Szeged és környéke

2007.03.02. 15:19

Érintések nyomára vadásznak a rendőrök

Marabutollas ecsettel felfegyverkezve mennek ki különböző bűnesetek helyszínére a Szegedi Rendőrkapitányság technikusai, hogy onnan ujjlenyomatokkal térjenek vissza munkahelyükre. A nyomatokat 12 egyedi pont megtalálásáig vizsgálják.

Kiss Gábor Gergely

Tizenkét pont. No nem a hajdani úttörők kötelességeire, illetve a márciusi ifjak egykori követeléseire gondolt Tímár Ferenc alezredes, amikor munkájának egyik meghatározójáról faggattuk. A Szegedi Rendőrkapitányság bűnügyi technikai osztályának vezetője szerint ennyi pont egyezése esetén tekintik azonosnak az ujjlenyomatokat, tehát 12 egyedi sajátossági pont megtalálása után a személyazonosságot a világon mindenütt perdöntő tényezőként fogadják el.

Jubileum

Magyarországon az első ujjlenyomat-azonosítás pontosan száz évvel ezelőtt történt. Dános községben 1907 nyarán egy csárdát ismeretlen tettesek felgyújtottak, a tulajdonost és családját megölték, majd egy kisbaltával felaprították. A budapesti rendőrök a helyszínen egy véres baltát találtak, amiről levették az ujjlenyomatokat. 200 gyanúsított volt, de az ujjlenyomat alapján sikerült beazonosítani egy cigányvajdát és annak lányát, akik később beismerték: ők követték el a bűncselekményt. Európában egyébként Anglia után Magyarország volt a második ország, ahol a bűnesetek felgöngyölítéséhez az ujjlenyomatok rögzítését is bevetették.

Amíg az ujjnyomtöredéket egy akciófilmben néhány perc alatt rögzítik és megtalálják annak gazdáját, a valóságban ez sokkal hosszadalmasabb eljárás. – A helyszínen talált és levett ujjlenyomatot egy szakértőnek küldjük el, aki arról mond véleményt, hogy azok a töredékek, amiket találtunk, egyáltalán alkalmasak-e az azonosításra. Létezik egy számítógépes nyilvántartás, ahol azoknak az ujjlenyomatait rögzítették, akik életük során már összeütközésbe kerültek a törvénnyel. A gép a bevitt adatok alapján – ha talál egyezőséget – felkínálja a lehetőséget, kiktől is származhatnak a nyomok – beszélt Tímár Ferenc a minta útjáról. Az ország összes levett ujjlenyomatát egy központi nyilvántartásban tartják számon. – Az ujjlenyomat máig az egyetlen, ami alapján egyedileg azonosítható az ember. Annak az esélye, hogy a világon egy ujjnyomhoz hasonlót találjanak, egy a 64 milliárdhoz.

Hogyan történik a nyomrögzítés? Nem kell más hozzá, mint egy mókusszőrből vagy marabutollból készült ecset, valamint egy ügyes kezű bűnügyi technikus, aki különböző porok vagy folyadékok segítségével hívja elő a lenyomatot, amit az ajtóról, pultról és egyéb helyekről egy ragasztópapírral húznak le. Sokkal prózaibb módon történik a rögzítés, ha valakit gyanúsítottként állítanak elő a rendőrségen: mindkét kezének ujjait, valamint tenyerét tintába mártják, majd egy adatlapon rögzítik a lenyomatokat. A Szegedi Rendőrkapitányságról havonta 200 ujjlenyomatot küldenek fel a központi adatbázisba, az alosztály munkatársainak pedig naponta húsz helyszínre kell kivonulniuk nyomokat rögzíteni. Az esetek felében mindig találnak ujjlenyomatot, ami – bár erre Magyarországon nincsenek pontos kutatási eredmények – az alezredes tapasztalatai szerint két hétig „él", azaz ennyi ideig lehet jól rögzíteni. Vegyszerrel azonban hónapos nyomokat is elő tudnak csalogatni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!