Szeged és környéke

2007.11.21. 22:28

Nem tudnak megegyezni a röszkei pihenő vételáráról

Szeged - A röszkei pihenő nélkül adták át az M5-ös sztráda utolsó 15 kilométeres szakaszát Szeged és az országhatár között tavaly március 11-én. Az állam és a kiszemelt terület magántulajdonosa ugyanis évek óta pereskedik. Hiába hozott a múlt héten a Legfelsőbb Bíróság olyan ítéletet, hogy jogos volt a kisajátítás, a vételárral kapcsolatban megint a tárgyalóteremben találkoznak majd a felek.

Fekete Klára

Röszke az unió schengeni határa lesz az év végétől, itt biztosan meg kell állniuk az autósoknak, akár kifelé tartanak az országból, akár befelé jönnek. Kezet azonban csak a határállomáson moshatnak, az M5-ös sztráda két oldalán ugyanis mindeddig nem épült meg a két autópálya-pihenő azok kereskedelmi létesítményeivel, valamint a benzinkutakkal együtt. Az okokról már beszámoltunk lapunkban: a mintegy nyolchektárnyi terület tulajdonosa, Tanács Imre, a röszkei mezőgazdasági szövetkezet elnöke perben és haragban áll az állammal a terület kisajátítása miatt.

Szeged és Röszke között egyelőre a kamionosok sem pihenhetnek. Fotó: Karnok Csaba

Mennyi az annyi?

A röszkei szövetkezet tulajdonában is volt egy kisebb terület, amelynek négyzetméteréért mindössze 340 forintot fizetett az állam – információink szerint. Ehhez képest magasnak tűnik a magántulajdonosnak felajánlott 1600-1800 forint. Hallani azonban 7-8 ezer forintos négyzetméterárakról is autópálya melletti szántó esetében, vagyis akár 500-600 milliót érhet az ominózus nyolc hektár. Ha azonban mezőgazdasági művelés alól kivont területről van szó, már nem foghat annyira a ceruza. A számtanfeladat megoldása a szakértők feladata lesz.

Az ügy a múlt héten egy Legfelsőbb Bírósági (LB) ítélettel fordulóponthoz jutott ugyan, ám ez még mindig nem azt jelenti, hogy holnap megjelennek a területen a munkagépek (előbb még építési engedélyt is kell kapniuk). Az LB határozata szerint törvényes a kisajátítás. Ezt korábban a tulajdonos vitatta, ezért is fordult bírósághoz: arra hivatkozott, hogy kereskedelmi létesítmény céljára nem lehet földet kisajátítani. Dobay Dezső, a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztési Zrt. (NIF) megbízásából a kisajátításokat végző ügyvéd szerint viszont az autópálya „kerítéstől kerítésig" tart, tehát közérdekről volt és van is szó.

Tanács Imre, aki egy ideje nem kíván nyilatkozni lapunknak, korábban elmondta, ő maga is kereskedelmi létesítményeket, úgynevezett „országkapu-beruházást" szeretett volna létrehozni, ezért vitatta a kisajátítást. Azon is felháborodott, hogy nevetséges árat kínáltak az értékes területért, 1600-1800 forintot négyzetméterenként, vagyis legfeljebb 150 millió forintot. A per máskülönben – közölte [namelink name="Béni Gyöngyi"], a NIF sajtószóvivője – már csak a vételár ügyében folytatódik tovább, az LB új eljárás lefolytatását rendelte el a Csongrád Megyei Bíróságon, szakértők bevonásával.

Plusz egy per

A röszkei magántulajdonos amiatt is pert indított, hogy a sztráda építésekor a beruházó AKA Zrt. földmunkákba kezdett az ominózus területen, és ezzel magántulajdont sértett. Hidvégi Gábor, a koncessziós társaság vezérigazgató-helyettese tájékoztatásul annyit közölt, hogy őket csak közvetve perelték, a földmunkákat ugyanis a kivitelező Strabag Zrt. végezte. Úgy tudjuk, a tulajdonos ma már nem kívánja az eredeti állapot visszaállítását.

Címkék#Szeged

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!