A magyarság huszadik századi történetét vizsgálták szakemberek

Két szegedi civil szervezet gondozásában jelent meg egy-egy, hazánk 20. századi történetét feldolgozó kiadvány a közelmúltban. A Bálint Sándor Szellemi Örökségéért Alapítvány működésének 15 éve alatt több mint ötven kötet megszületését támogatta, amelyek a „szögedi nemzet” múltját, valamint a Tria­non utáni nemzetiségi és felekezeti konfliktusokat és együttműködéseket vizsgálták. Ezúttal A trianoni határokon kívül és belül – Fejezetek a magyarság 20. századi történetéből című kötet megjelenését támogatták.

– A könyvek sajátossága, hogy mindig vannak határon túli munkatársai is. A legújabb kötetben Vajda Barnabás történész, a komáromi Selye Já­­nos Egyetem oktatójának ta­­nulmánya is olvasható, aki a Dunaszerdahelyi Magyar Re­formátus Egyházközség 1938 és 1945 közötti jelenségeit mutatta be. Mellette számos je­­les intézmény, mint az SZTE, a Kodolányi János Egyetem, a Veritas Történetkutató Intézet és a Károli Gáspár Református Egyetem kutatóinak írásai is olvashatók a kötetben – részletezte Miklós Péter történész, a kötetek szerkesztője, aki tanulmányában az 1939-ben Makón megalakult Nemzeti Parasztpárt sajátosságait vette górcső alá.

A Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány a Korszakok, sorsok, törekvések – Fejezetek a 20. századi Magyarország oktatási, kulturális és társadalmi életéből című kiadvány megjelenését támogatta.

– Radnóti nyomdokain ha­­ladva vettük górcső alá a magyarság 20. századi kulturális életét, irodalmi hagyományait. Kiváló tanulmány olvasható például az Ignotus családról, Bánszki Tamás festőművész munkásságáról, Já­­vor Pál párbajtörténeteiről és nőügyeiről, de vizsgálat tárgyát képezi a Balaton szerepe a két világháború közötti irodalmi és művészeti életben, továbbá, hogy a fajelmélet náci ideológiája hogyan jelent meg a pedagógiai szaksajtóban – mondta el a Délmagyarországnak Miklós Péter.