Titok, ki hogyan szavazott az egészségügyi integrációról

Újra szavaz július 9-én az egyetem szenátusa a szegedi egészségügyi integrációról. Óriási a tét, az uniótól remélt több tízmilliárd forint, valamint a városi egészségügy hatékonysága múlhat a döntésen. Mi lesz, ha a felelősségteljesen gondolkodó szenátusi tagok ugyanúgy szavaznak, mint hétfőn: nemmel. Mi van az igenek és a nemek mögött? – próbáltuk kideríteni.

A Szegedi Tudományegyetem szenátusa 21 igennel, 21 nem szavazattal és három tartózkodással hétfőn leszavazta az egészségügyi integráció tervét. Nem kapta meg a többséget az a szerződéstervezet, amelyet az egyetem a szegedi önkormányzattal kötött volna az eddig városi fenntartású kórház és rendelőintézet működtetésére. Noha a szenátus ügyrendje szerint a döntetlen a nemmel egyenértékű, [namelink name="Szabó Gábor"] rektor a július 9-i ülésen javasolni fogja, hogy a kérdést újra napirendre tűzzék az egyértelműbb testületi állásfoglalás kialakítása érdekében.

Megyei felelősség

[namelink name="Magyar Anna"], a Csongrád megyei közgyűlés elnöke is véleményt nyilvánított a hétfő esti szegedi integrációellenes tüntetésen azzal, hogy kijelentette: „van más út". Tegnap ennek kifejtésére kértük. Az elnök asszony úgy érvelt, hogy a felelős önkormányzat a megszorítások ellenére is működteti kórházait, ellátják a betegeket, nem hagyják, hogy összeomoljon az ellátás. A szegedi helyzetért – amely szerinte bizonytalanná teszi a jövőt – azért érez felelősséget, mivel a megyéből mintegy 60 ezer ember gyógyul itt. Nem érzi-e annak a felelősségét, hogy több tízmilliárdos uniós forrástól esik el integráció nélkül az egészségügy? Azt válaszolta: nem látja a több tízmilliárd forintot. „Mórahalom város polgármestereként, a térség országgyűlési képviselőjeként, valamint a Homokháti Önkormányzatok Többcélú Társulásának elnökeként üdvözlöm a Szegedi Tudományegyetem Szenátusának bölcs határozatát az egészségügyi integrációról szóló döntés elhalasztásával kapcsolatosan" – írta tegnap szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében [namelink name="Nógrádi Zoltán"].

Az egészségügyi integráció ügye régóta megosztja a közvéleményt, lapunk sem először foglalkozik vele. Mint arról már többször beszámoltunk, az integrált egészségügy szinte kiindulópontja az új klinikai tömb megépítésének, valamint a biopoliszprogramnak: erre építve lehetne uniós forrásokat lehívni. Az önkormányzati fenntartású kórház és rendelőintézet működetését a város meghirdette, május 24-éig egyedül az SZTE adott be érvényes pályázatot. [namelink name="Botka László"] polgármester remélte, hogy a szenátusban az igen szavazatok lesznek többségben.

Elmondta, nem a város van kényszerhelyzetben, hiszen a rendelőintézet jelenleg 15-20 millió forintos „pluszban van", a kórház gazdálkodását pedig egyensúlyba hozták. Az egyetem került szerinte kényszerhelyzetbe, hiszen 39 épületet kell párhuzamosan működtetnie, és arra költ jelentős összegeket, hogy az 1920-as évek korszerűtlen struktúráját fenntartsa. Az új klinikai tömb megépítésének viszont csak akkor van értelme, ha előbb létrejön az integráció.

Mi történik, ha a szenátus a jövő héten is nemet mond? Akkor minden marad a régiben – válaszolta a polgármester. „Megérdemeljük, hogy más városok – mint például Debrecen – megelőzzenek bennünket" – mondta. Tudni kell – tette hozzá –, hogy az uniós forrásokért sokan állnak sorba, ha most elszalasztjuk, legközelebb csak 2014-ben, az EU új költségvetési ciklusában lehet pályázatot beadni. Botka abban bízik, hogy miután a szakma támogatja az egészségügyi integrációt, a szenátus hezitáló tagjai is megértik a helyzetet.

Szerettük volna megtudni, hogy a szenátus 45 tagja közül kik azok, akik ellenzik az integrációt és miért. Számosan elmondták a véleményüket, de kikötötték, hogy a nevüket nem adják hozzá; arra hivatkoztak, hogy az egyetem vezetőjének egy korábbi belső rendelkezése szerint ebben az ügyben csak a rektor, illetve az orvoscentrum elnöke nyilatkozhat. Mások arra utaltak, hogy a szenátus ülése zárt volt, a szavazás pedig titkos, ezért nem beszélhetnek a saját döntésükről sem.

EHÖK-elnök nem beszél

Az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) elnöke, [namelink name="Török Márk"] nem osztotta meg velünk véleményét az integrációról, nem mondta meg, hogyan szavazott. Vele együtt – a 12 kart képviselő összesen 24 oktató és kutató, a nem oktatói besorolású 3 egyetemi dolgozó és az érdekvédelmi szervezetek 4 képviselője mellett – összesen 16 hallgató voksol a szenátusban. Hétfőn összesen 45 szavatra jogosult volt jelen az ülésen.

Korábbi információink arról szóltak, hogy az orvoskar illetékesei támogatják az integrációt, ezért más karok képviselőit faggattuk. Többüknek az a véleménye, az egyetemnek és a városnak nyilvánvalóan közös érdeke, hogy egyetemi kézben legyen a teljes egészségügyi ellátás. Egyikük úgy fogalmazott: nem olyan nehéz belátni, hogy az 55 milliárdos költségvetésű város és legnagyobb munkáltatója, az 52 milliárdos költségvetésű egyetem sokkal sikeresebben pályázhat fejlesztési célokért közösen, mint külön-külön. A biopolisz-
programra így van esély. Egyikük szerint sajnálatos, hogy a hezitálók figyelmen kívül hagyják: a szomszéd telkét akkor kell megvenni, amikor azt eladásra kínálja. Ezzel utalt azokra a véleményekre, melyek szerint ésszerű az integráció, de nem most, csak később.

A hétfőn nemmel szavazott egyetemi oktatók is a saját felelősségüket hangoztatták: attól tartanak, hogy az adósságokat fölhalmozott klinikai központra pluszterheket rak a városi kórház és a rendelőintézet feladatainak átvétele és az integrációs döntéssel az összes egyetemi kar rosszabb helyzetbe kerül. Hiszen az SZTE egyetemlegesen felelős minden részlegéért, a klinikai adósságért is jót kell állnia. Félő, hogy a likviditás érdekében a többi kartól kell majd elvonni anyagi eszközöket. Az integrációt ellenzők egyike nem titkolta: nem bízik az orvoskar gazdálkodásának javulásában.

F. K.–S. E.