Tizenhárom év fegyházra ítélték az egykori börtönőrt

– Szörnyű bűncselekményt követtem el! Nagyon megbántam! Katit a világon a legjobban szerettem. Egy óra sem múlik el, hogy ne gondoljak rá. Ma sem tudom, miért és hogyan történhetett meg az a szörnyűség. Nem „én" voltam, nem „én" tettem. Abban biztos vagyok, ha akkor és ott normálisan tudok gondolkodni, a tragédia nem következik be – mondta az utolsó szó jogán F. Roland.

A volt szegedi börtönőrt tegnap első fokon tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte barátnője megöléséért a Csongrád Megyei Bíróság. Joó Attila tanácsvezető bíró emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek a 28 éves férfit. A neves büntetőbíró megjegyezte, az áldozati és a vádlotti oldalon is megjelentek érthető emberi érzelmek, de ezeket az eljárásban nem lehetett figyelembe venni. Kitért arra is, hogy F. Roland különös kegyetlenséggel követte el a bűncselekményt, ami akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető lenne. Azt mondta, a vádlott előélete indokolta, hogy ne az egyik legsúlyosabb ítéletet hozzák.

A tárgyaláson megjelent az áldozat édesanyja és édesapja, valamint a vádlott édesanyja és nevelőapja. Mindketten könnyezve köszöntek el a fiuktól.

Az áldozat szülei nézik a bíróság folyosóján, ahogy a vádlottat bevezetik a tárgyalóterembe.
Fotó: Karnok Csaba
Mint azt korábban megírtuk, F. Roland tavaly augusztus 6-án késő este egy konyhakéssel harmincötször megszúrta a vele szakítani akaró barátnőjét, Kószó Katalint. Szakértői vélemények szerint a lány védekezett, de tizenhárom szúrás önmagában is halálos lett volna. A férfi a bűncselekmény elkövetése után elrejtőzött, lapunkban megjelent fotója nyomán augusztus 11-én fogták el Csongrádon.

Látogatás a temetőben

F. Roland még jóval az ítélethirdetés előtt engedélyt kért és kapott a kecskeméti börtön parancsnokától, hogy az egyik tárgyalási napon felkeresse áldozatának sírját. A férfi saját pénzén vett virágot, egy csokor orchideát. F. Rolandot két jármű által elöl és hátul biztosított rabszállító autóval vitték a temető bejáratáig, a kéz- és lábbilincset, valamint a „pórázt" a sírnál sem vették le róla.

A elmeszakértők egyetértettek abban, hogy a vádlottnál megállapítható a személyiségzavar. A vád képviselője, Török László ügyész véleményét osztotta a bíró is, mindketten hangsúlyozták, hogy F. Roland ettől még racionálisan gondolkodott és cselekedett. A védő, Bene Zoltán szegedi ügyvéd viszont éppen ezt vitatta, szerinte a vádlott kóros személyiségzavarban szenved, hirtelen felindulásból követte el a gyilkosságot, nem a barátnőjével, hanem magával akart végezni.

F. Roland az ítéletet mozdulatlanul, rezzenéstelen arccal hallgatta, az indoklás alatt már nem tudott uralkodni magán, végig sírt.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész ugyan tudomásul vette, a vádlott és védője azonban enyhítésért, valamint eltérő minősítés megállapítása érdekében fellebbezett.

F. Rolandot a tárgyalás után visszaszállították Kecskemétre, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetbe.

– Súlyosabb büntetésre számítottunk. Kevés a tizenhárom év. Az ítélet lehetett volna szigorúbb – mondta az ítélethirdetés után Kószó Józsefné, az áldozat édeanyja. Az asszony a férjével, Kószó Józseffel egy pszichológus társaságában hallgatta a perbeszédeket, majd egy órával később az ítéletet és az indoklást. Volt, amikor bólogatott, volt, amikor a fejét csóválta. A nő, akit férje végig átölelt, az ügyész vádbeszédét és a bíró indoklását is végigzokogta.