A Péter Pálon hajózik Benyovszky

Műanyagból, gipszből és más anyagokból készült, pálmafákkal tűzdelt afrikai dzsungelrészlet gördült a világot jelentő deszkákra, amikor a szegedi Dóm térre látogattunk. A Benyovszky című táncjáték díszletein az utolsó simításokat – azaz kopácsolásokat – és apróbb változtatásokat végezték a munkások, a rendezői instrukcióknak megfelelően.

– Fejre vigyázni! – figyelmeztetett Tóth Kázmér díszlettervező, amikor beléptünk a táncszínházi világpremier monumentális, vasmerevítőkkel összeállított díszlethajójának gyomrába. A 23 méter hosszú és a 15 méteres főárbocával nagyjából ugyanilyen magas színpadi szerkezet központi szerepet tölt be a darabban: szimbóluma a világutazó gróf száműzetésének, vándorlásainak –, s fedélzetén játszik a darab zenéjét jegyző, a délutáni hőségben napernyők alatt próbáló Ghymes zenekar is. Nevet is adtak a monstrumnak: Péter Pálnak hívják, és az orosz cár, Nagy Péter korának megfelelő, méretarányos hadihajó – modellje. A sztori szerint a cári birodalom kamcsatkai kikötőjéből kötik el a menekülő Benyovszkyék. A tatrészen ottjártunkkor már állt egy 18. századi, komódszerű, fiókos szekreter és egy korhű szék – Rátóti Zoltán, a „narrátor-Benyovszky" az előadásban gyakran feltűnik majd ott.

A 23 méter hosszú és a 15 méteres főárbocával nagyjából ugyanilyen magas hajó központi szerepet tölt be a darabban: szimbóluma a világutazó gróf száműzetésének, vándorlásainak. Fotó: Frank Yvette
Persze nemcsak a harminc ember három heti munkájával készült óriáshajó számít korhű díszletnek. Ott vannak például a színpad két oldalán álló, illetve a hajó alsó részét elfedő
óriási, 2-3 emeletes térképmásolatok is. Mindegyiket kézzel festették, és Benyovszky utazásait jelzik: szülőhelyétől, Verbótól Kamcsatkán át Madagaszkárig, ahol királyként halt meg.

Előadás táncházzal

A Zsuráfszky Zoltán táncos-koreográfus és Szarka Tamás zenész közös rendezésében színpadra állított kétrészes táncjátékot, a Benyovszkyt ma és holnap este 9-től láthatja a közönség. (Az előadás esőnapja hétfő.) Aki kedvet kap a tánchoz, azt a nemzetközi néptáncfesztivál szervezői táncházba várják mindkét nap az előadások után a Dóm téren és az Aradi vértanúk terén.

A külföldi és magyar táncok mellett a gróf vándorlásainak helyszínei elevenednek meg a hajó elé állított Afrika-óriástérkép széthúzásával is. Így ugyanis egy négyszer hatméteres gyöngyvászon tárul fel – ide vetítik a hangulaterősítő képeket.

A színpad egyik oldalánál „medvebőrökkel" és agancsokkal megpakolt téli szánok parkoltak, fölöttük hó- és szélgép: erre is Kamcsatkában lesz majd szükség – árulta el Tóth Kázmér. A mellettük álló pávatollas legyezők Madagaszkáron, míg a színpad előtti ágyú a csatajelenetekben válik hasznossá.

– Valami csoda készül itt! Akár a tánc, akár a zene, akár a történet, akár a díszlet vonzza a nézőket, nem csalódnak majd, ebben biztos vagyok – jelentette ki sokat sejtetően a díszlettervező, aki már következő munkájára, a jövő héten színpadra kerülő István, a királyra is készül. De egyelőre csak fejben.