2007.01.22. 15:19
Felmérik a cigányságot
A megyében élő cigányok létszámát, életkörülményeit feltáró kutatást kezdeményezett a megyei önkormányzat első cigány képviselője – hangzott el tegnap a megyeházán. Ilyen felmérés nem készült a rendszerváltás óta. Ma 10 és 20 ezer közé tehető a lélekszám. Pontosan ezt azért nehéz meghatározni, mert a hivatalos számláláskor az dönt, ki vallja magát cigánynak.
Tizenhat Csongrád megyei település cigány önkormányzatának elnökei, alelnökei jöttek el hétfőn a megyeházára. A kisebbségi politikusokat Magyar Anna, a közgyűlés elnöke, Sándor Attila alelnök és Károlyi Sándor, a megyei közgyűlés első cigány képviselője hívta meg.
Megállapodtak, hogy ebben a körben – melyet egyeztető fórumnak neveztek el – hamarosan újból találkoznak, és továbbra is őszintén fognak beszélni. Szóba került, megoldást kellene keresni azok problémájára, akiknek tb-kártyája sincs, így nem jogosultak egészségügyi ellátásra. Sándor Attila alelnök később kiemelte, a cigányvezetők nem segélyt kértek, csak azt, segítsen az önkormányzat például abban, hogy a roma vállalkozások ne a sor végén kapjanak meg egy-egy munkát, ne csak alvállalkozók lehessenek. Jó lenne elérni, hogy a diplomás cigány fiatalok állást kapjanak – ennek hatása lenne a többiekre is.
Károlyi lapunknak elmondta, annak érdekében, hogy minden önkormányzat tisztán lásson a feladatokat illetően, felmérést kezdeményezett a cigányság létszámáról, életkörülményeiről. Ebben várhatóan a most összehívott egyeztető fórum tagjai is részt vesznek, háromféle ívvel járják majd a családokat a helybeli kérdezők.
Kérdésünkre, hogyan lehet megoldani, hogy a felmérés hiteles és pontos legyen, Károlyi elmondta: a helybeli biztosok pontosan tudják, ki tartozik a kisebbséghez, és ki nem, függetlenül attól, kik vallják magukat cigánynak. Megnézik az egy lakásban élő személyek számát, az életkori összetételt, a cigány nyelv ismeretét, a lakás felszereltségét – és azt is, hány embernek nincs munkahelye. Mindezt azért teszik, hogy végre pontos képük legyen a döntéshozóknak arról, mennyien vannak, és milyen segítségre szorulnak az érintettek.
Egyre több a jó tanuló
A fórumon elhangzott, nagy hiba volt, hogy megszüntették a cigány iskolások korábbi ösztöndíját, amelyet nem szociális alapon, hanem a tanulmányi eredmény után ítéltek oda. A megszüntetésről sokan későn értesültek, és nem indultak egy másik, hasonló ösztöndíj-pályázaton. Magyar Anna elmondta, a 3,6-os tanulmányi átlagot – amelyre már járt támogatás – pár éve csak néhány százan érték el, ennyien vehették föl a havi 3000-6000 forintot. Az ösztöndíj azonban komoly motiváló erő volt: idén már országosan 23 ezer roma általános-, középiskolás diák, illetve felsőoktatási hallgató lenne rá jogosult.
