Vértói idill – csak a tervekben valósult meg

Víz fölé nyúló színpad, partoldalba épített ülőkék, lugasok és pihenők – még 2001-ben, [namelink name="Péter Szilveszter"] fideszes önkormányzati képviselő idejében készültek el az újrókusi Vértó környékének rendezési tervei. A terület kiépítésének vázlatait a budapesti Szent István Egyetem kertészeti és tájépítészeti tanszékének hallgatói rajzolták. A tervekből az évek során alig valósult meg valami. Pedig hat éve a közgyűlés által megszavazott 10 millió forintos támogatásból és a képviselői alapból összesen 15 millió forintot költöttek a parkrendezés első szakaszára.

– Az összeget részben a környezet rendezésére, a világítás kialakítására, a víz minőségének javítására és a domb rendbehozatalára fordítottuk. A víz fölé nyúló, faszerkezetes színpad, valamint a fa ülőkék kialakítását is elkezdtük – mondta a városrész egykori képviselője. A stég azóta már az enyészeté és a további tervekből sem valósult meg semmi.

Rozsdás, szemetes valóság

A Vértó dombján szemétkupacok és rozsdás, darazsak lakta vaskorlát fogadott bennünket. Az látszott, hogy a füvet olykor lenyírják és a fákat is öntözik. A domboldal alján a kopottas, ócska játszóteret viszont nem lehet használni. – A játszótér valóban szégyenfoltja ennek a területnek, sürgősen fel kell újítani – állapította meg [namelink name="Kenderesi-Szabó Mihály"].

Újrókus jelenlegi képviselője, [namelink name="Kenderesi-Szabó Mihály"] megkapta a 2001-ben készült terveket, amelyekre a zöld területek kialakítására kiírt EU-s pályázatokból szeretne forrást találni. – Az eredeti tervek szerint a tó mindkét partján stég állna, ám a házak felőli oldalra tervezett színpadért nem rajongtak a környéken lakók. A szemközti domb oldalában azonban szeretnénk kialakítani egy nagyobb kávézó stéget – árulta el a képviselő.

A Rókusi körút és a Vértói út sarkán fogadó teret építenének ki, innen fahíd vezetne a tavon át a szemközti stégre. A domb tetejére kilátót, a domboldal keleti oldalára pedig kerékpárpályát álmodtak a tervezők. A földhalmot teraszos pihenőkkel, sétánnyal, fákkal és padokkal népesítenék be.

[namelink name="Kenderesi-Szabó Mihály"] szerint a tóra is ráférne egy kotrás, mert az 50-60 centiméteres iszap miatt árad a bűz a környéken. A vízmű két levegőztetőt is működtet a Vértóban, így dúsítják a tó vizét oxigénnel. A tó a környező, mintegy nyolcvanhektáros terület csapadékvizeinek gyűjtőhelye, ide vezetnek az utcai esőcsatornák is. Ezért lenne különösen fontos, hogy a környéken élők, dolgozók semmilyen káros, szennyező anyagot ne öntsenek az utcai lefolyókba, vízelvezetőkbe. A vízmű állítja, hogy a szabálytalan csatornabekötéseket az elmúlt évek során megszüntették. [namelink name="Péter Szilveszter"] is emlékszik, hogy öt éve több mint ezer esővizes csatornafedelet bontottak meg, amelyekben olajat, mosószert és oldószereket találtak. Az egyik tízemeletes lakótömb szennyvize is ide folyt bele. A városrész egykori képviselője meg van győződve arról, hogy jelenleg is akad néhány tiltott csatornabekötés.