WikiLeaks-kiszivárogtatások - Kényes leleplezések

Büntetőjogi vizsgálat folyik a WikiLeaks ellen a titkosított amerikai dokumentumok kiszivárogtatása ügyében - jelentette be Eric Holder amerikai igazságügyi miniszter, aki szerint eljárást indítanak minden felelős ellen. A Fehér Ház arra utasította a kormányzati intézményeket, hogy szigorítsák meg a titkosított iratokhoz való hozzáférést.

Az Afganisztánnal, majd Irakkal foglalkozó bizalmas amerikai dokumentumok idei közzététele után a mintegy 250 ezer külügyi irat kiszivárogtatása a portál immár harmadik "nagy dobása" volt, amely az amerikai kormány heves tiltakozását váltotta ki. A közzétett iratok ugyanis nem csupán az amerikai diplomácia - és a partnerállamok - mindeddig titkos törekvéseiről ismertettek részleteket, hanem tanúskodtak arról is, hogy az amerikai diplomaták - legalábbis a kulisszák mögött - nem rejtették el lekicsinylő véleményüket a szövetséges államok vezetőiről.

A brit The Guardian például arról számolt be, hogy arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton külügyminiszter neve alatt bocsátották ki tavaly júliusban. A brit lap - mint arról Kertész Róbert, az MTI londoni tudósítója beszámolt - kiemelte, hogy Abdalláh szaúdi uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására az iráni nukleáris fejlesztési program miatt.

A Le Monde című francia lap internetes változata hétfőn azt írta, hivatalosan senki sem tudja, ki adta át a WikiLeaksnek a bizalmas amerikai külügyminisztériumi dokumentumot, de az amerikai hatóságok már júniusban őrizetbe vettek egy gyanúsítottat, a 23 éves Bradley Manning közlegényt, aki Irakban teljesített szolgálatot.

A WikiLeaks Magyarországra vonatkozóan is több mint 700 bizalmas amerikai külügyminisztériumi jelentést szivárogtatott ki A Magyarországgal foglalkozó, szám szerint pontosan 734 diplomáciai iratról a Der Spiegel német hetilap számolt be internetes kiadásában. Az iratok túlnyomó többsége 2006-ból, illetve az azóta eltelt évekből származott. Az újság nem közölte a dokumentumok tartalmát, de ismertette az iratok titkosítási fokát. Hétfő estig magán a honlapon sem lehetett elolvasni tartalmukat.

A közzétett bizalmas amerikai külügyi iratok meglehetősen érzékenyen érinthetik az Egyesült Államok diplomáciáját, és a történtek hatása szakértők szerint egyelőre felmérhetetlen. Carl Bildt svéd külügyminiszter szerint ez világszerte meg fogja gyengíti a diplomácia intézményét, és "kevésbé biztonságossá teszi" majd a világot. Bildt kifejtette: a kényes helyzetek és válságok megoldása érdekében szükség van a kormányok közötti bizalmas kommunikációra. "Mostantól azonban meg kell elégednünk egyfajta hangos diplomáciával, amely - tapasztalatból tudom - még több konfliktushoz és problémához vezethet" - mondta.

Franciaország a "demokratikus szuverenitást és tekintélyt" célzó "fenyegetésnek" tekinti a kiszivárogtatást, és jelezte: "nagyon szolidáris az amerikai adminisztrációval" - közölte a francia kormányszóvivő. A külügyminisztérium ehhez hozzátette: Párizs egyetlen francia vezetőnek tulajdonított kijelentést sem erősít meg.

Moszkva egyelőre igen visszafogottan reagált az orosz vezetőkre vonatkozó megjegyzésekre, melyek Dmitrij Medvegyev elnököt haloványnak és habozónak, Vlagyimir Putyin kormányfőt "alfahímnek" minősítették az amerikai diplomaták. Az elnök környezetében egy forrás rámutatott, hogy Washington előre tájékoztatta orosz partnereit a készülő kiszivárogtatásról. Az illető hozzátette: az orosz diplomaták néha nem kevésbé nyíltak a bizalmas anyagokban. Szergej Lavrov külügyminiszter kijelentette: "Ez persze jó kis olvasmány, de a politikában inkább partnereink konkrét tetteiből indulunk ki".

A berlini kormány nem kívánja a nyilvánosság előtt kommentálni a bizalmas információkat, amelyek egy része meglehetősen negatív képet fest vezető német politikusokról - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A ZDF televízió washingtoni tudósítója az amerikai külpolitika szempontjából katasztrófának minősítette a kiszivárogtatást, hiszen ezek után senki sem fog bizalmas körben szóba állni Washington képviselőivel.

Egyáltalán nem ártott, sőt lehet, hogy segített Izraelnek a WikiLeaks - véli egy volt izraeli biztonsági tanácsadó. Giora Eiland szerint kirajzolódik a dokumentumokból, hogy Izrael több arab országhoz képest "visszafogott" álláspontot képvisel az iráni atomprogrammal kapcsolatban. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök úgy véli, a kiszivárgott dokumentumok egyértelműen bizonyítják, hogy nemcsak Izrael, hanem az arab világ szerint is Irán jelenti a legnagyobb veszélyt a Közel-Keletre.

Afganisztánra vonatkozó részek nem lesznek befolyással a Kabul és Washington közötti stratégiai kapcsolatokra - jelentette ki az afgán elnök szóvivője. A diplomáciai táviratok, melyek szerint Hamid Karzai "rendkívül gyenge" politikus, a féltestvére, Ahmad Vali Karzai pedig korrupt kábítószer-kereskedő, nem fogják feszültté tenni a Washingtonnal ápolt kapcsolatokat - mondta.