Szeged és környéke

2007.11.28. 19:47

Döbbenten kérdezik: még mindig létezik Komócsin utca?

Ópusztaszer - Ópusztaszer főutcáját Komócsin Zoltánról, Rákosi Mátyás propagandafőnökéről nevezték el a hetvenes évek végén. Az utca a mai napig a Szegedhez ezer szállal kötődő rettegett kommunista politikus nevét viseli.

Szabó C. Szilárd

Ez a rendszerváltás után tizenhét évvel senkit sem zavar a kétezer lelket számláló faluban, ahol található Felszabadulás és Tanácsköztársaság utca is.

– Most miért csodálkozik, hogy Komócsin Zoltán nevét viseli a főutca? A mi utcánk meg Tanácsköztársaság utca. Egy csomó papírmunkával járna, ha átkeresztelnék. A fenének van erre ideje és pénze. Nekünk mindegy, milyen nevű utcában lakunk, nem kezdeményeztük az átkeresztelését – közölte a Komócsin Zoltán utcán lévő Pálma presszóban egy középkorú férfi, aki azzal hagyott ott bennünket, miután gyorsan legurította a fröccsét, hogy mennie kell, mert munkaidőben van.

Ópusztaszer, Komócsin Zoltán utca. A múlt rendszer egy szelete. Fotó: Karnok Csaba
Komócsin, a költőóriás

A hatvanöt éves Magony István magányosan üldögélt az ajtónál a presszóban.

– Jó napot, tudja, ki volt Komócsin Zoltán? – kérdeztük.
– Nagyon nagy költő volt Komócsin Zoltán. Aztán úgy jöttek neki a dolgok. Jó gyerek volt – válaszolta az idős férfi.
– Milyen dolgokra gondol?
– Hát a versekre, szépeket írt.
– Azt tudja, hogy kommunista volt?
– Volt párttag is, köpönyegforgató, oda állt, ahová a rendszer ment.

Szabó András évekkel ezelőtt költözött be Szegedre Ópusztaszerről, a Felszabadulás utcáról. Most azért jött haza, hogy meglátogassa édesanyját. Ő tudta, hogy Komócsin pártvezér volt a hatvanas-hetvenes években, de szerinte ezt sokan nem tudják a faluban. Főleg a fiatalabb generációnak nem mond semmit a neve. A helyieket védve mondta, szerinte Szegeden sem tudják azt, hogy ki volt Kukovecz Nana, pedig róla is utcát neveztek el.

Hálából a gázért

János titokzatos és kissé már kapatos volt tegnap délelőtt, amikor Komócsinról kérdeztük. Elmondta, hogy a kommunista politikusról elnevezett utcában lakik, amit szívesen átkeresztelne Liliom utcára, ezért azonban még nem tett semmit. Nem gyűjtött aláírásokat, nem szólt a polgármesternek. Elmondta, amikor Szegeden hivatalos ügyeit intézi, csodálkozva és megdöbbenéssel kérdezik tőle: még mindig létezik Komócsin Zoltán utca?

A megyeszékhelyen a Novotel Szálló előtti tér viselte a pártvezér nevét. Itt a rendszerváltáskor leszedték ugyan a táblákat, de az átkeresztelésre éveket kellett várni. A millenniumi ünnepségsorozat keretében, 2000-ben nevezték el a teret Glattfelder Gyula püspökről.

– Én elvagyok ezzel az utcanévvel, ez ellen biztosan nem gyűjtök aláírásokat – mondta a presszóhoz közeli pékségben Szász Józsefné. A nő tudomása szerint azért nevezték el az utcát Komócsin Zoltánról, mert sokáig az ópusztaszeri szociális otthonban élt a beteg, rokkant lánya. Úgy tudja, hogy a kommunista politikus hálából a faluba vezettette a gázt. Szászné szerint az utcanévváltozással az önkormányzatnak kellene foglalkoznia.

Makra József polgármester. Fotó: Karnok Csaba
A testület semmit sem tehet

– Az önkormányzat kezdeményezheti a keresztelőt, de ha a lakók nem akarják, hogy megváltoztassuk az utca nevét, akkor nincs mit tennünk – mondta Makra József. Az 1998 óta hivatalában lévő, függetlenségét hangsúlyozó polgármester úgy tudja, hogy elődje szondázta az embereket az ügyben a kilencvenes évek elején, de nem volt fogadókészség az újrakeresztelésre. Azóta sem merült fel sem a testületben, sem a lakókban, hogy meg kellene változtatni a múltat idéző utcaneveket. Azt elmesélte, hogy az átkosban szívesen jöttek a politikusok Ópusztaszerre, ahol óriási tömegrendezvényeket, munkás-paraszt találkozókat tartottak az emlékparkban. Makra József gyerekként még hallotta szónokolni Komócsin Zoltánt, aki valóban azért vezettette be a gázt a faluba, mert itt ápolták a beteg lányát. A polgármester azzal zárta a beszélgetést, hogy szerinte az emberek boldogsága nem azon múlik, hogy milyen nevű utcákban élnek.

Komócsin Zoltán és családja

Az 1923-ban született Komócsin Zoltán Szegeden végezte iskoláit. Apja, idősebb Komócsin Mihály révén egészen fiatalon került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1945–1948 között a Magyar Kommunista Párt Szeged városi titkára volt. 1949-től országgyűlési képviselő. 1953-tól a Magyar Dolgozók Pártja agitációs és propagandaosztályát vezette. 1956-ban a Hajdú-Bihar megyei pártbizottság első titkáraként azok mellé állt, akik leverték a forradalmat. 1957-ben vezető szerepet játszott a Kommunista Ifjúsági Szövetség létrehozásában, 1957–1961 között ő volt a KISZ Központi Bizottságának első titkára. 1957-től 1974-ig az MSZMP Központi Bizottságának volt a tagja. 1961–1965 között és 1974 márciusától haláláig, 1974 májusáig a Népszabadság főszerkesztője volt. Komócsin Zoltán öccse, Komócsin Mihály a rendszerváltás előtt évtizedeken át fontos posztokon állt Szeged vezetésében és politikai életében, 1974–1985 között az MSZMP megyei pártbizottságának volt az első titkára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!