Mi az energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány már kötelező eleme az adásvételi és bérbeadási szerződéseknek, illetve energetikai pályázaton sem lehet indulni ennek elkészíttetése nélkül.

Magyarországon 2012-től tették kötelezővé uniós szabályozásnak eleget téve.

Az Európai Unió 2002-ben adott ki egy iránymutatást a tagállamok felé, melyben az ingatlanok energiahatékonyságát szabályozzák, és a jövőre nézve célul tűzte ki a közel nulla energiaigényű ingatlanok építését. 2020-tól megújuló energiát nem használó épület nem is épülhet. Megújuló energiaforrásnak tekinthető a napelem, napkollektor, hőszivattyú.

Hogy Magyarország eleget tegyen az Unió követelményének, 2012. január 1-től kötelezővé tette az energetikai tanúsítványok kiállítását ingatlan eladása esetén, majd 2013-tól pedig a bérbeadásoknak is elengedhetetlen kelléke lett. Mindezt az épületek energetikai tanúsításáról szóló 176/2008 (VI. 30.) számú Kormányrendeletben szabályozta le.

A jogszabály az elmúlt években számos frissítésen esett át, így ma már nem az az energetikai tanúsítvány, mint 8 évvel ezelőtt.

Kezdetben csak ingatlaneladáshoz kellett a tanúsítványt elkészíttetni, illetve nem is volt szükség annak hitelesítésére, ezért azok a tanúsítványok, melyek az első évben készültek, ma már érvényüket veszítették. 2016-ban újabb fordulópont következett a tanúsítás pályafutásában, hiszen ekkortól változtatták meg a besorolási kategóriákat, illetve bővítették is kettővel. Azonban lényeges dolog a korábbi változtatáshoz képest, hogy az eddig elkészült tanúsítványok továbbra is érvényesek, ha azokat az ingyenesen letölthető pótlappal aktualizálják.

Energetikai tanúsítványra tehát 3 esetben lehet szükségünk, ezek az ingatlaneladás, ingatlan-bérbeadás, illetve energetikai pályázaton való részvétel esetén. Amikor ingatlanunkat eladjuk vagy bérbe adjuk, az adásvételi, illetve a bérbeadási szerződésben fel kell tüntetni a tanúsítvány hitelességét jelző HET (Hiteles Energetikai Tanúsítvány) számot. E nélkül szerződésünk hiányos, alá nem írható.

Az említett HET számot nem a tanúsítást végző szakember adja, hanem a számítások elvégzését követő feltöltés alkalmával a központi rendszer generálja. Ez a központi rendszer az Országos Építésügyi Nyilvántartás, melynek adatbázisa az összes eddig elkészített és hitelesített tanúsítványokat tartalmazza. Innen kérhető le a már említett pótlap is, illetve ha meg szeretnénk győződni tanúsítványunk hitelességéről, azt is itt tehetjük meg. A szolgáltatások ingyenesek, csupán ügyfélkapus belépést kívánnak meg.

Az energetikai tanúsításról szóló jogszabály szabályozza, hogy ki az, aki energetikai tanúsítást végezhet. A tanúsítást végző szakember mérnöki végzettséggel rendelkezik, és neve szerepel a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építészeti Kamara névjegyzékében. Ha biztosra szeretnénk menni, a kiválasztott energetikus az említett Kamara honlapján leellenőrizhető, hogy biztosan rendelkezik-e a tanúsítás elvégzéséhez szükséges jogosultsággal.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy mennyi lehet a tanúsításért elkérhető díj maximuma. Ez a következőképpen szól: „A tanúsító tevékenysége elvégzéséért díjra jogosult, amelyet a tanúsítás elkészítésére fordított idő alapján úgy kell megállapítani, hogy a tanúsítás díja megkezdett óránként legfeljebb 5500 forint”. Sokszor felmerül a kérdés, hogy kinek is a kötelessége a tanúsítvány elkészíttetése, illetve annak költségének fizetése. Minden esetben az eladó/bérbeadó az, akinek a szerződés aláírásáig prezentálnia kell a dokumentumot, illetve neki kell annak díját megfizetni. Azonban ettől eltérően is meg lehet oldani a tanúsítás kérdését, viszont arról mindenképpen ajánlott írásban rendelkezni a későbbi nézeteltérések elkerülése végett.

Arról már esett szó, hogy ki is végzi a tanúsítást, most nézzük, mit is kell energetikai tanúsításon érteni. Az energetikai tanúsítás a tanúsító szakember megbízása után az adott ingatlan energetikai felmérésével folytatódik. Ez az esetek többségében személyes jelenlétet igényel, de ma már van megoldás a tanúsítás online elkészítésére is, amikor a tanúsító nem megy ki az ingatlanhoz. Helyszínin felmérés alkalmával a szakember az ingatlant energetikai szempontok szerint vizsgálja meg, és végez méréseket annak megfelelően. Energetikai szempontból az ingatlanban meg kell vizsgálni a fűtésrendszert, a meleg víz előállítását szolgáló rendszert. A falakat, nyílászárókat, a padlás- és pincefödémet, lapos tetőt, árkádokat, talajon fekvő padlót, amiket együttesen határoló szerkezeteknek hívunk. Az ingatlanról alaprajzot készít a helyszínen, de azt a tulajdonos oda is adhatja, amennyiben rendelkezésére áll.

A helyszíni felmérés után a tanúsító már irodai keretek között mérnöki számításokat végez a mért és kapott adatok alapján. A számítások elvégzéséhez a mérnökök részére különböző programok állnak rendelkezésükre. Ha nem is ugyanazzal a programmal számolnak, de lényegi szempontból mind egyforma, és a központi adatbázisba feltöltött dokumentumok is egységesen néznek ki.

Az energetikai tanúsítványok nagyságrendileg 10 oldalasak. Első oldaluk az Összesítő lap, mely a lényegi információkat tartalmazza. Ezen találhatóak az ingatlan, a tulajdonos és a tanúsító adatai. A HET szám is a főoldalon kap helyet a fejlécben. Az első oldalon szükséges egy fényképet is elhelyezni a tanúsított ingatlanról. Továbbá nagyon fontos még, hogy az első oldalon találhatjuk az ingatlan korszerűsítésére vonatkozó javaslattételt is. A jobb felső sarokban egy QR-kód is található, mellyel a tanúsítvány digitális változatához jutunk.

A többi oldalon a számítások vannak részletezve, illetve fényképek az ingatlanról, valamint a javaslattétel megismétlése.

Az energetikai tanúsítvány 10 évig érvényes, amennyiben az ingatlanban energetikai szempontból nem történik felújítás.

Gáspár Dániel energetikai szakértő

FAGA Energetika

(x)