2008 az alföldi borok éve lehet

Csongrádról is többen gratuláltak a soltvadkerti kollégának, a hegyközség elnöke, [namelink name="Ungerbauer György"] szerint ez fontos pillanat. Bár ez az év a termés szempontjából gyenge-közepes volt, jó minőségű és szép csongrádi borokra figyelhetnek föl most a fogyasztók.

Lapunk is hírül adta a közelmúltban, hogy a Magyar Borakadémia ezúttal nem hegyvidéki vagy dunántúli szakembernek, hanem a kunsági borvidéken tevékenykedő Frittmann Jánosnak ítélte oda Az év borásza címet. A szakma „Kossuth-díjaként" emlegetett elismerést 1991 óta évenként ítélik oda. A kiválasztott később is viselheti a címet, az odaítélés évszámával együtt. A 49 éves Frittmannt eddig ötször jelölték az elismerésre. Lapunk vasárnapi kiadásának nyilatkozva arról beszélt, hogy a magyar borokat kegyetlenül nehéz jól menedzselni az uniós piacon, az eladás módjával lehet a baj, hiszen a világ legjobb borvidékét, a tokajit sem tudjuk igazán sikeresen reklámozni.

Mindez biztosan így van – de az is biztos, hogy Frittmann elismerése jókor jött az alföldi borvidékeknek, ennél jobb reklámot nem is kaphattak volna. A kilencvenes évek borhamisítási ügyei miatt leromlott az itteni – elsősorban a kunsági, de nagy általánosságban az alföldi – nedűk renoméja, most azonban ismét fölfigyelhetnek a fogyasztók a síkvidéki borokra.

[namelink name="Ungerbauer György"], pincészetében. Jó minőségű, szép csongrádi borokra figyelhet föl most a fogyasztó. Fotó: Tésik Attila
Ebben bízik többek között [namelink name="Ungerbauer György"], a Csongrádi Hegyközség elnöke is, aki gratulált a győztesnek.

– Ez fontos esemény számunkra is. Bár az idei évi termés inkább gyenge-közepes volt, az öreg szőlőkön szüretelt termésből készülő borok mégis szépek és jó minőségűek – mondta [namelink name="Ungerbauer György"].

Az elnök hozzátette, a dél-alföldi borvidékek összetartanak, a minap például együtt értelmezték az új törvényt, amely január elsejétől részben megváltoztatja a viszonyokat, kevesebb hegyközség lesz.

Változékony év volt

Az év bosszúságot épp úgy tartogatott a borral foglalkozó csongrádiaknak, mint sikert. A borünnepen az egyik legnagyobb helyi cég nem vett részt, mások a sörcsapok jelenléte miatt bosszankodtak. A hegyközség közben mindent megtett, hogy összefogja az egymásra utalt embereket. Közös tapasztalatszerző utat szervezett más borvidékekre, most Egerbe tervez ilyen túrát. Bosszúságot okozott a szőlészeknek, hogy a szőlőhegyen lévő homokbánya ügyében nem sikerült lépni, szerintük a gödör elszívja a nevességet a tőkék alól, tönkreteszi a környék vízháztartását. Ugyanakkor sikerek is voltak: a Bokrosi Borászati Kft. tavalyi cabernet savignonját a Szegedi Tudományegyetem borává választották. A Miklós-napi országos roséversenyen aranyérmet nyert [namelink name="Ungerbauer György"] csongrádi zweigelt roséja. A versenyre 240 bort neveztek, a csongrádi induló három roséval vett részt, az arany mellett egy ezüst és egy bronz minősítést is begyűjtött.