Citromossal készülnek a szezonra a sörösök

– Vendéglátósként kezdtem a kilencvenes években, és csapolt sört akartam árusítani. Csakhogy képtelenség volt csapoló berendezést beszerezni. Hát, ha nem tudunk sört csapolni, elkezdünk sört gyártani, gondoltuk. Így is történt – emlékszik vissza a kezdetekre Sipos Tamás sörfőzde-tulajdonos.

Egér a sörben!...

Létezhet-e, vagy csak elterjedt városi legendaként, „egér a sörben?" – Ma már nem létezhet, Szegeden főképp nem, de a rendszerváltás előtt, nagy sörgyárakban egykor bizony előfordulhatott – mondja Kelemenné Annamária. Eredete: az egér a szeméttelepen bemászott az üres üvegbe, kijönni azonban már nem engedte a befelé hajló üvegnyak. Elpusztult tehát, mumifikálódott, és az évek alatt az üvegfalra rászáradt az egérmúmia. Mikor az üveget a kukázók visszaváltották, a gépi mosás nem tudta eltávolítani az üvegről. Így miután az üveget újratöltötték s lezárták, az egérmúmia visszaduzzadt eredeti méretére – olyan hatást keltve, mintha a sörrel együtt töltötték volna bele az üvegbe. És következett a sikítás: „Egér a sörben!..."

De nemcsak ők gondolták így akkoriban, hanem országszerte többszázan. Ennyi sörfőzde – hangulatosabban: serfőzde – kezdett hirtelen működni a rendszerváltás-tájban. Hisz még mindenkinek élénken emlékezetében élt az a korszak, mikor nyaranta hiánycikk volt a sör, s hiába írták az újságok, „Lesz elegendő sör a nyáron!", sosem volt elegendő sör a nyáron. És egy ilyen állapot után sörgyárat, de legalábbis serfőzdét létrehozni – felért a mennyország-alapítással. Később, kellő technológiai-laboratóriumi háttér hiányában a legtöbbjük azonban bezárt.
E sors várt volna Sipos Tamásék cégére is, csakhogy összejöttek a – kimondottan a számtalan, kisüzemi sörfőzde kisegítésére létrejött – Fokoló Kft.-vel, melytől aztán igazából megtanultak sört főzni.

– Pécsről jövök, ott a központunk, s Kárpátaljára megyek tovább, egy ottani sörgyárnak segítséget nyújtani – mondja az épp jelen lévő Kelemenné Tikos Annamária, az élelmiszer-ipari mérnökök alapította Fokoló vezetője. Ő honosította meg az igazi, ír vörös sör gyártását Szegeden, a Sipos-féle cégnél. Persze, a szegedi sörfőzde nemcsak ír sört készít, hanem szegedi sört is, kétfélét. Az egyik édeskés, a malátaíz jellemző rá, a másik kesernyésebb. Egyiküknek, nemes egyszerűséggel, csupán az a neve, hogy Szögedi sör. Már az elnevezés is igazi szegedikum! – Mindemellett nyáron citromos sört is gyártunk. Ha harminc fok fölé kúszik a hőmérő higanyszála, nagy kereslet van rá – beszéli a sörfőzdetulajdonos. A sörfőzőknek – a jelek szerint – használ a globális fölmelegedés. Elképzelhető, ettől lesz Szeged sörnagyhatalom – legalább ennyi haszna legyen a klímaváltozásnak. A szegedi sör már így is kapós, az országban mindenfelé eljut. A hírek szerint másutt jobban fogy, mint Szegeden – senki sem lehet próféta saját hazájában.