Szeged és környéke

2007.11.16. 22:46

Ingatlanadó: tanácstalanok az önkormányzatok

Szeged - Mivel az országgyűlés elfogadta az egységes ingatlanadó tervezetét, lélekben már most mindenki arra készül, hogy 2009-től tíz- és százezreket kell majd befizetnie lakástulajdona után. Holott még nem biztos, hogy adózni kell.

Fekete Klára

Mivel az országgyűlés elfogadta az egységes ingatlanadó tervezetét, lélekben már most mindenki arra készül, hogy 2009-től tíz- és százezreket kell majd befizetnie lakástulajdona után. Holott még nem biztos, hogy adózni kell, hiszen az újabb sarcot nem kötelező bevezetni. A települések vezetői azonban attól tartanak, rákényszerülnek.

Hiába sok a homályos pont a 2009-től bevezethető ingatlanadó körül, az emberek máris számolnak, szinte biztosra veszik, hogy fél százalékot kötelesek fizetni adózott jövedelmükből megvásárolt, nehezen megszerzett lakásuk, házuk után. A vagyon feltételezett értéke alapján kiszámolják, hogy egy 6-8 millió forintot érő panel után is 30-40 ezer forintot elkér majd évente az önkormányzat.

Holott még nem tudni, a településeknek mennyire lesz szükségük a bevételekre 2009-ben, hiszen az ingatlanadó kivetése nem kötelező. S mivel az országgyűlés által megszavazott tervezetben az áll, hogy fél százalék a maximálisan kiróható sarc, optimális esetben akár ennél kevesebbet is kivethetnének az önkormányzatok.

Hogyan számolnának?

A helyi adókról szóló törvény melléklete a tervek szerint megyénként, azon belül eltérő településtípusonként nevezi meg az ingatlanok forgalmi értékhatárait. Az országos adatok alapján a helyi önkormányzatok kijelölik az értékövezeteket, így határozzák meg a típusingatlanok forgalmi értékét, amelyet korrigálni lehet, például az épület korával. A lakóingatlanokra az elképzelések szerint 0,5 százalékos lenne a legfelsőbb adómérték (20 milliós háznál 100 ezer forint), míg a többire, illetve a nem magánszemélyek tulajdonában lévő lakásokra a határ 1,5 százalék.

A helyzet nem könnyű. Szentgyörgyi Pál, Szeged gazdasági alpolgármestere elmondta, eddig még nem foglalkoztak a tervezettel, most a jövő évet készítik elő. Lehetségesnek tartja azonban, hogy olyan körülményeket kell majd figyelembe venniük, hogy kényszerítik-e őket más jogszabályi előírások az új adónem bevezetésére. Szentgyörgyi ugyanis nem tartja kizártnak, hogy az állam a normatív támogatások feltételéül az ingatlanadó alkalmazását köti ki. Tudni kell: a 162 ezres Szegeden a magánszemélyek jelenleg nem adóznak ingatlanaik után, csak a vállalkozók fizetnek 400 forintot egy négyzetméter után.

Hasonló aggályok fogalmazódtak meg Kakas Bélában, Sándorfalva polgármesterében is. Elmondta, retteg minden olyan új adónem bevezetésétől, amely pluszterheket jelent a lakosságnak. Tart azonban attól is, hogy az önkormányzati támogatásoknál „szorításoknak lesznek kitéve". A 8200 lélekszámú, 900 millió forintos éves költségvetéssel rendelkező városban jelenleg is szednek be úgynevezett kommunális adót, ami nem értékalapú, hanem lakóingatlanonként és évente 4800 forint. Ebből 15 millió forintos bevétel származik, ami szerény összeg és jelzi, hogy „erősíteni kell".

Vásárhelyen is szednek be a magánszemélyektől úgynevezett kommunális adót. Antal István, az önkormányzat adócsoportjának vezetője elmondta, 65 millió forint folyik be a város kasszájába (az éves költségvetés közel 20 milliárd forint a 48 ezres lélekszámú városban). Az emberek lakásuk mérete alapján fizetnek minimális, 1500-6000 forint közötti összegeket évente.

Címkék#Szeged

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!