Magyarországon marad a génmódosítatlanság

Rengeteg embert foglalkoztat – és ellentétes véleményeket vált ki belőlük –, hogy az uniós tagállamok környezetvédelmi minisztereinek brüsszeli ülése leszavazta az Európai Bizottság indítványát, mely szerint Magyarország köteles lett volna engedélyezni a MON810 nevű, génmódosított kukoricafajta vetését. Neves szegedi szakembert kérdeztünk, mi is pontosan ez a kukorica, mi múlik vagy nem múlik termesztésének engedélyezésén?

– A MON810 kukoricafajtába a Bacillus thüringiensis baktérium génjét ültették be – mondja Györgyey János, az MTA Szegedi
Biológiai Központ Növénybiológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Ez olyan fehérjét termel, mely az erre érzékeny, a növényt fogyasztó hernyók emésztőrendszerében méregként hat, és a rovar elpusztul. A kártevők közül csak a kukoricamoly, és a gyapottok-bagolylepke hernyóira hat. Más lepkefajokéra szintén, de ezek hernyóinak nem tápláléknövényük a kukorica, így nem kerülnek veszélybe.
A kukoricamoly ma kevés károsodást okoz Magyarországon, de a globális klímaváltozással egyre terjed. Vele kapcsolatban nálunk főleg a hernyójának rágásai nyomán megjelenő gombabetegségek okoznak gondot, így a fuzárium, melynek hatására a kukoricában mikotoxin jelenik meg. A mikotoxin-tartalmat pedig a kukoricát vásárló cégek mérik – tehát jelenléte, egy bizonyos határon túl, gátolhatja az értékesítést. S milyen haszna lehet a tilalom fönntartásának? „Magyarország megőrizte a szüzességét", ha egy külföldi vásárló „eredeti" kukoricát akar beszerezni, továbbra sem szorul bizonyításra külön eljárásokkal, hogy a termény nem génmódosított.

– Van viszont egy furcsa dolog – mondja végül a szakember. – A gazdasági károkat okozó élőlényekkel szemben méreganyagokat termelő génmódosított kukorica terjesztésének akkor van értelme, ha alkalmazásával vegyszereket válthatunk ki, olyanokat, amelyek hozzá képest sokkal inkább veszélyeztetik a környezetet. Az említett kukoricakárosítókkal szemben azonban a gazdák, legalábbis nálunk, többnyire nem is tartják szükségesnek a vegyszeres védekezést – tehát a génmódosított kukorica akkor sem váltott volna ki sok vegyszert, ha engedélyezik bevezetését. A sokkal kártékonyabb kukoricabogár ellen viszont muszáj vegyszeres védekezést alkalmazni. És bár e vegyszeres védekezés valóban nagy pusztítást okoz a talajéletben, kukoricabogárral szemben ellenálló génmódosított kukoricafajta bevezetésére még csak kísérlet sem történt Magyarországon.

Érte és ellene

– Bár nem tartjuk szakmainak, tudomásul vesszük a döntést. Más országokra összpontosítjuk tevékenységünket – mondja Czepó Mihály, a MON810 engedélyezési eljárásának vezetője, a Magyar Biotechnológiai Szövetség nevében. A kukoricamoly egyébként főleg az ország déli területein jelentkezik. S míg korábban évente csak egy nemzedéke volt, most már két nemzedéke is megjelenik – teszi hozzá. Környezet- és természetvédelmi szervezetek óriási győzelemként értékelik az ügyet. – Semmiféle egészségügyi tanulmány nem született még arról, hogy a génmódosított kukorica hosszú távú fogyasztása miként hat az emberi szervezetre – hívja föl a figyelmet Nemes Noémi, a Greenpeace kampányfelelőse. Magyar kutatók megállapítása szerint a génmódosított kukorica 1500-2000-szer több méreganyagot termel, mint amennyi egyszeri, engedélyezett, biológiai védekezésre alkalmas kezeléssel a környezetbe jut. Pollenje is tartalmaz toxint, ezért például a kukoricatáblák szegélyén gyakori csalánon élő, védett nappali pávaszem hernyóinak 20 százaléka is elpusztulhat. Gazdaságilag pedig egyértelmű a génmódosítatlan kukorica előnye: Európa-szerte erre van kereslet, és Magyarország már úgy vonult be a köztudatba, mint génmódosítástól mentes övezet, s ha ilyen terméket akar beszerezni, mindenki hozzánk fordul.