálás világnapját valaki komolyan venné, pedig létezik. De valahogy ez távolabb áll tőlünk, csak bizonyos rétegeket ér el." ( Barna Gábor)

Tanárok buzdítottak takarékosságra

„Ne vásároljunk hirtelen ötlettől vezérelve, hanem jól tervezzük meg előre, hogy mit, mikor, mennyiért és főleg miért vásárolunk! Ne dobjunk ki olyan dolgot, ami még használható vagy átalakítható csak azért, mert már régóta megvan. Ne dobjuk ki az elkészített ételeket. Igyekezzünk előre megtervezni azt a mennyiséget, amit egyszerre elfogyaszt a család. Ha megmarad az étel, akkor egy kis rafinériával más étel kiegészítéséhez felhasználhatjuk. Talán a legfontosabb tanács azonban mégis az, hogy az igényeink összhangban legyenek a lehetőségeinkkel. Ha ez megvan, akkor a belső harmóniánk is jól működik, s akkor könnyebben átvészeljük a nehezebb, spórolósabb időszakokat is!" – olvashatjuk a jó tanácsokat egy online portál honlapján az október utolsó munkanapjához – idén október 31-éhez – köthető takarékossági világnap apropóján. A dátum az 1924-es milánói nemzetközi pénzügyi konferenciának állít emléket.


A takarékossági világnap a generációk között más-más érzelmeket, emlékeket ébreszt. Van, aki jó érzéssel emlékszik vissza, hiszen az általános iskolás években a tanárok próbálták a kisdiákokat ösztönözni a takarékosságra. A szülői, nagyszülői háttér is befolyásolta, kinek mennyire sikerült a takarékosságot elsajátítani.

Dadogás, szexuális hovatartozás, szegénység

– 1988 óta október 11-én ünneplik a coming out, azaz a szexuális hovatartozás bevallásának világnapját. 1987. október 11-én több százezren vonultak fel, követelték, hogy egyenlő jogai legyenek a hetero-, homo-, transz- és biszexuálisoknak. Magyarul az előbújás napjának nevezik a coming out dayt.


– Október 22. a dadogás elfogadásának világnapja 1998 óta. Célja a dadogók társadalmi megítélésének javítása, a kapcsolatteremtés és erősítés a szakemberek és az érintettek között.


– Az ENSZ közgyűlése 1992 decemberében a szegénység elleni küzdelem világnapjává nyilvánította október 17. napját. Magyarországon 1996 óta emlékeznek meg róla. Gondolata eredetileg a francia Joseph Wresinski francia katolikus paptól (1907–1988), a Negyedik Világ Mozgalom, a „szegények egyháza" alapítójától származik. Ötvenéves volt, amikor megalapította világmozgalmát, ami az önkéntesei révén ma már, mintegy harminc országban segít.

Rádöbbentünk: tönkretesszük a Földet


A világnapok a 19–20. század fordulóján jelentek meg. Korábban a hagyományos vallási, felekezethez köthető ünnepeket tartották. Később erre épültek az uralkodói családoknak az ünnepei: a születésnapok, a koronázási évfordulók. Legvégül jöttek a polgári nemzet ünnepei, hazánkban ilyen például a március 15., az október 6.


– Ahogyan később a 19. századi iparosodás és az azt követő mobilitás miatt a társadalom differenciálódott, kezdett „világfaluvá" alakulni, megjelentek a különböző társadalmi rétegeknek az ünnepei, illetve az érdekeiket megjelenítő alkalmak. Ilyen például a május 1., a nemzetközi munkásosztálynak a napja, azaz egy társadalmi réteg törekvéseinek a megjelenítője – mondja Barna Gábor. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának néprajzkutatója hozzáfűzi: – A 20. századi iparosodástól fogva az ember rádöbbent a természet megóvásának a fontosságára, hiszen innentől kezdve látványosan tesszük tönkre. Pont emiatt a legelső ilyen világnap a madarak és fák napja 1902-től. Magyarországi megjelenése az első világháború, de még inkább a 20-as évek elejére tehető.

Évente egyszer egyetlen órára lekapcsolják a Föld egészségének a megóvása a cél.

 – Nagyjából az összes világnap kapcsán elmondhatjuk, hogy az iskola révén került be a társadalomba. Hiszen központilag meg lehetett ezeket ünnepeltetni, ismétlődően évről évre elővesszük. Nemcsak hogy tudatosítjuk, erre neveljük a gyerekeket. Kap egy alkalmat a naptárban, és esetleg külsőségeket is társítunk mellé – tudjuk meg a néprajzkutatótól, aki elárulja nekünk, ő például a Föld órája kezdeményezésre odafigyel, okosnak, fontosnak tartja.


A kezdeményezés lényege: minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte lekapcsolják egy órára a nélkülözhető világítást, és áramtalanítják az elektromos készülékeket. (Idén március 25-ére esett.) A Földnek szentelt 60 perc célja nemcsak az, hogy otthonainkban és városainkban szimbolikusan kialudjanak a fények, hanem hogy az emberiség tudatára ébredjen, hogy a fenntartható jövő megteremtése és bolygónk állapotának megóvása mindannyiunk felelőssége. Az ember rádöbbent, hogy a fénnyel is tudja szennyezni a környezetét, hiszen nemcsak a sajátunk, de az élővilág biológiai ritmusát is megváltoztatjuk, amikor például az éjszakából nappalt „varázsolunk".

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában