Szúrós-virágzó kaktuszok

„Tudja Isten, hogy mi okból szeretem, de szeretem!" – vall Petőfit idézve szenvedélyéről Éva. Mert a pozsgások és a szúrós kaktuszok változatosságát annyira vonzónak találja, hogy a Mars téri piacon, az algyői búcsúban, a szarvasi arborétumban járva újabb és újabb növényt vásárol.

A száznál is több cserép most a kertbeli almafa alatt és a teraszon „nyaral". Télen viszont a családi ház nappalijában foglal minden helyet – a szekrény tetejétől kezdve, a polcokon át egy külön állványig. Ilyenkor a család többi tagjában föl-föllángol a gyűjtőszenvedély elleni szenvedély.

„Néha megy a szurka-piszka a szúrós-szőrös kaktuszok miatt – ismeri el Éva. – Pedig nem csak szúr, gyógyít is e növény. Például az aloe vera levelének zselés belsejét használtam már, mikor késsel vágtam meg a kezem, de akkor is, amikor zsír freccsent a karomra. Fájdalomcsillapító és gyulladás gátló hatása meggyorsítja a gyógyulást. A kaktuszok látványa a lelkemet melengeti. De a család is gyönyörködik például a tigrismintájú szirmokban, vagy épp az égő vörös, tölcsér alakú virágban." Mert júliustól kezdve hol az egyik, hol a másik kaktusz (még a legszúrósabb is) virágba borul.