Szeged és környéke

2008.08.07. 23:00

Kupolatúrán a paloták városában

Szeged - Kívülről pompázatos építészeti műremek, belülről azonban madarak lakhelye a belvárosi paloták kupoláinak, tornyainak többsége.

Bobkó Anna

Az ott lakókon kívül és az IKV Zrt. munkatársait leszámítva eddig alig néhányan jutottak fel e különleges helyekre. Előttünk azonban kinyíltak
a „kupolák kapui".

A napfény, a vizek és a szobrok városa mellett Szegedet a paloták városaként is emlegetik. S mint minden palotát általában, a szegedieket is csodálatos kupolák és tornyok díszítik. Az építészeti csodákat a ráérő turistákon kívül – akik előszeretettel örökítik meg az ég felé türemkedő ormokat – más, az utca embere például nemigen veszi észre. Előttünk azonban – Blidár Lászlónak, az IKV Zrt. műszaki vezetőjének segítségével – kinyíltak a „kupolák kapui".

Kalandos felderítési akciónkat a Dózsa utca 5. szám alatti régi építésű polgári házban kezdtük. A padló felett néhány centire felállított összefüggő pallójárdán araszolgattunk végig a gerendák alatt, mire elértük a kupolát. Addigi lelkesedésünk alábbhagyott, mert mindent madárürülék borított. Fejünk felett galambok cikáztak, felverve az évtizedes port. Lábunk előtt több tucat madárcsontváz.

A Dózsa utca 5. szám körcsarnoka is ritkán látogatott hely. Fotó: Segesvári Csaba

A Dózsa utca 5. szám körcsarnoka is ritkán látogatott hely.
Fotó: Segesvári Csaba

A Dugonics téri Unger-Mayer-ház teteje nem volt ilyen borzasztó. Bár itt a világítás nem működött, ezért vaksötétben egyensúlyoztunk a pallókon. Ezen a padláson nem laknak madarak, így nincs ami elszakítaná a gerendákról lifegő vastag pókhálót. A tágas tető nem üres belülről: gerendatengeren keresztül vezetett utunk a kupoláig, ahol a sárga üvegnek köszönhetően varázslatosan aranyló fény töltötte be a teret.

Kívülről két emeletnek látszik, belülről viszont egybenyílik a két szint a Roosevelt tér és a Híd utca sarkán szürkéllő Tóth Péter-palotában. A sötét padlásra csigalépcsőn át vezet az út, innen lehet átjutni a bástyaszerű toronyba, melynek gyönyörű faszerkezete haranglábra emlékeztet. Mint ahogyan a Dózsa utcában, itt is madarak „bérlik" a tornyot.

Óratorony, könyvtárszoba

Már kevesen emlékeznek rá, de a jogi kar Tisza Lajos körúti épületének tetején is volt kupola. Ezt azonban lebontották – tudtuk meg Fehér Évától, Szeged főépítészétől, aki elmondta, kupolát és tornyot általában a sarki házak tetejére építettek, hogy így hangsúlyozzák az épületeket. Legtöbbször lépcsőházak fölé kerültek, a polgári házaknál könyvtárszoba, műterem, esetleg óratorony funkcióját töltötték be, de ez inkább a fővárosi épületekre jellemző. A szegedi paloták legtöbbje eklektikus stílusban épült, de van közöttük szecessziós is, mint például az Unger-Mayer-ház, melynek kupolája ólomhölgyeiről ismert.

Címkék#Szeged
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!