Szeged és környéke

2007.11.04. 18:02

Markovics Ági anya lett

Szeged - A Szegedi Kortárs Balett vezető táncosa világra hozta első gyermekét. Danika múlt héten szerdán kora délután 3 kiló 20 dekával 49 centiméteresen látta meg a napvilágot. Stílszerűen éppen akkor jelzett, hogy megunta az anyaméhet, amikor szülei éppen a kilencedik házassági évfordulójukat ünnepelték.

Gáti Katalin Teodóra

– Volt kollégám, a Volvox együttes egyik tagja, Tóth Szabolcs ugrott fel hozzánk, amikor egyszer csak Ági szólt, hogy valószínűleg elfolyt a magzatvíz. Mivel azonban nem voltak fájások, azt mondta, felesleges rögtön bemenni a kórházba – mondja a szülés izgalmait a kispapa, [namelink name="Tóth Attila"]. – Aztán egy idő után, úgy este 11 körül csak úgy döntöttünk, hogy bemegyünk. Jól is tettük, mert dr. Kalmár László, az orvosunk megállapította, hogy jön a baba. Ő már előre sejtette, amit nekünk csak később mondott: valószínűleg császárszülés vár Ágira, mert mozgásművész lévén kötöttek az izmai, ezért nehezebben tágulhat a méhszáj. Végül igaza lett, miután bekötötték az epidurális érzéstelenítést és az sem hozott eredményt, betolták Ágit a műtőbe. Akkor el kellett engednem a feleségem kezét, de nemsokára kihozták a fiamat. Mielőtt elvitték megmosdatni, megfoghattam. Gyönyörű! – mondja büszkén Attila, aki annyira elfáradt a papás szülés izgalmaitól és a virrasztástól, hogy már arra sem volt ereje, hogy a Szegedi Kortárs Balett táncosaival koccintson egyet.

Az együttes tagjai persze így is megünnepelték az első Kortárs-bébi érkezését. Az apuka ezalatt még kirohant egy éjjel-nappali boltba, és mivel időközben megérkezett Ági anyukája is, lett finom húsleves nagyi módra.

Markovics Ági: Jó lenne, ha mindig velem lenne. Fotó: Frank Yvette
– Életem legjobb levese volt, erőt adott, amire pedig szükségem is volt – mondja boldogan mosolyogva a gyönyörű kisbaba nem kevésbé gyönyörű anyukája. Szenvedésnek, hosszú vajúdásnak semmi nyoma Markovics Ági arcán. Csupán annyit kért, hogy ne rögtön a szülést követően kérdezősködjünk és fotózzunk, ezért megvártuk, míg Danika kicsit megerősödik.

– Háromóránként láthatom, ennyi időközönként hozzák szoptatni. Jó lenne, ha mindig velem lenne, de jólesik most a pihenés is két etetés között. Nagyon ügyesen eszik amúgy, én meg rengeteget iszom, hogy legyen elég anyatej neki. Az étvágya az apjáé – nevet a balettművész. – De Totival épp azt beszéltük, hogy mindenkiből van egy kicsi Danikában: a kisujját eltartja, pont úgy, mint én, a nagylábujja viszont éppen úgy eláll, mint az uramnak. Évek óta terveztük, hogy gyermekünk legyen, de ezt azért nem gondoltam, hogy ilyen mérhetetlen boldogságot hoz az életünkbe!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!