PR

2012.11.12. 16:02

Szokjon le ön is a dohányzásról! Segítünk!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint a Földön napjainkban másfél milliárd ember dohányzik rendszeresen. Magyarországon a felnőtt lakosság harmada (körülbelül 2,5 millió ember) dohányzik, ezen túl sokan szenvednek a passzív dohányzás ártalmaitól is. A dohányzással összefüggő betegségek miatt évente 30 ezer ember hal meg hazánkban.

A dohányzás egészségkárosító hatásai igen szerteágazóak, az egyes betegségek kockázata arányosan nő a dohányzással töltött évek és a naponta elszívott cigaretták számával. Bizonyos daganatok, a krónikus hörghurut és tüdőtágulat, valamint a szív és keringési megbetegedések adják a dohányzással kapcsolatba hozható betegségek többségét.

http://www.noepraxis.hu


A dohányzás miatt kialakuló betegségek

A tüdőrák kilencven százaléka hozható összefüggésbe a dohányzással, a halálozást tekintve Magyarország világelső. Sokan úgy gondolják, hogy a light cigaretták használatával csökken a rizikó, de ez nem így van, ugyanis a light cigarettákat szívóknál a finomabb füstszűrő miatt a kátrány és koromszemcsék a hörgők mélyebb részeire jutnak, ezért nő a tüdő szélén elhelyezkedő, mirigy típusú daganatok aránya. A szájüregi daganatok, a gége-, a nyelőcső-, a hasnyálmirigy- és a húgyhólyagrák kialakulásában is bizonyítottan oki tényező a dohányzás.

A krónikus hörghurut (COPD) és tüdőtágulatban szenvedő betegek nyolcvan százaléka dohányos, amennyiben a beteg nem tudja abbahagyni cigarettázást, a betegség általában a kezelés ellenére folyamatosan romlik, és gyakran légzési elégtelenséghez, rokkantsághoz vezet.

A szív és érrendszeri betegségek rizikója is jelentősen nő, főként a magas vérnyomás, az érelmeszesedés, angina, szívinfarktus, agyvérzés, agyi érelzáródás kialakulásában és súlyosbodásában játszik szerepet a dohányzás.

Egyéb betegségek, amelyek kapcsolatba hozhatók a dohányzással: csontritkulás, szürkehályog, fertilitás-csökkenés, impotencia, depresszió.
A terhes nők dohányzása különösen súlyos gond, (felmérések szerint a terhes nők 20 százaléka aktív dohányos) az anyára gyakorolt káros hatásokon túl a magzat egészségét is veszélyezteti, és életkilátásait rontja a cigarettázás. Gyakoribb a spontán vetélés, magzati halálozás, koraszülés, az újszülöttek általában kisebb súlyúak, és későbbi életkorban is hajlamosabbak lesznek légúti betegségekre. A nikotint a csecsemőbe az anyatejjel együtt megissza. A csecsemőkorban elszenvedett passzív dohányzás miatt gyakoribbak a gyerekeknél a mély légúti infekciók és később a krónikus tüdőbetegségek előfordulása.

Leszokási lehetőségek

A dohányzásról való leszokás/leszoktatás kulcsfontosságú jelentőséggel bír. A leszokást követően egyértelműen csökken az egyes egészségkárosodások kockázata. A dohányzás abbahagyását követően már 24 óra elteltével megkezdődik a hörgők regenerációja, fél év elteltével csökken a köhögés, könnyebbé válik a légzés. A szívinfarktus kockázata körülbelül 5, a tüdőráké 10–15 év után éri el a leszokást követően a nemdohányzók kockázatát.

A leszokásnak alapvetően két formáját különböztetjük meg: a gyógyszermentes és gyógyszeres lehetőségeket, ezeket kombinálhatjuk is egymással. A megfelelő módszer kiválasztása mindig egyénre van szabva, függ a dohányzás mértékétől, idejétől, a nikotinfüggőség fokától, a társbetegségektől, a páciens korától is.

Gyógyszermentes leszokási módszerek: legfontosabb az egyéni elhatározás és az akaraterő, ezt az egyéni magatartásorvoslási terápia, a csoportos foglalkozások, az orvosi tanácsok, javaslatok, önsegítő anyagok használata, telefonos vagy internetes tanácsadás alkalmazása nagymértékben segíthetik. Jól kombinálható a gyógyszeres módszerekkel. Nincs biztos módszer, az egyik sikertelensége esetén érdemes másik módszert kipróbálni. Tapasztalatok azt mutatják, hogy könnyebb egyszerre letenni a cigarettát, mint fokozatosan csökkenteni a dózist. Tervezze meg előre, hogy melyik lesz az első cigarettamentes nap! Érdemes egy nyugodtabb időszakot kiválasztani, és távolítson el mindent a környezetéből, ami a cigarettára emlékezteti (például hamutartók). Takarítsa ki a lakást, az autót, mossa ki a függönyöket! Főként eleinte kerülje a dohányos helyeket, mert a visszaesés kockázatát növelik.

A gyógyszeres lehetőségeknek két fő típusa ismert: a nikotinpótló terápia és a nikotinmentes készítmények. Használatuk főként akkor indokolt, ha közepes vagy erős nikotinfüggőség áll fenn, mert ekkor a leszokást a nikotinmegvonási tünetek megjelenése nagymértékben nehezítheti, és nem elegendő pusztán az akaraterő és a gyógyszermentes módszerek.

A betegek sokszor azzal odázzák el a leszokás elkezdését, hogy a különböző segítő gyógyszerek drágák. Ez részben igaz, de ezek használata átmeneti (általában 3 hónap), és az esetek többségében nem kerülnek többe, mint amennyit az idő alatt cigarettára költenének, emellett a leszokás következtében kialakuló egészségnyereség pénzben kifejezhetetlen.

1. Nikotinpótló terápia: a leszokás során a függőség mértékétől függően különböző mértékű nikotinmegvonási tünetek alakulhatnak ki, amelyek komoly akadályai lehetnek a leszokásnak, és gyakran okoznak visszaesést. A nikotinmegvonás fő tünetei: deprimált hangulat, lehangoltság, ingerlékenység, koncentráció zavara, alvászavar, fejfájás, szívritmus csökkenése, székrekedés. A tünetek a dohányzás abbahagyását követő 24–48 órában a legerősebbek, és több hétig is eltarthatnak. A nikotinpótló terápia lényege, hogy 8–12 hétig csökkenő dózisban nikotint juttatunk a szervezetbe, így csökkenek a fenti megvonási tünetek, ezáltal sikeresebbé válhat a leszokás. Fontos, hogy a nikotinpótlás során nem szabad dohányozni, mert a két formában bejuttatott nikotin (terápia és a cigaretta) mérgezést okozhat. A nikotinpótlás főbb formái: bőrre ragasztható tapasz, rágógumi, szopogató tabletta. A készítmények vény nélkül megvásárolhatók. A nikotinpótlás legalább kétszeresére emeli a sikeres leszokás arányát. Néhány szó a használatukról:
a. Rágógumi: 2 és 4 milligrammos forma létezik. Alacsony (kevesebb, mint 20 szál/nap) függőség esetén 2 milligrammos, erős függőség (több, mint 30 szál/nap) esetén 4 milligrammos készítménnyel érdemes kezdeni, közepes függőség esetében bármelyik alkalmazható. Szokásos adag napi 8–12, maximum 25 rágógumi. Általában három hónapig érdemes használni, folyamatosan csökkenő adagban. Fő mellékhatása a szájnyálkahártya-irritáció, hányinger, gyomorpanaszok lehetnek.
b. Bőrre ragasztható tapasz: háromféle hatáserősségben áll rendelkezésre: 7–14–21 milligramm/24 óra. A kezelés bevezető szakaszában (3–4 hét) a függőség mértékétől függően 14 vagy 21 milligramm/nap erősségű tapasz javasolt, majd 3–4 hét múlva érdemes kisebb erősségű tapaszra váltani, majd ismételt 3–4 hét után vagy elhagyjuk, vagy kisebbre váltunk, és újabb 3–4 hét múlva hagyjuk el véglegesen. Fő mellékhatása a felragasztás helyén kialakuló bőrirritáció.
c. Szopogató tabletta: 1 milligramm nikotint tartalmaz. Fő mellékhatása a rágógumival egyező.

2. Nikotinmentes készítmények: nikotint nem tartalmaznak, így ha ezek használata mellett rágyújt az illető, mérgezés nem alakul ki.
a. Bupropion: depresszió ellenes vényköteles gyógyszer, használata során véletlenül figyeltek fel arra, hogy kettős, központi idegrendszeri hatásával egyrészt csökkenti a nikotinmegvonási tüneteket, másrészt pedig enyhíti a cigaretta iránti sóvárgást és a rágyújtásra való késztetést. A gyógyszer Magyarországon jelenleg a depresszió különböző válfajaira van törzskönyvezve, a dohányzásról való leszoktatásra nincs. Átlagos napi dózis: 1–2×150 milligramm 8–12 hétig. Az általában múló jellegű álmatlanság, fejfájás és a szájszárazság a leggyakrabban észlelt mellékhatás. A második héttől kezdődően javasolt a dohányzás elhagyása.
b. Vareniclin: az agyban dopamin felszabadulást okozva csökkenti a nikotinmegvonási tüneteket, valamint gátolja a nikotinreceptorokat, amelyek miatt a gyógyszer használata mellett a dohányos hiába szívja el a cigarettát, az abban található nikotin a blokkolás miatt nem képes a receptorhoz kötődni, így elmarad a dohányzás okozta kellemes érzés. Jelenleg ez tekinthető a leghatékonyabb dohányzás-leszoktató módszernek. A gyógyszer szedése előtt ki kell tűzni egy napot (szedés után 8–14 nap közötti időszakra essen), amikor a beteg abba fogja hagyni a dohányzást. Vagyis eleinte a gyógyszerszedés mellett megengedett a cigaretta. 1–3 nap, napi 0,5 milligramm, 4–7 nap 2×0,5 milligramm az előírt dózis, a nyolcadik naptól kezdődően 2×1 milligramm. A kezelés általában három hónap. Fő mellékhatása a hányinger és az alvászavarok.

Nikotinmegvonási tünetek és a leszokás mellékhatásainak kezelése
A nikotinmegvonási tünetek általában átmenetiek, de intenzitásuk néha terápiát igényel. Amennyiben nagyfokú szorongás, nyugtalanság, lehangoltság jelentkezik, nyugtató adása (benzodiazepin származékok) válhat szükségessé, orvosi ellenőrzés mellett, rövid ideig (maximum hat hét). Alvászavar kezelésére korszerű altatók alkalmazhatók.

A dohányzásról való leszokás egyik fő gátja, főként nők esetében, az elhízástól való félelem. Egyéves dohányzásmentes időszak alatti átlagos súlygyarapodás 4,8–5,9 kilogramm, amely a leszokást követő két éven belül éri el a maximumát, majd visszatér az alapszintre. Hosszú távon a testtömegindex növekedése nem különbözik a nemdohányzókéhoz képest. A dohányzásleszokás okozta testsúlynövekedést az energiabevitel és az alkoholfogyasztás mérséklésével, valamint a fizikai aktivitás fokozásával akadályozhatjuk meg.

A dohányzásról való leszokásban a háziorvosok, a tüdőgondozók és a tüdőgyógyász szakrendelések személyzete tud hatékony segítséget nyújtani, több helyen működik speciális dohányzásról való leszokást segítő szakrendelés. Mivel a leszokást követően csak évekkel később csökken bizonyos tüdőbetegségek kockázata, ezért javasolt a rendszeres tüdőszűrés, és fulladásos, köhögéses panaszok esetén a légzésfunkciós vizsgálat elvégzése is (légzésfunkciós vizsgálatot háziorvosi beutalóval bármelyik tüdőgondozóban elvégzik).

A leszokni vágyóknak az internet és a telefon is segítséget nyújthat. Több internetes portálon tájékozódhatnak a leszokás lehetőségeiről, és több helyen kapcsolatba léphetnek szakemberekkel és választ kaphatnak kérdéseikre.

A dohányosok 90 százaléka 21 éves kora előtt kezd dohányozni, ezért a leszokás támogatása mellett nagyon fontos a primer prevenció hangsúlyozása is, vagyis a rászokás megakadályozása. Célszerű lenne a dohányzás ártalmasságáról szóló ismereteket már az alaptantervbe beépíteni, a gyerekeket már kiskoruktól kezdődően felvilágosítani a cigarettázás súlyos, gyakran visszafordíthatatlan következményeiről, ezzel jelentősen tudnánk csökkenteni a dohányzás okozta morbiditási és mortalitási kockázatokat.

http://www.noepraxis.hu/
http://www.noepraxis.hu

Címkék#PR

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában