100 éve kihalt aranyhímzést élesztették újra Deszken

A szerb viseletek jellegzetessége és ékessége a különböző ruhadarabokon az aranyhímzéses díszítés. Annak idején egyfajta státusszimbólumot jelentett az ezzel az eljárással díszített főkötő. A hagyomány szerint az anyós rendelte meg menyének, aki az első asszonyként való templomba vonuláskor kapta meg ajándékba, utána pedig ünnepnapokon viselte a fején. A gazdagoknak akár derékig érő főkötőjük is lehetett.

A különleges díszítőtechnika azonban a modern korra teljesen kihalt: csak a múzeu­mok és néhány kimentett családi ereklye őrizte ezt az egyedi technikát. Ezt élesztette újjá a deszki Bánát Szerb Kulturális Egyesület.

Száz év után hímeznek újra

– Száz éve már biztos, hogy nem készült Deszken aranyhímzés. Amikor megpróbáltuk felkutatni, ki ismeri még ezt a technikát, nem találtunk egyetlen élő embert sem – mesélte Brczán Éva hímző­oktató. Az egyesület 2012-ben, egy pályázatnak köszönhetően kezdte feléleszteni ezt a rég elfeledett technikát, de nehezebb dolguk volt, mint azt eredetileg gondolták.

– Gyűjtések során sok főkötő került az egyesület tulajdonába, amelyek egy részét kiállítottuk a helytörténeti múzeumban, illetve többet ma is használunk a táncainkhoz. Mivel azonban a régi darabokat féltettük, és nem is volt elég a táncosoknak, úgy voltunk vele, ha annak idején dédanyáink ezeket meg tudták csinálni, mi is képesek leszünk rá. Így hát belekezdtünk – tette hozzá.

Csakhogy mivel már senki nem tudta az egyesület tagjainak megmutatni, hogyan készül az aranyhímzés, az antik főkötőket pedig nem akarták felbontani, maradt az elméleti kutatómunka.

Békés megyei szakemberek vállalták, hogy utánajárnak, milyen öltéstechnikákat és anyagokat kell használni. Illés Károlyné szakmai vezetésével, múzeumlátogatások, anyagvizsgálatok és könyvtári kutatások alapján kezdték el a munkát. Szegedi, makói, újvidéki múzeu­mok szakirodalmaiból tudták rekonstruálni, hogyan is készült ez a jellegzetes díszítés.

Visszafejtve nézték meg, hogyan csinálták nagy­anyáink

Első körben papírra vetették a jellegzetes mintagyűjteményt, hiszen minden tájegység mást használt annak idején. Ahhoz pedig, hogy megtudják, hogyan kell ezeket elkészíteni, nem lehetett elkerülni, hogy felvágjanak néhány hímzett munkát. Visszahúzták a szálakat, és ennek alapján, visszafelé rögzítve leírták az aranyhímzés menetét.

Mindezek alapján kiderült, hogy ez egy rendkívül bonyolult technika, hiszen az anyagnak csak a színén hímeznek az aranyfonállal.

– Az eljárás során először kartonra felrajzoljuk a mintát, azt felvarrjuk a bársonyra, és azt hímezzük meg úgy, hogy az aranyszálat mindig csak fent vezetjük, segédszállal pedig az anyaghoz rögzítjük – magyarázta Brczán Éva. – Mivel pedig a bársonyon meglátszana, ha rámába szorítanánk, szövő­keretre kerül fel az anyag. Miután a hímzés elkészül, flitterekkel, sodratokkal, illetve kö­vekkel díszítjük, és ezt követően szabjuk ki a főkötőt – mesélte.

Több hónapnyi munka van egy szép főkötőben

Tervezéssel együtt nagyjából három-négy hónap, mire egy aranyhímzett főkötő elkészül. A Bánát Szerb Kulturális Egyesület az elmúlt években már nyolc új darabot készített, így az eredeti, régiekkel együtt már majdnem húsz főkötő van a tulajdonukban. Az országban pedig több helyen tanítják is az aranyhímzést, hogy életben tartsák a hagyományokat.

– Különböző táborokban és továbbképzéseken összesen nagyjából száz ember sajá­tította már el ezt a technikát – mondta Brczán Éva. Hogy valóban hímeznek-e majd, azt persze nem lehet tudni.

Csak az ízlés és a fantázia szab határt

Aranyhímzéssel nem csak főkötőket lehet díszíteni. Deszken készült már táska, öv, pénztárca és doboztető is ezzel a technikával, amely minden ajándéktárgyat különlegessé tud tenni. Brczán Éva szerint nem nehéz megtanulni az eljárást: alapvető hímzőtudással három nap is elég lehet hozzá, egy egyhetes tanfolyamon pedig már a mintatervezésre is jut idő. Bár a gyűjtéseknek köszönhetően számos sablon áll már rendelkezésre, annak, hogy pontosan milyen díszítés kerül fel a bársonyra, valójában csak az ízlés és a fantázia szabhat határt.