2020. 06. 11. 06:30 | [email protected]

„De a vég nem innen indul, ugyanis aki egyszer a labdába belerúgott, örökre vágyik rá.” Ennél hitelesebb véleményt aligha kaphatnánk a bőrgolyó iránt vonzódásról, mint azon futballistától, aki 28 éven át nagypályás labdarúgásban, strandfociban és futsalban (illetve 5+1-es kispályás fociban) magas szinten bizonyította, nemcsak szorosan kötődik az említett játékszerhez, hanem annak mesteri mozgatója.

Egy magát valamire tartó labdarúgó a múlt század végéig akkor tartozott az igazán jegyzett kategóriába, ha nagypályán csillogtatta tudását. A strandlabdarúgás térhódítása, később pedig a futsal kiteljesedése azonban utat nyitott, egyben lehetőséget kínált a képességek más irányú kibontakoztatásához.

Az ékes példát Fekete Viktor mutatta fel ahhoz, miként lehet valaki mindhárom szakágban – majdnem teljes mértékben – sikeres.

Noha a minap visszavonulót fújt 39 éves játékos a honi élvonalban nem futballozott, NB II-es bronzéremig azért vitte. Ez önmagában még nem párját ritkító, ám ha hozzávesszük (mert enélkül nem is kezelhetnénk), hogy a Jászapáti VSE színeiben való profiskodással egy időben a „homok titkait” is kiválóan ismerte, és teremben is brillírozott, akkor már más polcra helyeződik a második vonalbeli klub tagjaként megszerzett medál.

Kevesen vallhatják magukat több mint 200-szoros magyar válogatottnak strandfociban, ahol négy évben a sportág hazai legjobbjának választotta a honi szövetség. A CSZKA Moszkva és a Roma légiósának lenni nagy büszkeség, miként a magyar bajnoki cím kilencszeres elhódítása sem sokaknak adatott meg.

A Heves megyei Petőfibányáról 1992-ben indult Fekete Viktor majd három évtizeden át töltötte úgy az életét, hogy feszes menetrendhez igazodva egyaránt helytállt füvön, homokon és parketten. Nagyobb dicsőségeket utóbbi két borításon ért el, ám nagypályán sem kell szégyenkeznie a begyűjtött aranyak és a gólkirályi címek miatt. Semmiképp sem túlzás, hogy amelyik csapatban szerepelt, az rendre a legjobbként vagy az élmezőnyben végzett. A gólszerző mindig nagy kincs, bárhol is játsszon az ember. Ezek sorából lépett visszább most egy korszakos alak, ám ahogy sejtetni engedte, talán nem végleg.

Az évtizedeken át gyémántként ragyogott Fekete Viktor sérülése miatt a családra helyezi a fő hangsúlyt. Tíz esztendeje elhunyt, polgármester édesapja mit nem adott volna érte, ha többet lát ebből a fényes pályafutásból! Az unokáról nem is beszélve.

Címkék

Hozzászólások