Szeged és környéke

2008.02.12. 18:56

A szerzetesi életet nem lehet reklámozni

Szeged - A Vatikán szerint csökken az apácák és a szerzetesek száma. A szegedi Mátyás téren álló kolostorban a kilencvenes években ötven ferences élt, ma hat szerzetes és tizenöt albérlő egyetemista. A rendfőnök szerint valaki vagy meghallja a Jóisten hívását, vagy nem.

Gonda Zsuzsanna

Drámaian fogynak az apácák és a szerzetesek, 2005–2006-ban tíz százalékkal csökkent a rendekben élők létszáma. A Vatikán aggódik – adta hírül nemrég a BBC.

Magyarországon 1950-ben hatszáz férfi élt ferences szerzetesként, most százhúsz. Szegeden, a Mátyás téren álló kolostorban a kilencvenes évek közepén ötven szerzetes lakott, ma viszont csupán hat. Igaz, akkor növendékházként is működött a kolostor, azaz minden ferencesnek készülő fiatal ide tartozott – vont mérleget a kedvünkért Kiss Didák testvér, házfőnök.

Itt szobát is lehet bérelni. Fotók: Miskolczi Róbert (Képgaléria)


– A szerzetesi életet nem lehet reklámozni. A Jóisten hívja az embereket, van, aki meghallja, és válaszol rá – véli a házfőnök, aki egyébként nem aggódik, mert bár Európában valóban kevesebben válnak ferences szerzetessé, viszont Dél-Koreában, Indiában egyre többen lesznek, így világviszonylatban stagnál a létszámuk.

– Közép-Európában, így Magyarországon is, negyven éven át tiltották a szerzetesrendek működését. Olyan helyzetben vagyunk, mintha egy huszonöt éves házaspárnak azt mondanák, hogy nem vállalhatnak több gyermeket, aztán hetvenöt éves korukban közölnék velük, hogy most már megpróbálhatják.

A kolostorban a 90-es években még ötven szerzetes lakott – ma csak hat.
Fotó: Miskolczi Róbert

A rend egyébként nem kap állami támogatást, a testvérek adományokból élnek és dolgoznak. A lelkipásztorként, esetleg tanárként kapott fizetést közös kasszába teszik. A szegedi rendház valójában úgy működik, mint egy család. A reggeli, déli, esti ima, valamint a közös étkezés ugyan keretet ad a szerzetesek életének, és a ház körüli munkákat is el kell végezni, de a szabad idejükkel rendelkeznek: spanyolt tanulnak, kutatómunkát végeznek. Mielőtt azonban elkezdenek valami újat, megbeszélik.

Albérlők, vendégek

A jórészt az 1480-as években épült szegedi kolostor most nemcsak a ferencesek lakása, tizenöt egyetemista is bérel itt szobát. A fiataloknak alkalmazkodniuk kell ahhoz, hogy nyugodt, békés helyen élnek, így például nem szabad hangoskodniuk. Vannak vendégszobák is, melyeket lelki gyakorlatra tartanak fent – általában csoportok jönnek, előzetes egyeztetés után.

– Nem parancsolni akarunk egymásnak, de az engedelmesség hozzátartozik az életünkhöz – hallottuk.

A kolostor egyszerre ódon és modern: középkori faldarabok, vidám konyha, gyönyörű, fából készült sekrestyeszekrény, agyagtégla boltozat, harmincfős ebédlő a hajléktalanok étkeztetésére, a kertben gyümölcsfák és méhészet.

– Sikeres termék lehetne a ferences méz – vetettük fel az ötletet, amit a pannonhalmi bencésektől lestünk, akik például bort, csokoládét, likőröket árulnak.

A szegedi ferencesek azonban nem ilyesmiben gondolkodnak. A birtokukban lévő kultúrtörténeti emlékeket szeretnék helyreállítani és bemutatni Alsóvároson. A templombelsőt és a kolostor külsejét renováltatni akarják, szeretnének megfelelő kiállítótermeket kialakítani, az iskolás csoportok számára a tanagyagba beilleszthető múzeumpedagógiai programokat kínálni. Ezek költségét ők maguk nem tudják előteremteni, ezért – és ebben is modernek – pályázni akarnak. Ennek előkészítését már elkezdték.

Címkék#Szeged
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!