Délmagyar logó

2018. 12. 14. péntek - Szilárda -3°C | 3°C Még több cikk.

Soha nem késő váltani

Horváth Tamás kisteleki betegszállítóból lett határvadász, ő 42 évesen, egy 14 éves kamasz édesapjaként döntött úgy, hogy csatlakozik a Készenléti Rendőrséghez. Történetével példát szeretne mutatni a fiának, hogy ő is mindig a jó oldalon álljon.

Nagy bátorság kellett ahhoz, hogy 42 évesen egy teljesen új karriert kezdjen építeni. Mi volt a motivációja, és miért döntött a Készenléti Rendőrség határvadászképzése mellett?

Valóban, majdnem 43 éves voltam, amikor jelentkeztem a határvadászképzésre. Volt tisztes munkahelyem és megélhetésem, Kisteleken egy betegszállító cégnél dolgoztam, előtte pedig külföldön próbáltam szerencsét, de úgy éreztem, hogy szükségem van egy olyan hivatásra, amit 15-20 év múlva is végezhetek. Az anyagi biztonság is vonzó volt, de munkálkodott bennem egy kis tenni akarás és bizonyítási vágy is, hogy tudom-e teljesíteni azt a szintet, amit elvárok magamtól. 

A 14 éves fiammal való kapcsolatom is nagy motivációt jelentett. Neki is meg akartam mutatni, hogy amit igazán akar az ember, azért érdemes küzdenie. Neki is imponáló, hogy az édesapja rendőr lett, mert ő is ezt a hivatást szeretné folytatni, amikor felnő. Szerintem jó lenne neki is ez a szakma, hiszen így mindig biztosan tudom, hogy a jó oldalon áll. Ennél többet szülőként nem is remélhetek.
 

A jelentkezés, a felvételi folyamat és a képzés is könnyen ment? Melyik terület volt a legérdekesebb, és melyik jelentett esetleg kihívást?

2016 nyarán a tévében hallottam a lehetőségről. Az interneten utánanéztem, hogy pontosan mi ez a munka, majd beadtam a jelentkezésemet. Viszonylag hamar eldöntöttem, hogy váltani szeretnék, így nem gondolkoztam sokat, még határidő előtt bevittem a szükséges papírokat a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságra. 

A fizikai felméréssel kezdődött a felvételi eljárás, amit sikerült a húszévesek szintjén teljesítenem. Erre nagyon büszke vagyok, mert egész életemben odafigyeltem, hogy edzésben legyek. Aztán volt egy felvételi beszélgetés, majd az orvosi és a pszichológiai alkalmassági vizsgálatok következtek. Szerintem egy kis koncentrációval, rákészüléssel és odafigyeléssel teljesíthetők a követelmények.  Persze, akit nem vettek fel, az biztos mást mondana, de ha valakinek fontos, hogy bekerüljön erre a képzésre és rendőr legyen, képes megugrani az elvárt szintet.
 

A képzés 2016 novemberében kezdődött. Az oktatás nagyon jó volt, összetartó volt a közösség, remek oktatókat kaptunk. Elég sűrű heteink voltak, sokat kellett tanulni, és nemcsak az órákon kellett teljesíteni, de otthonra is adtak feladatot. A tananyag teljesen új volt, még nekem is, pedig a sorkatonai szolgálatomat még a Határőrség határvadász századánál töltöttem. Persze ez érthető, hiszen a mostani szervezeteknek és jogszabályoknak már szinte semmi köze nincs ahhoz, amit sorkatonaként tapasztaltam.
 

Le tudná írni egy napját? Csak határrendészeti szolgálatot látnak el, vagy más típusú feladatok is előfordulnak?

A határszolgálat mellett közterületi, csapatszolgálati és biztosítási feladatokat is bíznak ránk. Mivel még nem vagyunk végzett rendőrök, önálló intézkedésre még nem vagyunk jogosultak, így tapasztalt rendőrökkel vagyunk beosztva a szolgálatba. A nappali szolgálat 6 órakor kezdődik. Ez azt jelenti, hogy addigra átöltözve, felszerelve meg kell jelennünk az elöljáróink előtt az eligazításon. Ezt követően mindenkit kivisznek a szolgálati helyére. A határon van szektoros és járőrszolgálat, de dolgozunk a határátkelőkön is, ahol a határforgalmat figyeljük és segítjük. A nappali és az éjszakai szolgálat is 12 órás. Utána mindenki leadja a felszerelést, és megírja a jelentését. Általában az estéket már otthon tudjuk tölteni, de ez a beosztástól és az aktuális helyzettől függ.

Vannak olyan képzési napjaink is, amikor a laktanyában gyakorlatozunk, és akadnak napok, amikor olyan munkánk van, ami nem kapcsolódik a határhoz. Ilyenek lehetnek például a biztosítási vagy kísérési feladatok.
 

Említette, hogy olyan hivatást keresett, amely akár a nyugdíjas évekig is biztos munkát kínál Önnek. Mit gondol most, hogy már elvégezte a határvadászképzést, megtalálta itt a számítását?

Szerintem igen. Úgy gondolom, a rendőrség az a hely, ahol egyre jobban megbecsülik azt, aki jól teljesít. Én nem bántam meg, hogy egy kicsit idősebb korban váltottam hivatást, most máshogy látom a rendőrséget, mint 18 évesen sorkatonaként, a határ mellett, karabéllyal a kezemben.

Az én célom az, hogy a további képzési modulokat is befejezzem, és teljes jogú rendőrré váljak, utána pedig az életpályamodellt követve szeretnék elindulni a ranglétrán. Erre minden lehetőségem megvan, úgyhogy szerintem érdemes itt maradni.
(X)
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nanoleaf Aurora LED - Zene a szemnek (és a fülnek)

Nanoleaf Aurora LED - Zene a szemnek (és a fülnek)
Tovább olvasom