Ma nyílik a XV. szegedi sörfesztivál az Etelka soron

Tizenötödik alkalommal rendezik meg a szegedi sörfesztivált, kapui ma délután kettőkor nyílnak ki az Etelka soron. Az ötnapos rendezvény előtt Seres és Sörös vezetéknevű embereket kérdeztünk – viszonyukról az árpaléhez.

Seres János gépjárművezető-oktató – bár foglalkozása a legcsekélyebb mértékben sem egyeztethető össze a nedűvel – szereti a habzó italt. – A magyar sörökre esküszöm, a külföldieket keserűnek tartom – számolt be ízléséről. Vezetéknevéből következtethetünk sörkészítő felmenőkre? – A dédszüleim Kiskunfélegyházán pékséget üzemeltettek. Mivel a kenyérnek, és néhány sörnek is a búza az alapanyaga, csak ilyesformán lehet kapcsolatba hozni családnevünket az itallal – mesélte.

– Nem szeretem a keserű italokat, így a sört sem. Ezt már Pappné Sörös Julianna óvónő mondta, aki férjével együtt ettől függetlenül kilátogat a fesztiválra. – Olyankor csábulok el, ha sörkülönlegességekről van szó, de akkor is csak egy kortyot iszom belőlük – mondta Sörös Julianna. Mivel csillapítja ilyenkor a szomját? – Ásványvízzel – hangzott kristálytisztán a válasz.

Apácák és a koleszterin

Egy spanyol kutatócsoport apácákon tesztelte legújabb felfedezését: a sör csökkenti a koleszterinszintet. Az ötven apáca napi fél liter sört ivott negyvenöt napon keresztül: koleszterinszintjük hat százalékkal csökkent. Egyikük, Maria Jose nővér elmondta, hogy ha valóban ilyen jó hatással van a sör a szervezetre, ezentúl is fogyasztani fogja; de magáért az ízéért sosem inná, mert nem szereti.

Ki tudja miért, a telefonkönyvben szereplő és tegnap utolért többi Sörös vezetéknevű szegedi sem kedveli a kesernyés italt. Ellensúlyt a Seresek jelentenek: nyolc megkérdezett közül hatan kifejezetten szeretik, míg ketten a tűrhető italok kategóriájába sorolják a sört.

– Nyáron szinte mindig sört iszom – mondta Marton Szabolcs, akinek nem nevében kell keresnünk sörös kötődését. A fiatalember hosszú ideje hirdeti meg „Borok, sörök pálinkák története" című előadását a szegedi egyetemen. Mivel nem akart a levegőbe beszélni, a zsombói sörfőzde vezetőjét arra kérte, elejétől a végéig jelen lehessen egy sörfőzésen. – Az ott tapasztaltakat beépítettem a tananyagba is – mondta Szabolcs. A sörszakértő tanár a fesztiválra látogató férfiaknak a barna söröket, míg a hölgyeknek az egyik legismertebb belga sör fogyasztását ajánlotta, amely lágy, kellemes ízű és nincsen olyan komlós utóíze, mint a többi fajtának. – A sört, csakúgy mint a bort, nem illik éhgyomorra fogyasztani – adott további tanácsot az árpalé rajongóinak Marton Szabolcs.

Mindezzel a fesztivál rendezői is tisztában lehetnek, hiszen a söntések mellett nyolc étterem kínálja majd ételeit.

 

Kis magyar sörtörténelem

A sör – régiesen ser – szavunk török eredetű, amelynek jelentése „sárga". A klasszikus értelemben vett gabonából készített, főzött sör említése legkorábban 1090-re tehető, de az 1091-es pannonhalmi oklevél az igazán árulkodó, ami szerint a településen akkor már nagy mennyiségben főztek komlózott sört. A magyarországi sörfőzés legkiemelkedőbb szereplője a Dreher család volt. Franz Anton Dreher a 18. század második felében először bérbe vette, majd megvásárolta a schwechati városi serházat. Fia, Anton Dreher apja örökébe lépett és 1862-ben Perlmutter Jakab Kőbányai Serházát vette meg. A dinasztia utolsó tagja Dreher Jenő volt, akinek 1948-ban államosították gyárait. A vállalatnak ma hagyománytiszteletből Dreher Sörgyárak Rt. a neve.