A szerecsensirályok megmentője

Mindig erdész akart lenni Bakacsi Gábor természetvédelmi őr. Érettségi után szerencséje volt, a pusztaszeri tájvédelmi körzet déli részén, a szegedi fehér-tói térségben megüresedett egy állás. A most 47 éves szegedi szakmérnök huszonöt éve lépett be az első és azóta egyetlen munkahelyére. Időközben módosultak körzete határai, előfordult, hogy dupla ekkora területet őrzött egyedül. A mostani felségterülete megközelítőleg 5000 hektár, azaz 50 millió négyzetméter – ennek majdnem a fele vizes élőhely. A sándorfalvi új tavakkal 33 kisebb-nagyobb sekélyebb tóra felügyel.

Negyedszázada járőrözik Bakacsi Gábor földön, vízen, levegőben. Erdőn-mezőn nyitott szemmel, no meg biciklivel, motorral, gyalogszerrel vagy terepjáróval jár, a hullámokat csónakkal szeli vagy kisrepülővel száll fölébe. Ha a fehér-tói természetvédelmi őr kezdettől a derekára kapcsolt volna egy számlálót, az ennyi idő múltán – havi másfél ezres átlaggal számítva – már legalább 450 ezer kilométert mutatna.

Akcióban. Bakacsi Gábor éppen színes gyűrűs kanalasgémet figyel meg
– Nem biztonsági őr vagyok, aki csak a kerítés mentén silbakol – mondja. De nem is turista ő, hogy zsebre dugott kézzel kiránduljon naphosszat. Ha kell, botanikai és madártani megfigyelést végez, fotóz, dokumentál, természetjárókat kalauzol, nyomot olvas és rögzít. Bakacsi Gábor nyakában a távcső, hátán a zsákja, benne az irodája: laptop, mobil, fényképezőgép.

Noha az erdész egyedül jár, nem fél. Észérveket használ, de ha ez sem segít, kéznél a mobilja, hogy erősítést hívjon, végszükségben pedig ott a szolgálati pisztolya. Csapott már le kibelezett lopott kocsikra és illegális hulladéklerakókra. Mégis a körzetének legnagyobb kártevői a krosszmotorosok és a quadosok. És ezzel még nincsen vége a teendőinek. Ha szükséges, a természetvédelmi őr beavatkozik a körzet rendjébe.

Ilyen szerencsensirályokat mentett meg a Fehér-tónál a természetvédelmi őr. Fotók: DM/DV
Így Bakacsi Gábor vezényletével nemrégiben a fehér-tói Korom-szigeten „ágyaztak meg" a küszvágó csérnek és szerecsensirálynak, hogy kedvvel költsön a kopár tóparton. A száz négyzetméternyi területre 150 méterről talicskáztak iszapot, ugyanis munkagépnek veszélyes az iszapos tó környéke. Elsüllyedhet benne, mint az a lánctalpas kotrógép pár éve, amit csak két lánctalpas tanknak sikerült kimenteni.

Bakacsi Gábort a munkájáért nemrégiben a szakminiszter Pro Natura-plakettel tüntette ki.

Mediterrán ritkaság

A szerecsensirály őshazája a Fekete-tenger partvidéke, vélhetően a felmelegedés vonzotta északabbra Európában. Kihalás szélén álló fajként tartják nyilván, 1953-ban Beretzk Péternek sikerült azonosítania Szeged mellett, ott is annyira ismeretlen volt. Bakacsi Gábor fáradhatatlan küzdelmének köszönhetően az ezredfordulón már a fehér-tói Korom-szigeten számolták meg a legnagyobb európai állományt 150 költőpárral.