Összefognak az őslápi növényritkaságokért

Számtalan növényritkaság otthona a védett zsombói ősláp. A terület egyik ismerője, Margóczi Katalin botanikus, a Szegedi Tudományegyetem ökológia tanszékének oktatója a lápi páfránytól egy különleges májmohán át az orchideák közé tartozó mocsári kosborig sok, veszélyeztetett növényt fölsorol mint itteni specialitást. Ezeket annyiféle veszély fenyegeti, hogy hirtelen azt sem tudjuk, melyikkel kezdjük. – Környékbeli termelők földjeik védelmében csatornákat ástak, melyek levezetik a láp vizét. Másutt pedig, ahol a vízszűke okoz gondot, öntözőtavakat létesítenek – mondja Monori Gyula, a zsombói művelődési ház vezetője, természetvédő. Pedig az öntözőtavakkal aligha járnak jól, mert az innen nyert víz elszikesíti a földeket. A terület leglátogatottabb része teljesen elszemetesedett. Másutt a negyvenes-hatvanas években erdei- és feketefenyővel fásították a terület egy részét. Ez önmagában sem kedvező, az meg főleg nem, hogy az epertermelők – éjnek idején, holdvilágfénynél, pótkocsiszámra – elhordják a fenyvesek földjét, mert az kedvező a környéken nagy mennyiségben termesztett gyümölcsnek.

Szakdolgozat, őslápból

Rengeteget tesz a láperdőért a zsombói általános iskola. Zsírosné Vass Judit igazgatóhelyettes annak idején az ősláp témakörében írta szakdolgozatát, a városvédő-botanikus Csongor Győző, a terület nagy ismerője segítségével. Az iskola rendszeresen szervez kirándulásokat a területre – csak oda, ahol az emberi jelenlét nem okoz kárt –, és az iskolások évről évre rengeteg szemetet is eltávolítanak a láperdőből.  – Szemléletváltozást kellene elérni, hogy megmaradjon az ősláp – mondja a természetvédő. Megoldást jelenthetne, ha a terület egy részét elzárnák a látogatóktól – más részét pedig kirándulóhellyé fejlesztenék, így tehermentesítve az igazán megvédendő részt. E célokat az önkormányzat is támogatja – élén Gyuris Zsolt polgármesterrel –, hisz a zsombói ősláp olyan terület, ahonnan az ország túlsó végéből is érkeznek turisták. S ha jönnek, pénzt is költenek, tehát a településnek nagy hasznot hozna az ökoturizmus fölfejlesztése. A Szegedi Tudományegyetem növénytani tanszéke – mint Mihalik Erzsébet tanszékvezetőtől megtudtuk – szívesen nyújtana szakmai segítséget például tanösvény létrehozására, s a röszkei központú Beretzk Péter Természetvédelmi Egyesület szintén pártolja az őslápmentő kezdeményezést.

S végül szóljunk arról, miért is jó a fenyvesek talaja a bogyósgyümölcsnek! Mint Monori Gyula magyarázza: a fenyőerdő úgy alakítja át a talajt, hogy ott aljnövényzet meg nem terem – a fenyő így védekezik a tápanyagkonkurensek ellen. S az átalakított talaj az új helyen is ugyanilyen hatást fejt ki: nem gazosodik el a terület. Csakhogy a termelői érdekek mellett a természetvédelemre is gondolnunk kell.