Lovaggá ütötték a városvédő polgárt

Szilágyi Árpád a lovagi medállal. Fotó: Karnok CsabaSzilágyi Árpád – jelenség. Szeged emblematikus figurája. Miközben keresgéli a lovaggá ütését bizonyító a dokumentumokat, egy zacskóból elővesz egy csokor hóvirágot. Ezt most az újságíró kapja – egyébként azoknak a kedves hölgyismerőseinek adja, akikkel éppen összefut a városban. A Magyar Kultúra Lovagja címre a Közéleti Kávéház kuratóriuma terjesztette fel. Az indoklásban azt írták róla: Szeged jeles városvédő polgára, a Közéleti Kávéház tevékeny résztvevője, a klasszikus polgári értékrendet képviseli, a szegények, idősek és betegek támogatója. A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület létrehozója, neves városi személyiségek emlékének ápolója.

A kávéházi rendezvényeket 1984 óta látogatja, 10 éve pedig műsorvezetőként is közreműködik. Őrzője a város kulturális értékeinek, épített örökségének. Hetven évesen is nagy vehemenciával veti bele magát szerette városáért bármilyen harcba, s ahogyan városvédő Pallas Athéné kezéből, az övéből sem lehet kicsavarni a lándzsát.

A Magyar Kultúra Lovagja címmel azok önzetlen munkáját és lovagias tevékenységét ismerik el, akik a magyar és az egyetemes kultúráért sokat tesznek. Nem jár vele pénz, a kitüntetettek ezüst kitűzőt, plakettet, oklevelet és könyvet kapnak, és bejegyzik kézjegyüket a Kultúra Lovagjainak Aranykönyvébe. Az alapítás óta 4 földrész 18 országának több mint 300 személyisége kapta meg a Magyar Kultúra Lovagja címet. Így például Bíró Zsolt szegedi tanár, dr. Majzik István könyvkiadó, Ráday Mihály televíziós újságíró, Jókai Anna író, Tolcsvay Béla énekmodó és Dinnyés József daltulajdonos.

– Ez a kitüntetés nagy felelősséggel jár, s további feladatokat ró rám – mondta Szilágyi Árpád. – Azt csak viccesen mondom, hogy nem szabad továbbra sem káromkodnom, de azt már nagyon komolyan, hogy a kultúráért még keményebben kell harcolnom, mint eddig.

Névjegy

Szilágyi Árpád Szegeden született 1936-ban. Édesapja jó nevű iparos, az államosításig cipőboltot vezet. Árpád egyik bátyját 1951-ben összeesküvés miatt 5 év börtönre ítélik, édesapját a pribékek megverik. Egy évvel később meghal. Származása és bátyja miatt Árpádot nem veszik fel középiskolába, esztergályosként dolgozik. Elvégzi a gépipari technikumot, majd a Rózsa Ferenc gimnáziumban tanít. Közben tanul, építőipari üzemmérnök képesítést is szerez. 1956-ban a szegedi tejüzemben dolgozik, a forradalom idején sem adják fel a munkát, ellátják a lakosságot, a kórházat, a klinikákat. Amikor a fővárosba szállítanak tejet, jár a Széna téren is, de a harcokban nem vesz részt. 1996-ban nyugdíjazzák, a Közéleti Kávéházban azóta vezet műsort.