Magyarország 2006-ban: választások, reformcsomag, tüntetések

Január

1.: Bevezették a díjmentesen kérelmezhető, hosszabb magyarországi tartózkodást lehetővé tevő nemzeti vízumot.
Az orosz–ukrán gázvita miatt 4-éig 25 százalékkal kevesebb orosz földgáz érkezett Magyarországra Ukrajnán keresztül.
4.: Budapesten egy négyéves kislányon végrehajtották az első magyar élődonoros májátültetést.
11.: A konvergenciaprogram kiegészítését kérte Magyarországtól szeptember 1-jéig az Európai Bizottság.
19.: Sólyom László államfő kitűzte a képviselő-választások időpontját, ezzel hivatalosan megkezdődött a választási kampány.
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hejce közelében lezuhant egy szlovák katonai repülőgép, a fedélzetén tartózkodó 43 ember közül egy élte túl a katasztrófát.
29.: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke hagyományos évértékelő beszédében összegezte „országértékelő beszélgetései" során tett elképzeléseit és ígéreteit.
31.: Inotán 53 év után bezárták az ország egyetlen, még működő alumíniumkohóját.

Február

6.: Az Országgyűlés alkotmánybíróvá választotta Paczolay Pétert, a Köztársasági Elnöki Hivatal addigi vezetőjét.
A Fidesz három országgyűlési képviselője feljelentést tett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök ellen hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette gyanújával, mert a kormányfő 1993 és 1995 között egy cégbíróságon be nem jegyzett cég, a Nomentana Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetőjeként járt el. A nyomozást részben bűncselekmény hiányában, részben elévülés miatt 23-án megszüntették.
10–26.: A torinói XX. téli olimpián 26 év után először szerzett magyar sportoló pontot: Knoch Viktor a férfi rövidpályás gyorskorcsolyázók 1500 méteres számában ötödik, Huszár Erika a nőknél ugyanezen a távon negyedik lett.
13.: Hiller István, az MSZP elnöke bejelentette: február 3-án mintegy háromezer szocialista kampányanyagot töltöttek le az MSZP alvállalkozójának szerveréről, a behatolás a server.fidesz.hu címről történt. A választási anyagok különböző változatai megjelentek a Magyar Nemzet című napilapban. A Fidesz belső vizsgálata három ember lehetséges felelősségét állapította meg, őket felfüggesztették.
Véget ért az Országgyűlés 2002–2006-os ciklusa, amelyben a képviselők 574 törvényt és 488 határozatot fogadtak el.
15.: Magyarországon is megjelent a madárinfluenza: a Bács-Kiskun megyei Nagybaracskán és Csátalján az átvonuló vadhattyúk között emberre is veszélyes H5N1 típusú vírussal fertőzött elhullott tetemeket találtak.
18.: Az MSZP soron kívüli kongresszusa Gyurcsány Ferenc kormányfőt választotta meg a párt miniszterelnök-jelöltjének, aki beszédében bemutatta az Új Magyarország programot.
19.: Nyizsnyij Novgorodban aláírták a megállapodást a sárospataki református kollégiumból a második világháború után a Szovjetunióba hurcolt 136 kötet visszaadásáról. A könyvek 22-én hazaérkeztek.
28.–március 1.: Hivatalos látogatást tett Magyarországon Vlagyimir Putyin orosz államfő, aki saját döntése alapján a Kossuth téren megkoszorúzta az 56-os forradalom magyar áldozatainak emlékművét.

Március

3.: A Földet életjáradékért program keretében elkezdődött az állami tulajdonba visszavásárolt földterületek értékesítése.
6.: A Legfelsőbb Bíróság felmentette Kristóf László csendőrnyomozót, akit 1959-ben ítéltek halálra az illegális kommunista Ságvári Endre meggyilkolásáért.
15.: Sólyom László köztársasági elnök a nemzeti ünnepen a kitüntetések átadásakor Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnökével nem fogott kezet, Szabad György történész, az Országgyűlés volt elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kéznyújtását nem fogadta el.
19.: A Fidesz rendkívüli kongresszusa Orbán Viktor pártelnököt választotta miniszterelnök-jelöltnek.
21.: Megérkeztek Kecskemétre az első Gripen vadászgépek abból a 14-ből, amelyeket Magyarország Svédországtól bérel 130 milliárd forintért.

Fidesz- és MSZP-nagygyűlés a választások előttÁprilis

3.: Magyarország történetének legnagyobb árvize vonult le közel egy időben a Dunán és a Tiszán, 6-án Budapesten a Duna vízállása százhúsz éves rekordot döntött meg. A kormány árvízvédelmi vészhelyzetet hirdetett ki. Az árvíz heteken keresztül 337 települést veszélyeztetett, a védekezés költségei elérték a 16 milliárd forintot.
9.: Az országgyűlési választások első fordulójában 67,8 százalékos részvétel mellett a területi listákon az MSZP 43,21, a Fidesz-KDNP 42,03, az SZDSZ 6,50, az MDF 5,04 százalékot szerzett, az Országgyűlésbe ez az öt párt került be. 10-én az MSZP és az SZDSZ a jelöltek kölcsönös visszaléptetésében állapodott meg.
10.: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke egyeztető megbeszélésre kérte az MDF vezetőjét, Dávid Ibolyát, aki ezt 12-i válaszlevelében nyolc feltételhez, a többi között a „felelőtlen ígéretek" visszavonásához kötötte. A pártvezetők újabb levélváltásában a kormányfőjelöltségéről lemondó Orbán Viktor közös jelöltet ajánlott Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke személyében, Dávid Ibolya ezt azzal utasította vissza, hogy nem személyekről kell tárgyalni, hanem közös elvekről.
23.: Az országgyűlési választások második fordulója 64,38 százalékos részvétel mellett zajlott, a végeredmény szerint a 386 fős Országgyűlésben az MSZP-nek 190, a Fidesz-KDNP-nek 164, az SZDSZ-nek 22, az MDF-nek 11, a Somogyért Egyesületnek 1 képviselője lesz. Az 1989-es rendszerváltás óta először fordult elő, hogy a kormányon lévő pártok győztek parlamenti választáson.
24.: Az egyiptomi Dahab üdülővárosban elkövetett merényletsorozatnak egy magyar turista házaspár is áldozatul esett.

Május

16.: Megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés, a képviselők letették a hivatali esküt. Sólyom László köztársasági elnök Gyurcsány Ferencet, az MSZP miniszterelnök-jelöltjét bízta meg kormányalakítással. Az Országgyűlés ismét Szili Katalint választotta házelnökké.
20.: A Fidesz rendkívüli kongresszusa – amelyen a párt választási vereségének okait elemezték – bizalmat szavazott Orbán Viktor pártelnöknek.
Az MSZP kongresszusa egyhangúlag felhatalmazást adott a szabad demokratákkal kötendő újabb kormánykoalícióra.
25.: Gyurcsány Ferenc kijelölt kormányfő és az ellenzéki pártvezetők – Dávid Ibolya MDF-elnök, Orbán Viktor, a Fidesz és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke – találkozóján megállapodtak, hogy a kormány eljuttatja a kétharmados többséget igénylő törvénytervezeteket az ellenzéki pártokhoz.
A kormány határozott az államreform elindításáról, az állam működésének olcsóbbá, szervezettebbé, színvonalasabbá tételéről. A kilenc törvényjavaslatot, amelyek között szerepelt a kisebb parlament és az egyfordulós országgyűlési választás is, május 28-án hozták nyilvánosságra.
28.: Az SZDSZ küldöttgyűlése felhatalmazást adott a koalíciókötésre az MSZP-vel.
29.: Gyurcsány Ferenc kijelölt kormányfő, Hiller István, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke aláírta a két párt közötti koalíciós megállapodást.
30.: Gyurcsány Ferenc benyújtotta az Országgyűlésnek Az Új Magyarország – Szabadság és szolidaritás – A Magyar Köztársaság Kormányának programja a sikeres, modern és igazságos Magyarországért 2006–2010 címet viselő kormányprogramot.
Az Országgyűlés elfogadta a parlamenti bizottságok létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló határozati javaslatot. Az Országgyűlésnek 18 állandó bizottsága alakult, 10 kormánypárti, 8 ellenzéki elnökkel.
Az Országgyűlés által elfogadott törvények értelmében a Miniszterelnöki Hivatal mellett 11 minisztérium jött létre, átalakult a kormány felsővezetői struktúrája, megszűnt a közigazgatási államtitkári és a címzetes államtitkári pozíció.

Június

2.: Gyurcsány Ferenc bejelentette, hogy új intézményként létrejön a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Államreform-bizottság és a Kormányzati Szolgáltató Központ.
4.: Háziszárnyasokban is megjelent a madárinfluenza Magyarországon. Bács-Kiskun és Csongrád megyében a fertőzött területek körzetében több százezer baromfit semmisítettek meg. A korlátozó intézkedések augusztus 31-én szűntek meg.
7.: A Fidesz bemutatta a Magyarország gazdasági-társadalmi állapotáról szóló, három közgazdász által készített Fehér Könyvet.
9.: Az Országgyűlés elfogadta a kormányprogramot, és Gyurcsány Ferencet miniszterelnöknek választotta, aki letette a hivatali esküt. Ezután megalakult a Magyar Köztársaság 12 tagú új kormánya, a miniszterek letették az esküt.
11.: Gyurcsány Ferenc kormányfő felavatta az M6-os autópálya Érdi tető–Dunaújváros közötti 58,6 kilométeres szakaszát, amely az első PPP-konstrukcióban, az állam és a magántőke közcélú együttműködésével megvalósult ilyen beruházás.
15.: A világ legnagyobb hitelminősítő intézete, a Standard and Poor’s leminősítette a magyar külső adósságot.
19.: Toller László pécsi polgármester, az MSZP parlamenti képviselője életveszélyes sérülést szenvedett egy közlekedési balesetben.
21–22.: George W. Bush amerikai elnök hivatalos látogatást tett Magyarországon az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából.
28.: A kormány döntésének értelmében augusztus 1-jétől a földgáz fogyasztói ára, fogyasztással súlyozottan átlagosan 27 százalékkal, a távhőszolgáltatás díja 18 százalékkal növekszik. Átalakítják a gázár támogatását, 2007-re szociális kompenzációs rendszert dolgoznak ki.
A kormány döntést hozott, hogy Magyarország 2006 októberében átveszi Hollandiától az afganisztáni Baglán tartományban a NATO keretein belül működő újjáépítési csoport vezetését.

Július

1.: Budapesten a 4-es és 6-os villamos vonalán elindult az első két Siemens gyártású Combino, amely 54 méterével a világ leghosszabb egylégterű villamosa. A járműveket augusztus 1-jén sorozatos műszaki hibák miatt felülvizsgálatra hívta vissza a gyártó, amely felvállalta felelősségét. Zavarok keletkeztek a felsővezetékek, az azokat tartó oszlopok megrongálódása miatt is, utóbbiak egyike a Margit hídon ki is dőlt.
3.: Az Országgyűlés nem választotta legfőbb ügyésszé a köztársasági elnök által jelölt Horányi Miklóst. (Sólyom László nem folytatott előzetes egyeztetéseket a pártokkal, jelöltjét a koalíciós képviselők elutasították.)
4.: A budapesti Kossuth téren az „igazság napja" elnevezéssel tartottak demonstrációt a kormány által bejelentett reformintézkedések ellen. 8-án több országos szakszervezeti szövetség rendezett demonstrációt a megszorítások ellen.
5.: A kormány döntött arról, hogy a MÁV 28, összesen 942 kilométer hosszúságú mellékvonalán megszűnik a vasúti személyszállítás, vonatok helyett távolsági buszok járnak majd.
10.: A Magyar Rádió Zrt.-t felügyelő közalapítvány kuratóriuma Such Györgyöt választotta a médium elnökévé.
14.: Dunaújvárosban lerakták a világ nyolcadik legnagyobb gumiabroncsgyártója, a koreai Han-
kook Tire új gyárának alapkövét. Az 500 millió eurós beruházás 2007 második felére készül el.
24.: Az Országgyűlés elfogadta a felsőoktatásról szóló törvény módosítását, amelynek legtöbb vitát kiváltó pontja a képzési hozzájárulás (tandíj) bevezetése. Elutasították a helyi önkormányzatokról szóló, kétharmados törvény módosítását, amelynek fő eleme a regionális önkormányzati rendszer létrehozása volt. Nem szavazták meg az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot sem, amely 386-ról 298 főre csökkentette volna a képviselők létszámát.
26.: A kormány elfogadta és vitára bocsátotta az egészségügy átalakításának javaslatait tartalmazó Zöld könyvet. Ugyancsak társadalmi vitára bocsátották az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, azaz a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely a 2007 és 2013 közötti időszak fejlesztéseinek általános kereteit tartalmazza.
26.–augusztus 6.: A budapesti Margitszigeten és a Balatonon rendezték meg a 28. úszó Európa-bajnokságot. A magyar úszók és műugrók két arany-, két ezüst- és öt bronzérmet nyertek.

Augusztus

1.: Danks Emese lett a kormány szóvivője.
3.: A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a Baumag-ügy vádiratát a Fővárosi Bíróságra. Balázs Lászlót és 11 társát különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezeléssel, csődbűntett és egyéb bűncselekmények elkövetésével vádolják.
8–15.: A Hajógyári szigeten megrendezték a 14. Szigetet, a kontinentális Európa legnagyobb kulturális fesztiválját.
12–22.: Kolozsváron kezdődött és a debreceni Nagytemplomban tartott istentisztelettel végződött a Magyar Reformátusok V. Világtalálkozója.
19–20.: A szegedi 35. síkvízi kajak-kenu világbajnokságon minden idők legjobb vb-eredményét érték el a magyar versenyzők, összesen 12 arany-, 2 ezüst- és 4 bronzérmet szerezve.
20.: A nemzeti ünnepet záró esti tűzijátékot öt halálos áldozatot követelő, rendkívüli szélvihar és felhőszakadás szakította félbe. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úgy döntött, hogy a vihar ügyében nem lesz politikai felelősségre vonás. Az ombudsmani vizsgálat szerint a történtekért az első számú felelős a rendezvényt megrendelő Miniszterelnöki Hivatal.
31.: A kormány elfogadta a konvergenciaprogramot, amelyben nem szerepel az euró bevezetésének céldátuma. Az ország ötéves makrogazdasági pályáját és a tervezett reformok részleteit is tartalmazó dokumentumot szeptember 1-jén küldték meg az Európai Bizottságnak, amely 26-án elfogadta azt.

A Magyar Televízió székházát ostromló tüntetők néznek farkasszemet a rendőrökkel. Fotó: MTISzeptember

1.: Az áfa 15 százalékos kulcsa 20 százalékra változott.
7.: Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. újraindította a Malév privatizációját.
17.: A budapesti Szent István-bazilika előtti boldoggá avatták Salkaházi Sára szociális testvért, hasonló eseményre majdnem ezer éve nem került sor magyar földön.
Nyilvánosságra kerültek Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott beszédének részletei. A kormányfő a beszédben – helyenként durva szavakkal – a frakciót a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni, s leszögezte: véget akar vetni a sokéves politikai hazudozásnak. A kezdetben terjesztett egyperces, összevágott részletben önkritikusan beismerte: a kormány végighazudta az elmúlt másfél-két évet, négy évig nem csinált semmit. Aznap este a kormányfő lemondását követelő tüntetéssorozat kezdődött a Kossuth téren és több városban. A demonstrálók 25-én petíciójukban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását követelték.
18.: Sólyom László köztársasági elnök úgy foglalt állást: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök „morális válságot" okozott az országban balatonőszödi beszédével.
A Kossuth téri tüntetők egy csoportja a Magyar Televízió élő adásában akarta felolvasni petíciójukat. Amikor ezt elutasították, rátámadtak az épületet védő rendőrökre, majd behatoltak az épületbe, ahol megrongálták a berendezéseket. A következő napokban a tüntetők egy csoportja a város több pontján garázdálkodott.
19.: Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az október 1-jei önkormányzati választást népszavazásnak, a kialakult helyzet alkotmányos megoldásának nevezte, s a Fidesz győzelme esetén egy korlátozott mandátumú szakértői kormány létrehozását szorgalmazta.

Október

1.: Az ellenzék elsöprő sikerét hozta a települési és kisebbségi önkormányzati választás. Minden addiginál magasabb, 53,12 százalékos részvétel mellett a 23 megyei jogú város közül 16-ban lett ellenzéki polgármester, a Heves megyei kivételével minden megyei közgyűlésben Fidesz-többség alakult ki. A települések 86,99 százalékában független vagy parlamenti pártokon kívüli egyéb szervezetek jelöltje győzött. A pártlistára leadott szavazatokból a Fidesz 52, az MSZP 35 százalékot kapott. Budapesten a főpolgármesteri posztot – sorozatban ötödször – Demszky Gábor, az SZDSZ–MSZP közös jelöltje nyerte el. Az urnák lezárását követően mondott beszédében Sólyom László államfő leszögezte: helyre kell állítani a demokrácia iránt a miniszterelnök magatartása miatt megrendült bizalmat, erre az Országgyűlésnek van lehetősége.
5.: Az Európai Bíróság szerint a regisztrációs adó nem egyeztethető össze az európai uniós jogszabályokkal, s mintegy nyolcmilliárd forint kártérítésre kötelezte a magyar államot.
6.: Az országban 52 helyszínen félpályás útlezárással demonstráltak a gazdák a készülő földtörvény módosítása ellen és a várható gazdasági megszorítások miatt.
A Szegedi Ítélőtábla összesen 64 év fegyházbüntetést szabott ki jogerős ítéletében a kecskeméti maffiaper néven elhíresült ügy vádlottaira.
Az Országgyűlés rendkívüli ülése, név szerinti szavazáson 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek. A kormányfő a szavazás előtt bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt.
Mintegy nyolcvanezres tömeg gyűlt össze a budapesti Kossuth téren a kormányfő lemondását követelő Fidesz nagygyűlésen, amelyen Orbán Viktor pártelnök meghirdette az Igen, Magyarország chartát. A Fidesz október 19-éig mindennap nagygyűlést tartott a Kossuth téren, a 7-i rendezvényen Áder János, az Országgyűlés alelnöke bejelentette: büntetőeljárást kezdeményeznek a kormányfő ellen, mert megvalósította a közérdekű adattal való visszaélés büntető törvénykönyvi tényállását. 9-én a Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja úgy döntött, hogy a jövőben „a politikában nem kívánatosnak tartott" Gyurcsány Ferenc minden előre bejelentett felszólalásánál kivonulnak az Országgyűlés üléséről.
9.: Az Országgyűlés a katonai fűügyészt, Kovács Tamást választotta hat évre legfőbb ügyésszé, akit november 2-án iktattak be.
15.: A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Olaszliszkán helybeli romák brutális kegyetlenséggel halálra vertek egy tiszavasvári tanárt, aki autójával elsodort egy 11 éves kislányt.
17.: A paksi atomerőműben megkezdődött a 2003. április 10-én történt üzemzavar során megsérült fűtőelemek eltávolítása.
21.: Az MSZP kongresszusán Hiller István pártelnök az MSZP kiállását hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc kormányfő mellett.
23.: Budapesten a demonstrálóktól megtisztított Kossuth téren az 1956-os forradalom 50. alkalmából tartott központi megemlékezésen 47 ország képviselői voltak jelen, köztük 18 államfő és 2 kormányfő. A Műegyetem épületénél felavatták az ’56-os szervezetek képviselőinek javaslatára emelt emlékművet, majd este a Felvonulási téren (ettől kezdve Ötvenhatosok terén) az 1956-os forradalom és szabadságharc központi emlékművét.
A Kossuth térről hajnalban kiszorított és a hozzájuk csatlakozó tüntetők a nap folyamán több összetűzést provokáltak a rendőrökkel (a Városháza parkban beindítottak egy ott kiállított tankot is), akik könnygáz és gumilövedék bevetésével próbálták feloszlatni őket. A zavargások során 167 tüntető és rendőr sérült meg.
A Fidesz és a KDNP az 1956-os forradalom 50. évfordulóján a budapesti Astoriánál rendezett nagygyűlésén Orbán Viktor pártelnök bejelentette, hogy a párt ügydöntő népszavazásokat javasol a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében.
24.: Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke Strasbourgban, az Európai Parlament néppárti frakciójának ülésén nagy visszhangot kiváltó beszédben sürgette, hogy az Európai Unió ne nyújtson segédkezet semmilyen megfontolásból hazug és csaló, a kommunizmus erkölcsi örökségét máig fel nem adó kormányzatoknak.
25.: A kormány elfogadta a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet (Új Magyarország Fejlesztési Terv), amelynek keretében 2007 és 2013 között 6943 milliárd forint európai uniós és magyar fejlesztési forrással rendelkezik majd pályázatokon keresztül.

November

4.: Országszerte ünnepségeken emlékeztek meg az 1956-os forradalom leverésének 50. évfordulójáról.
8.: Gergényi Péter, Budapest rendőrfőkapitánya benyújtotta nyugdíjazási kérelmét, amelyet a miniszterelnök kérésére Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter nem írt alá.
13.: Hivatalosan is Pécs lett Európa kulturális fővárosa 2010-ben, Essennel és Isztambullal együtt.
15.: A kormány döntése alapján 2007-ben négy százalékkal emelik a nyugdíjakat.
A külügyi szóvivő közölte: az elmúlt hetekben száznál is több Baranya megyei roma érkezett Svédországba a jobb élet és munkalehetőségek reményében. Miután uniós állampolgárként a menedékjogot nem kapták meg, később számosan hazatértek közülük.
16.: Bejelentették Klonilla, az első magyar klónozott egér megszületését.
Budapesten a második magyar–román együttes kormányülés alkalmával tíz kétoldalú együttműködési megállapodást írtak alá.
17.: A kormány benyújtotta a parlamentnek a kórházfejlesztési törvényt, amely 12 ezer kórházi ágy megszüntetését vagy átalakítását írja elő.
20.: Az Országgyűlés elfogadta a gyógyszerellátásról szóló törvényt, amely egyes vény nélkül kapható készítmények gyógyszertáron kívüli forgalmazását is lehetővé teszi.
20–21:.Az Országos Választási Bizottság a Fidesz és a KDNP hét népszavazási kezdeményezése közül csak három, az egészségügy és a földtulajdon témakörébe tartozót hitelesített.
22.: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az együttműködés jegyében tett kezdeményezést az önkormányzati vezetőkkel megtartott egyeztetésen. Az ellenzéki önkormányzatok vezetői pr-akciónak minősítették a találkozót.
23.: A Mol Magyar Kőolaj- és Gázipari Nyrt. nyerte a biztonsági földgázkészlet elhelyezésére szolgáló tároló kapacitásra kiírt tendert.
25.: Pataky Péter addigi alelnököt választották meg a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnökének az MSZOSZ VI. kongresszusán.
A Fidesz Győrben tartott rendkívüli kongresszusán létrehozták az Önkormányzati Képviselők Fórumát.
27.: Elfogadta az Országgyűlés a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt, amely a korai nyugdíjazás feltételeinek módosítását, korhatár alatti kereső tevékenység esetén a nyugdíjfolyósítási szabályok változását és a nyugdíjszámítási szabályok módosítását tartalmazza.

December

1.: A kormány balatonőszödi ülésén arról döntött, hogy a Nyugati pályaudvar környékén épül fel a kormányzati negyed. A kabinet jóváhagyta és elküldte Brüsszelbe a módosított konvergenciaprogramot.
A Szépművészeti Múzeumban megnyílt a Van Gogh Budapesten című kiállítás. Magyarországon még soha nem rendeztek hasonló volumenű tárlatot.
5.: Az Országgyűlés elfogadta a 2007. évi költségvetés főösszegeit, a tervezett hiány 1 656 485,6 millió forint.
6.: A kormány elfogadta az Új Magyarország Fejlesztési Terv tizenöt operatív programját, amelyeket benyújtanak az Európai Uniónak.
8.: Törökbálinton felfüggesztették a M.E.G.A. Trade cégcsoport négy raktárának működését, mert a szakhatósági ellenőrzés kiderítette, hogy nagy mennyiségű árut meghamisított szavatossági adatokkal továbbították az üzletekbe.
11.: Az Országgyűlés döntése értelmében 2007. február 15-étől a háziorvos és szakorvos felkeresésekor vizitdíjat, a kórházi tartózkodás idejére napidíjat – alkalmanként 300 forintot – kell fizetnie a betegnek. Az egészségbiztosítás körében végzett tevékenység felügyeletéről szóló törvény elfogadásával megalakulhat az Egészségbiztosítási Felügyelet, mely egyfajta egészségügyi fogyasztóvédelmi szervezet lesz. Módosítottak egyes szociális tárgyú törvényeket is, így a jövőben csak azok kaphatnak segélyt, akik részt vesznek az önkormányzatok által szervezett közmunkában, s 2007-ben emelkedik a családi pótlék havi összege is.

Idén hagytak itt bennünket

Január 6.: Zavadszky Gábor (32) labdarúgó, az Apollon Limassol ciprusi klub futballistája; 9.: Veér András (67) pszichiáter, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet volt főigazgató-főorvosa; 18.: Orbán István (67), az Egis Gyógyszergyár Rt. vezérigazgatója; 19.: Agárdi Gábor (84) Kossuth-díjas művész, a Nemzet Színésze
Február 4.: Dalnoki Jenő (64), az 1952-ben olimpiai bajnok magyar válogatott labdarúgója, edző; Betty Friedan (85), a modern amerikai nőmozgalom megalapítója; 10.: Csák Ibolya (91), az 1936-os berlini olimpia magasugró bajnoknője; 22.: Veres Pál (88) orvos, Aranytollas újságíró, akit a közvélemény elsősorban sajátos humorú szexológusként ismert; 27.: Bene Ferenc (62) olimpiai bajnok labdarúgó, az Újpesti Dózsa legendás csatára; 28.: Kaló Flórián (74) Jászai Mari-díjas színész, érdemes művész
Március 9.: Halász Péter (63) író-rendező-színész, a kortárs színházművészet egyik legeredetibb hazai alkotója; 12.: Gyulai István (63), a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főtitkára, 28-szoros magyar bajnok atléta, egykori népszerű televíziós személyiség; 18.: André Szőts (69) magyar–francia filmproducer-rendező; 26.: Béres József (86) Széchenyi-díjas kutató, a Béres csepp megalkotója
Április 22.: Kávássy Sándor (72) történész, volt kisgazda országgyűlési képviselő; 24.: Jeney László (83) kétszeres olimpiai bajnok, a magyar vízilabdasport kiemelkedő egyénisége
Május 8.: Somlyó György (86) Kossuth- és József Attila-díjas költő, esszéíró; 31.: id. Lázár Vilmos (64) tizenegyszeres fogathajtó világbajnok, a magyar lovassport Széchenyi-díjasa
Június 2.: Tardos Márton (77), az SZDSZ egyik alapítója, volt országgyűlési képviselő, a rendszerváltás kiemelkedő alakja; 12.: Ligeti György (83) Kossuth-díjas zeneszerző, a 20. századi zenetörténet egyik legnagyobb alkotója; Illés György (92) kétszeres Kossuth-díjas operatőr; 21.: Sárosi Imre (98) legendás úszóedző, aki tanítványaival világraszóló eredményeket ért el
Július 2.: Horváth Balázs (64), az MDF, majd a Fidesz országgyűlési képviselője, az Antall-kormány volt belügyminisztere; 15.: Pálfi István (40), az Európai Parlament néppárti képviselője, korábban a Fidesz országgyűlési képviselője; 30.: Zenthe Ferenc (86), a Nemzet Színésze, Kossuth- és Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész
Augusztus 2.: Szusza Ferenc (82), az Újpest legendás labdarúgója, edző
Szeptember 1.: Faludy György (96) Kossuth-díjas költő, műfordító, író, a magyar irodalom doyenje; 16.: Körmöczy Zsuzsa (82), minden idők legjobb és legeredményesebb magyar női teniszezője; 23.: Pege Aladár (67) Kossuth-díjas dzsesszmuzsikus, bőgőművész, zeneszerző, érdemes művész; 30.: Sütő András (80) Kossuth-díjas erdélyi magyar író
Október 13.: Kállai Pál (73) mesterzsoké, a magyar lóversenysport legnagyobb alakja; 15.: Tarnói Gizella (59) újságíró, az Élet és Irodalom című hetilap főszerkesztő-helyettese; 27.: Gregor József (66) Kossuth- és Liszt-díjas operaénekes, kiváló művész; 28.: Bence György (65) filozófus
November 8.: Litván György Széchenyi-díjas történész; 17.: Puskás Ferenc (79), minden idők legnagyobb magyar labdarúgója, az Aranycsapat kapitánya; 27.: Határ Győző (93), Londonban élő Kossuth-díjas író
December 3.: Machos Ferenc (74) 29-szeres válogatott labdarúgó; 22.: Lázár Ervin (70) Kossuth-díjas író, elbeszélő, meseíró