2008.11.19. 17:56
Száz kiló feletti nők is tanulják a modellszakma fortélyait
Szeged - A piszkafa modellek kora a nagy divatházaknál is lejárt, és egyre több molett hölgy dönt úgy: megtanulja a szakma fortélyait.
Jó duci modell a karakteres, arányosan telt, különleges arcú nőkből lesz, de van, aki csak több önbizalomra vágyik, tudtuk meg oktatóktól. Tóth Krisztina nőiességét erősítené az új ismeretekkel, de szeretne később kifutóra lépni.
Néhány éve még különlegességszámba ment az a divatbemutató, ahol molett modellek forogtak a legújabb ruhakölteményekben. Ma már azonban – talán az egyre nagyobb mértékű elhízással párhuzamosan – egyre többen tanulják a modellszakmát akár száz kiló felett is: és ha nem a kifutón, a mindennapokban kamatoztatják a tudásukat.
Különleges arc, egyedi karakter
Öt éve még szinte csak amatőröket találtak, amikor modelleket kerestek a teltkarcsú hölgyeknek készülő ruhákhoz, tudtuk meg egy szegedi divatház tulajdonosától. Ám Farkas Diána, az egyik, telt modellekkel is foglalkozó ügynökség vezetője az utóbbi időben úgy tapasztalta: egyre több a nagyméretű, csinos ruhákat árusító üzlet, ahol aligha alkalmazhatnak negyvenöt kilós nőket. – Arányosan telt alkat, különleges arc és egyedi karakter – sorolta, mi kell ahhoz, hogy valakiből jó duci modell lehessen.
Árvai Mónika, aki tizenhét éve oktat telt hölgyeket a modellszakma fortélyaira, szintén leszögezte: nem cicababákat, hanem karakteres egyéniségeket keresnek a divatbemutatókra. De van, aki csak azért jön hozzá, hogy megtanuljon szépen mozogni.
Régi súlyát visszanyerte
A 39 éves Mónika maga is duci modellként indult. – Miután abbahagytam a sportolást, ötvenről hirtelen száznyolc kilóra híztam. Ekkor kezdtem tanulni egy stylisttól – mesélt a kezdetekről. Elveszett önbizalmát szerette volna visszaszerezni, amit azóta régi súlyával együtt visszanyert. De a szakmában maradt – nem modellként, tanárként. Teljesen megváltozott a felfogása, már tudja: nem csak karcsún lehetünk nőiesek.
– A túlsúly gyakran jár együtt elhanyagoltsággal, pedig egy szép smink, egy jól szabott ruha csodákat tehet egy nő külsejével – fejtette ki. Azt kell hangsúlyozni, ami különösen szép: a bőrt, a lábat, a dekoltázst.
Tóth Krisztina egy szegedi modelltanfolyamon.
Fotó: Schmidt Andrea
– Amikor kezdtem, nagyon kevés cég tervezett ruhákat teltebbeknek, ám közben rájöttek, hogy nagyon is van piacuk a duciknak – világított rá, miért nő az igény a teltkarcsú modellek iránt: hívják őket kifutóra, katalógusokhoz, magazin- és naptárfotózásra. Akár többet is kereshetnek vékony kollégáiknál.
A duci modellnek ugyanazt kell tudnia, mint karcsúbb kolléganőinek, tudjuk meg az oktatótól. A hódmezővásárhelyi Tóth Krisztina 174 centijéhez 106 kiló, mégis fordul olyan szépen a kifutót jelképező parketten, mint hasonló magasságú, de nádszálvékony társnője. A 28 éves, szőke lány „civilben" cégvezető. Négy éve él boldog párkapcsolatban, és kedves hobbival rendelkezik: tündéreket gyűjt – képet, szobrot, babákat.
Szereti magát megmutatni
– Mindig is vállaltam magam, szeretem magam megmutatni. De úgy érzem, lehetne több önbizalmam – mesélte el, miért kezdett bele a modellkedésbe. – Legnagyobb támogatóm a nagymamám, pedig ő féltett a legjobban, amikor belevágtam. Nem akarta, hogy csalódás érjen – magyarázta.
A nagyin kívül csak öccse tudott a tervéről. A család többi tagjának, a barátoknak meglepetésül szánta Krisztina, hogy megtanul szépen mozogni, ügyesen, gyorsan sminkelni. És mindezekkel nem csak nőiességét szeretné erősíteni. Munkája mellett szívesen lépne a kifutóra „élesben" is.
– Legszívesebben elegáns estélyiket, menyasszonyi ruhákat mutatnék be – osztotta meg velünk terveit. Úgy látja, a szépségideálba egyre inkább belefér az átlagosnál kicsit szélesebb csípő, vastagabb comb. És igaz, ami igaz, már a nagy divatházaktól is száműzik az anorexiás külsejű modelleket.
Színésznő katalógusfotózáson
Szilágyi Annamária, a Szegedi Nemzeti Színház színésznője is kipróbálta magát a kifutón. Amikor kolléganője, Cseh Zsuzsa elvégzett egy divat- és stílustervező iskolát, a nőiesen telt idomú színésznő volt az egyik modellje. – Soha nem gondoltam rá, hogy modellkedjek, de örültem, hogy segíthettem – emlékezett vissza a művésznő: és persze jó érzés volt viselni a drága ruhákat, bár némelyikben szinte leülni sem mert. – Később egy cég is felkért katalógusfotózásra. Reggel hétkor kezdtünk, villámgyorsan öltöztünk át egyik ruhából a másikba, este pedig két fellépés várt a színházban – idézte fel a fárasztó, de érdekes élményt.