Szegedi az év első kisbabája

Dórika szüleivel, Gárdián Sándorral és Varga Mónikával. Fotó: Segesvári Csaba– Szerintem Mónira hasonlít. A haja és a homloka mindenképp az övé, az orra viszont a mamáé – állapította meg Csonka Kitti, az idei év első szegedi kisbabájának leendő keresztanyja. A család a kettes kórház szülészetén állta körül a csöpp kislányt, a 3120 grammal, 51 centiméterrel született Gárdián Dórát. A barna hajú baba 2007. január elsején nulla óra egy perckor jött a világra. Ezzel a „teljesítménnyel" nemcsak a megye, de az ország első babája lett a szegedi kislány.

Édesanyja, a 22 éves Varga Mónika mindig úgy tervezte: fiatalon lesz édesanya. Hogy kislányt vagy kisfiút szül, az nem volt fontos, csak – ahogy mondani szokták – egészséges legyen. Első babáját, Dórikát egyébként majdnem Fanninak nevezte el, de végül úgy döntött: a Gárdián Dóra szebben hangzik.

A rokoni gügyögéseket, a fényképezőgép kattogását addig rezignáltan tűrő kislány grimaszolni, csücsöríteni kezdett, majd édesanyjára nézett.
– Sosem láttam még ilyen szép babát – jelentette ki Kitti, a keresztanya.
A család egy másik tagja pedig magyarázni kezdte: nem csoda, ha kisimult az arca, nem kellett sokat küzdenie. Mivel farfekvéses volt, császármetszéssel született.

A kisasszonyt otthon készen várják a bababútorok és a babaruhák. Édesapját azonban mégis felkészületlenül érte a hír, hogy január elsején születik a lánya. Gárdián Sándor – aki úgy tudta, csak egy héttel később lesz apa – egy buliban ünnepelte a szilvesztert. Valamit azért mégis megérezhetett, hiszen barátaival beszéltek arról, milyen különleges
lenne, ha újév napján jönne a világra Dóra.

Sándor egyébként akkor sem vett volna részt a szülésen, ha az hagyományos módon történik. – Elájultam volna – közölte. Mónika és Sándor azt mondták, nem terveznek újabb gyereket, Dórikával már teljes a család. Igaz, őt sem tervezték. „Csak jött, de mi nagyon örülünk neki."

Újévi packázás

Az első babát minden évben bemutatjuk, de ez alkalommal majdnem le kellett erről mondanunk. A kettes kórházban ugyanis a portás közölte velünk az utasítást: nem mehetünk fel az édesanyához – annak ellenére, hogy ő telefonon erre előzetesen engedélyt adott. A városi kórház ugyanis csak a városi televízió stábjának engedi meg, hogy meglátogassa az anyát. Néhány telefonnal később már úgy szólt a módosított ukáz: csak helyi média léphet be a szülészetre, országos nem. Amikor végre találkozhattunk a családdal, a kórteremben még figyelmeztették az édesanyát: nem köteles válaszolni a kérdéseinkre, sőt ha nem akar, nem is kell szóba állnia velünk.