Délmagyar logó

2019. 06. 17. hétfő - Laura, Alida 20°C | 28°C Még több cikk.

Hogyan próbálta meg összehozni az első magyar focicsapatot egy szegedi polgárlány?

Hogyan próbálta meg összehozni az első magyar focicsapatot egy szegedi polgárlány?
Ez és sok más érdekesség is kiderül a magyar női labdarúgás történetét bemutató trilógia első kötetéből, amely 250 oldalon keresztül foglalkozik a bajnokságok történetével.
Dénes András tollából jelent meg a magyar női labdarúgás történetét bemutató sorozat első kötete, amely a bajnokságok történetével foglalkozik. (Magyar női futball – A bajnokságok). Sőt, azon keresztül talán sokkal többel: a sportág külföldi és hazai gyökereivel, a női futball „őskorának" és hazai „hőskorának" legendás szereplőivel, a legérdekesebb sztorikkal – számolt be honlapján a Magyar Sportújságírók Szövetsége.
Forrás: noifoci.com/Facebook
Forrás: noifoci.com/Facebook

Az „őskor" történetének felidézése elsősorban a kuriózumok tárháza, míg a hetvenes évek elején kezdődött „hőskor" krónikája tisztelgés a „szabadságharcosok" a női futball létéért küzdő legendák – mint Bárfy Ágnes, Matskássyné Boda Mária, Forgács Zsuzsa és a többiek – előtt.

A könyvben számtalan érdekes történet mellett körülbelül hatvan csapatkép kapott helyet a legjobbakról, megtalálható az elmúlt csaknem negyedszázad valamennyi élvonalbeli szereplőjének a neve is, valamint páratlanul érdekes statisztikák is színesítik azt.

A szerző, aki korábban megjelentetett már könyvet a női labdarúgásról – Bajnokcsapatok címmel, 2018-ban – már dolgozik a női válogatott történetét feldolgozó köteten, amely a sorozat második része lesz, várhatóan a következő idény derekán megjelentetve. A trilógia befejező része pedig 50 év 50 főszereplőjének portréja lesz.

Dénes András a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla-programjának támogatásával megjelent könyv kapcsán a MSÚSZ Testnevelési Egyetemen lévő irodájában tartott bemutatón megemlítette, hogy számára külön érdekessége a kötetnek hogy amíg ő a női bajnokságok történetét dolgozta fel, ikertestvére, Dénes Tamás nemrégiben készítette el a Magyar Labdarúgó Szövetség felkérésére a férfi bajnokságok históriáját.


Kedvcsináló a könyvhöz
A szerző így írja le Brauswetter Boriska, a hazai női futballcsapat megálmodójának történetét:

Azt szinte minden, a magyar női labdarúgás múltja iránt érdeklődő tudja, hogy az első csapatot 1912-ben egy Brauswetter Boriska nevű szegedi polgárlány próbálta összehozni, sőt az egykori Nemzeti Sportban annak leírása is megjelent, hogyan képzelte el Boriska a lányok szerelését.
A könyvet írva, a külföldi mintákat is látva jöttem rá: Brauswetter Boriska valószínűleg úgy álmodott a női futballról, a csapat(a) szereléséről, hogy ő maga soha nem látott, még fényképen sem női futballistát...
De, ez talán inkább érdekes, mint fontos, mert semmit sem változtat azon, hogy Brauswetter Boriska megkérdőjelezhetetlen pionírja a szakág történetének.
Talán ezért is baj, hogy a Nemzeti Sport "mínuszos" hírei között megjelent szándékán kívül, alig tudunk róla valamit. Illetve tudtunk.
Sikerül "kinyomozni", hogy a Brauswetter família Szeged megbecsült polgárcsaládjai közé tartozott – a név viszonylag gyakran szerepel a korabeli sajtóban, innen is tudhatjuk, hogy jó hírű órásmester dinasztiára emlékezünk. Boriska neve is feltűnik a több, mint száz évvel ezelőtt nyomtatott lapokon – ha nem is túl gyakran.
Olyan fiatal lány képe sejlik át a tíz évtizednyi homályon, aki nem elégedett meg a család által nyújtott polgári jólét biztonságával, felelősséget érzett a kevésbé szerencsés sorsúak iránt. Aktív tagként vett részt a háború áldozatait, az elhunytak, megsebesültek, rokkantak családjait segélyező nőegyletek gyűjtéseiben, meggyőződéssel vallotta, hogy a nők többre is képesek, mint amennyit a rájuk kényszerített társadalmi szerep enged – ezt bizonyítandó szervezett futballcsapatot is.
A „jó családból származó" Boriska (öccse Béla nem a família iparát, az órásmesterséget választotta, újságíró és költő lett, a Borus Béla néven publikáló fiatalember egy társaságba tartozott József Attilával, Hont Ferenccel, verseskötetéhez Móra Ferenc írt előszót) később tisztes polgárasszony lett, 1915-ben jegyezte el, majd vette feleségül őt ifj. Frankó Andor, egy jeles szegedi gyógyszerész dinasztia tagja. A fiúk András, sőt az unokájuk Géza is gyógyszerész lett, de a sportszeretet öröklődhetett: a helyi Radnóti Gimnáziumban 1967-ben testnevelés tagozaton érettségizettek között találtunk egy Frankó Gézát, talán ő Brauswetter Boriska unokája. A magyar női futball egyik „ősanyjának" halálhíréről a Délmagyarország 1975. április 29-i lapszáma tudósított, innen valószínűsíthetjük, hogy 1895-ben született.

 

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szvoren Edina novelláskötete nyerte a Libri irodalmi díjat

Szvoren Edina novelláskötete nyerte a Libri irodalmi díjat
A közönségdíjat Krusovszky Dénes, Akik már nem leszünk sosem című regénye kapta. Tovább olvasom