2016.11.17. 11:25
Legyünk óvatosak a telefonos ajánlatokkal!
Csongrád megye - Fogyasztóvédelmi sorozatunk 11. részében a telefonos ajánlatokról vártuk olvasóink kérdéseit, panaszait. Szakértőink elmondják, mire figyeljünk. Előfordul, hogy valaki el akarja adni az üdülési jogát, és vetetnek vele egy másikat is. Ha nem rendeltünk könyvet, ne fizessük ki, és ne mi küldjük vissza!

Mit tehet, ha úgy érzi, nem volt elég körültekintő, és bedőlt egy jól hangzó telefonos ajánlatnak? Mit tud tenni, ha meggondolta magát, és elállna az üzlettől? A delmagyar.hu portálon a Panaszfal dobozon keresztül lehetett a kérdéseket, észrevételeket beküldeni. Ezúttal is a Gazdasági Versenyügyi Tanácsadó Iroda munkatársai válaszoltak.
– Sokszor kapok hívásokat, amelyben különböző megjelenést ajánlanak. Egy online telefonkönyvet reklámozó cég postán el is küldte a számlát, pedig nem kértem semmit. Szabályos az ilyen eljárás?
– Egyre több egyéni vállalkozótól, kis- és középvállalkozástól érkezik jelzés a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) számlalevélnek tűnő szerződéses ajánlatról. Több versenyfelügyeleti eljárásban is állapított meg jogsértést, illetve sújtott bírsággal vállalkozásokat a hivatal. A számlából vagy arra megtévesztően hasonlító dokumentumból az gondolható, egy már teljesített szolgáltatás ellenértékét kell megfizetnie. A GVH javasolja, hogy a vállalkozás képviselője fizetés előtt olvassa el a számla vagy díjbekérő tájékoztatásait. Gondolja végig, megrendelte-e a szolgáltatást, keresse elő az esetleges szerződést, és vesse össze a számla tartalmával – bátran keresse a feladót, és kérjen írásbeli tájékoztatást.
– Üdülési jogomat szerettem volna eladni – ezzel kapcsolatban hívtak telefonon és ígértek továbbértékesítést. Nem tudom, mennyire hihetők ezek az ajánlatok.
– Számos vállalkozás ígéri, hogy segít az üdülési jog továbbértékesítésében, ám az ügyek tanúsága szerint kevés sikerrel. Jellemző ajánlat, hogy eladják a régi üdülési jogot, ha az ügyfél vesz egy újat, de a régi eladása nagyon ritka. Az a gyakoribb, hogy végül két üdülési jog költségeit kell állni – további 20-30 évig. Mielőtt a szerződést aláírnánk, olvassuk el a kapcsolódó dokumentációt nyugodt körülmények között, otthon, másokkal is átbeszélve annak részleteit. A szerződést nem szabad aláírni, ha nem kívánjuk igénybe venni az ajánlatot. Ha pedig meggondoljuk magunkat, 14 napon belül írásban még élhetünk elállási jogunkkal.
– Telefonon többször is megkerestek, és könyveket szerettek volna eladni. Erőszakosan beszéltek, és nem hagytak szóhoz jutni. Ha postán mégis megérkezik a csomag, akkor is ki kell fizetnem, ha nem rendeltem?
– Ha nem rendeltünk, azaz nem akartunk szerződést kötni, akkor nincs megállapodás a felek között, tehát nem állunk jogviszonyban az eladóval. Ezért nem követelhetik a könyv átvételét és kifizetését. Amennyiben postán megérkezik a nem várt csomag, érdemes azt azonnal visszaküldeni, vagyis át sem venni. Ha mégis átvesszük, ajánlott egy rövid levélben vagy e-mailben a kereskedőt értesíteni, hogy a meg nem rendelt terméket elviheti tőlünk. Ne okozzunk magunknak költséget azzal, hogy magunk küldjük vissza!
– Telefonon rendeltem internet-előfizetést, de másnap felhívtam őket, hogy mégsem kérem. Azt mondták, rögzítették, más dolgom nincs. Nemrég postán mégis küldtek egy szerződést és az első havi számlát. Én hibáztam, hova fordulhatok panaszommal?
– Az előfizetői szerződés létrejöhet telefonon történő igénybejelentéssel is. Ilyenkor a szolgáltatónak széles körű tájékoztatási kötelezettsége van még a szerződés megkötése előtt. Az ügyfelet tájékoztatni kell például az indokolás nélküli elállás lehetőségéről – erre 14 napon belül van lehetőség. Ha meggondoltuk magunkat, azt szóban, telefonon, postai úton vagy e-mailben jelzett egyértelmű nyilatkozattal lehet közölni.